Egy monarchiával kevesebb van a bolgyónkon. Barbados (karibi becenevén: "a kicsi Anglia") úgy döntött, hogy mától köztársaságként működik tovább.

Barbados uralkodója eddig II. Erzsébet (1926) volt, mint Barbados királynője. Amikor 1966-ban Barbados elnyerte a függetlenségét, úgy döntöttek, hogy nem szeretnének köztársaságként működni. Akkor azt gondolták, hogy egy politikai vitával kevesebbre van lehetőség, ha a jelképes államfői tisztséget a mindenkori brit uralkodónak adják. Nem beszélve arról, hogy némi előnyöket reméltek az egykori anyaországtól.

Jó ideje viszont ez a kérdés a barbadosi emberek önigazgatásával kapcsolatban úgy merül fel, hogy vajon a barbadosi emberek nem képesek maguk közül kiállítani egy államfőt? Pláne akkor, ha a szerepe olyannyira jelképes, hogy egy közepes politikus is elég lenne rá? Ha pedig van erre alkalmas emberük, akkor miért sokezer km-re lévő valakit tiszteljenek meg ezzel a kiváltsággal?

A függetlenségük 55. évfordulójához közeledve az állam vezetői úgy döntöttek, hogy nem csupán maguk közül választanak egy államfőt, hanem szakítanak a monarchiával is. Egész pontosan ez már jó pár éve érlelődik a barbadosi politikában, de csak most látták elérkezettnek az időt cselekvésre. 

Barbados fontos? 

Barbados egy óceáni sziget. A területe körülbelül annyi, mint Budapest a XVII. és a XVIII. kerületek nélkül. Ekkora területen él körülbelül 287 ezer ember. A népesség közel fele (kb. 110 ezer ember) a fővárosban él, amely akkora, mint körülbelül Óbuda (nagyjából ugyanannyi emberrel). Nem túl nagy állam és nem elrettentő a népessége sem.

Ha valaki a térképen keresi a szigetet, akkor olyan apró, hogy nehéz megtalálni. A karibi térség szélén van. A sziget nyugati oldala a Karib-tenger, a keleti partvonala pedig az Atlanti-óceán. Ha a Kubától kelet felé induló szigetvilágot megtalálja valaki, akkor a legkeletibb szigetet kell keresni, nagyjából Nicaragua vonalában.

Ez az elhelyezkedés magyarázza a fontosságát is. Fontos kikötőhely, a repülőtere a mai napig is kiemelt az interkontinentális repülésben, melyet ráadásul az USA korszerűsített egy karibi katonai akció miatt. E miatt Barbados fontos annak, aki bármit is szeretne a karibi vagy az amerikai térségben.

Nem meglepő, hogy a britek számára a sziget nagyon fontos volt és csak a XX. század második felében "engedték el" a birodalmukból. Egy nem kellően alátámasztott vélemény szerint, Kína éppen azért szemelte ki magának a szigetországot, mert a térségben rejlő lehetőségek kiaknázásához szüksége van egy stabil logisztikai bázisra (ha valaki nem nagyon vette észre eddig, Kína szívesen lép be azokra a területekre, melyeket a britek feladtak). 

Miért éppen köztársaság?

Az országban a republikánus mozgalom régóta erős volt, olyannyira, hogy már 1988 óta napirenden volt a köztársaságra való áttérés, mint a mindenkori jelen egy szükséges lépése. A kérdésben 2008-ban terveztek is egy népszavazást, de elmaradt, mert az addig kormányzó párt elvesztette a választást. A mostani politikai agytrösztök olyan jelszavakkal operálnak, melyek az angol uralkodót a gyarmati múlt képviselőjeként ábrázolják, akitől mindenképpen meg kell válni. Népszavazásra nem igen törekedtek, mivel a karibi térség államaiban az emberek alapvetően monarchisták.

A republikánus törekvéseknek eleve megágyazott a brit gyarmati uralom, mivel Barbados volt a rabszolgatartás kísérleti telepe. A lakosság 90 százaléka rabszolgák leszármazottja, így sokakban eleve élt egy ellenszenv mindennel szemben, ami brit. Igazán nagyon Harry herceg 2005-ben napvilágra került náci ruházata mozgatott meg valamit a barbadosiakban. Akkor már vezető politikusoknak is problémát okozott, hogy királyi minőségében kezelje Harry herceget, vagy esetleges trónörökösként tekintsen rá.

The Sun 2005. január 13-i címlapja szerepet játszott abban, hogy sokan nemet mondjanak a brit királyi családra
(a kép forrása: Hajdú-Bihari Napló 2005. január 14-i számának 20. oldala)

A BLM névre keresztelt mozgalom is felgyorsította a republikánus mozgást, hiszen maga a tematika a barbadosiak egy jelentős részében benne volt. Aztán jött a covid, amikor az idegenforgalomra épülő gazdaság mélypontra került. A covid kezelésében és a védőoltások ügyében Anglia nem nyújtott segítséget Barbadosnak, ami a közélettel foglalkozók nagy részét republikánussá tette.

A köztársasághoz kellett más is. Valójában először 1979-ben akartak köztársaságot kikiáltani. Az alkotmányt egy Cox névre keresztelt bizottságnak kellett volna előkészítenie. Akkor azzal szembesültek, hogy a lakosság többsége nem akar köztársaságot, ezért a munkát berekesztették. Bár Barbadoson meglepően sok a 90+ (és a 100 éven felüliek) száma, azért 1979-hez képest megváltozott a lakosság összetétele. Akkor még sokan kifejezetten kedvelték a királynőt, de a mai lakosság már másként tekint rá. Ettől függetlenül a királyságpártiak aránya még mindig jelentős, a legóvatosabb becslések is 40 százalékkal számolnak, ami miatt inkább nem vitték a kérdést el a népszavazásig.

Maga a cél (köztársasággá válás) hivatalosan nem zavarta a királynőt, aki a hírt hallva csak annyit reagált, hogy a köztársaság vagy királyság ügye csak és kifejezetten a Barbadoson élőknek a dolga. Amikor a köztársaságot kikiáltották, akkor II. Erzsébet kedves kívánságokkal üdvözölte a döntést.

Érdekes gesztus volt, hogy a köztársaság kikiáltásán megjelent (a királynő képviseletében) Károly herceg (1948) is, aki nagyon kedves szavakkal kívánt sok sikert a szigetországnak, valamint a jelenlétében beiktatott államelnöknek. A beszédében átruházta az új államelnöki intézményre a barbadosi államfői jogosítványokat - így Barbados királyi szentesítéssel válhatott köztársasággá! Némi meglepetést azzal is okozott, hogy bocsánatot kért a rabszolgaság miatt, ráadásul olyan kifejezésekkel, melyek keményen elítélték ebben a kérdésben a brit politikát.

Károly herceg az esemény egyik fő helyét kapta meg, mint az uralkodó képviselője, a másik fő hely az új elnöké lett 
(a kép forrása: Sky News)

[Károly herceg ugyanekkor az ország egyik legmagasabb kitüntetését is megkapta, a Szabadság Díjat. Ez az a legmagasabb állami kitüntetés, amit nem barbadosi állampolgár is megkaphat. Többen bírálták a barbadosi vezetőket, hogy Károlynak kitüntetést adtak. Ők nem tudják, hogy a brit udvar barátságos alapállása mögött Károly herceg személye áll.]

A barbadosi politikában különösen érdekes az, hogy a komoly pártok között nincs vita, mindegyik erősen republikánus. Akkor mégis hogyan húzódhatott egy ilyen szándék 33 évig? Különösen azért vicces ez a kérdés, mivel az egyik politikai jelszó éppen az, hogy a barbadosi emberek képesek rá, ez nem olyan nagy ügy...  Ezek szerint mégis az... A válasz a választók nézeteiben rejlik, nem mertek még most sem népszavazásra vinni a döntést, nehogy a lakosság a köztársaság ellen szavazzon.

Egy barbadosi uralkodó?

Sokan gondolják azt Barbadoson, hogy létezik különbség a gyarmati múlt teljes felszámolása és a köztársaság között. Szerintük nem kellett volna áttérni a köztársaságra, hanem egy barbadosi uralkodót kellett volna választani! Meglepő lehet, de Rihanna (1988) komoly jelöltként került szóba, mivel ő is barbadosi.

Rihannáról utcát neveztek el a szülővárosában; a képen látható emlékhelyhez közeli szülőháza zarándokhellyé vált
(a kép forrása: gourmet blog)

Miért Rihanna? Egy uralkodótól a barbadosiak azt várják el, hogy a nemzetközi életben jelenítse meg Barbadost, legyen olyan tekintélye, hogy felfigyeljenek a mondandójára. Úgy gondolták, hogy Rihanna lehetne "Barbados hangja". Annak idején ellepték az ezzel kapcsolatos mémek az internetet. Ezek általában II. Erzsébet fejéről készült képeket retusáltak Rihanna testére. Komolytalan kampánynak tűnik?

Ő Barbados nemzeti hőse, sokak jelöltje a királyi trónra, mindenesetre a világ leggazdagabb énekesnője, Barbados második leggazdagabb embere
(a kép forrása: glamour.hu) 

A köztársaság kikiáltásakor egyébként Rihanna is megjelent, már csak azért is, mert az állam a "nemzeti hős" kitüntető címet adományozta neki. Az országban 1998 óta létezik a Nemzeti Hősök Rendje, amelybe (a létrehozásakor) 10 embert neveztek ki, akik közül 3 volt életben (közülük ma már csak egy él). Ez volt az első, hogy a Rend bővült, ráadásul éppen az énekesnővel. Sőt, ez volt az új köztársaság első döntése! 

Mia Mottley miniszterelnök nemzeti hőssé avatta Rihannát
(a kép forrása: Nation News)

Tehát az ötlet nem annyira elvadult, mint amilyennek elsőre látszik. Ha szerényebb célokkal is, de Rihanna tekintélyét a barbadosi politika is szeretné hasznosítani. Ő a barbadosi fővárosban nőtt fel, nagyon szegény családban. A megszerzett nemzetközi hírneve és vagyona miatt sok barbadosinak lett a példaképe, de legalábbis a reménye.

Erre való tekintettel Barbados kinevezte olyan nagykövetnek 2018-ban, amilyennek Magyarország Habsburg Györgyöt. Sőt, 2017-ben az utcát, ahol felnőtt, átkeresztelték hivatalosan is Rihanna Drive névre. Valóban nemzeti hősként tekintenek rá, akinek nagy reményeket fűznek a közéleti szerepvállalásához. Abszurd ötletnek tűnik Rihanna koronázása, de lehetnek még nagy meglepetések a jövőben.

A legfeministább állam kilátásai

Barbados azt hiszem a világ egyetlen állama, amelynek önálló létezése során csak női államfői voltak. Az első II. Erzsébet volt, akinek az államfői tisztsége a mai naptól megszűnt. Mától Sandra Mason (1949) Barbados elnökeként az új államfő. Eddig ő volt a királynőt képviselő főkormányzó. Élete során nem egy fontos tisztséget betöltve ruházták rá azt a titulust, hogy "Barbados történelmében az első nő, aki...".

A miniszterelnök is egy hölgy, Mia Mottley (1965) a neve (édesanyja ismertebb színésznő volt, két évig volt David Bowie partnere). A szigetország történelmében ő az első nő, aki miniszterelnökké vált. Hasonlóan az államelnökhöz, ő is sok olyan pozíciót szerzett, melynek során az első nő volt Barbadosban, aki azokat elérte. Nem mellesleg ő volt azt, aki a köztársaságra való áttérést szorgalmazta. Három évtizeden át mások csak beszéltek, ő 14 hónap alatt megvalósította a köztársaságot.

Barbados közéletének legfontosabb emberei: a sárgás-kékes ruhában a kormányfő, a rózsaszínesben az új elnök, a színes maszkban Károly herceg, a narancsos színű ruhában pedig Rihanna; mindegyiküket ünnepelve fogadták, de Rihanna aratta a legnagyobb sikert
(a kép forrása: Sky News)

Az államfőt 4 évre választja a törvényhozás, de nem akármilyen eljárással! A miniszterelnök (a kormányzó pártot képviselve) és az ellenzék konszenzusos jelöltet kell keressen. Amikor megvan a konszenzusos jelölt, akkor a képviselők szavaznak róla. Tehát olyasféle elnöki rendszert találtak ki, melyben nincs helye a versengésnek. Sőt, ha a megválasztott államfő nem tudja ellátni a feladatát, akkor az ideiglenes államfőt is konszenzussal kell megkeresni. 

Érdekesség, hogy az elnöknek ténylegesen csak jelképes szerepe van, de egy általa szükségesnek vélt helyzetben olyan erős jogosítványai vannak, mellyel óriási hatalmat tud magához vonni. Például bármikor új választásokat írhat ki, nem köteles aláírni azt a jogszabályt, amivel nem ért egyet, de még hosszasan lehetne folytatni. Látszólag egy gyenge jogosítványokkal rendelkező aktor a politikában, de komoly hatalmi ellensúlyt képezhet egy furcsa úton járó kormánnyal szemben. Cserébe viszont a képviselők 5 évre kapják a mandátumot, így a "kölcsönös elrettentés" lehetősége kikényszerítheti a konszenzust.

II. Erzsébet, Barbados volt királynője, valamint Barbados első elnöke, Sandra Mason
(a kép forrása: II. Erzsébet honlapja)

Már a 2021-es államfő megválasztásánál is szóba került, hogy Barbados államfőjének a megválasztása eléggé demokratikus volt-e ebben a formában? Sőt, mennyire elég erős felhatalmazás a választási nyereség egy ekkora közjogi reformhoz? Különösen azért érdekes kérdés a felhatalmazás problémája, mert a mostani törvényhozásnak 2022-ben jár le a mandátuma. Hamarosan kiderül az, hogy mennyire tartós a mostani republikánus rendszer.

II. Erzsébet még 15 országban maradt uralkodó:

1. Antigua és Barbuda
2. Ausztrália
3. Bahama-szigetek
4. Belize
5. Egyesült Királyság
6. Grenada
7. Jamaica
8. Kanada
9. Pápua Új-Guinea
10. Saint Kitts és Nevis
11. Saint Lucia
12. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
13. Salamon-szigetek
14. Tuvalu
15. Új-Zéland

Utoljára Mauritius adta fel a monarchiát (1992-ben), akkor szintén II. Erzsébet volt a trónjától megfosztott uralkodó. A karibi térségben még vannak önálló országok, amelyeknek szintén II. Erzsébet az uralkodója. Ezek közül nem lenne meglepő, ha Saint Lucia hamarosan követné Barbadost. Sőt, egyes hírek szerint nem a karibi térség lesz a következő republikánus fordulat színhelye, hanem talán éppen Anglia.

Források

II. Erzsébet honlapja

Barbados Parlamentjének honlapja

Express írása Barbados kiválásáról

Fox News beszámolója Rihanna jelöléséről

Franklyn szenátor kritikája az elnökválasztásról

Gourmet blog

Hajdú-Bihari Napló 2005. január 14-i számának 20. oldala

Portfolio.hu írása az átalakulásról

Rihanna kitüntetése

Sky News beszámolója Károly herceg beszédéről

Sky News beszámolója Rihanna kitüntetéséről

The Guardian írása a köztársasággá válás hátteréről

The St. Kitts & Nevis Observer írása a lehetséges újabb köztársaságról

USA Today