III. Károly, a britek új királya

Szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet, ezzel együtt pedig bejelentették a legidősebb fia királyságának a kezdetét. Mit várhatunk az új királytól?

III. Károly (1948) nem csupán a britek legidősebb új királya és a leghosszabb ideig trónörökösi státuszban várakozó hercege volt, hanem egy olyan uralkodó, aki tudatosan készítette elő a majdani uralkodását. A sok évtizedes előkészület nagyon sok dolgot előre jelez, ezekről lesz most szó.

A trónöröklési sor

A trónöröklési sor első helyére Vilmos (1982) került, aki csak akkor válik walesi herceggé, amikor majd a címet a király hivatalosan is neki fogja adományozni. Az uralkodó halálával az eddigi herceg automatikusan királlyá vált, a walesi hercegi cím pedig megüresedett.

bkar5.jpg

III. Károly, a britek új királya
(a kép forrása: brit királyi család honlapja, szerkesztett kép)

Amikor az uralkodó kijelöli a walesi herceget (szinte teljesen biztosan majd Vilmos herceget), akkor az illetőt szabályosan megkoronázzák. Maga a cím ugyanis egy királyi cím, mivel a birtokosa elvben Wales király lesz - valamint kap jó pár más címet is, többek között grófi és bárói címeket.

Maga a hercegi jogkör nincs szabályozva, de éppen Károly sok évtizedes hercegsége töltötte meg új tartalommal. Azon kívül, hogy az uralkodó örököse (tehát az uralkodó halála pillanatában automatikusan királlyá válik), bizonyos esetekben a helyettese is.

bkar1.jpg

1969-ben Károlyt megkoronázta édesanyja, mint walesi herceget
(a kép forrása: bbc.com)

Károly az elmúlt időkben egyre több feladatot átvett az uralkodótól, ami egyértelmű volt, hiszen a királynő már nem tudta azokat ellátni. Kevésbé ismert, hogy az uralkodónak létezik egy munkaköri leírása, amelyből a személyesen intézendő feladatok egy részét eltávolították. Ezeket mind a trónörökös végezte el. Nagyon valószínű, hogy ez a rendszer megmarad a jövőben is.

A címhez kapcsolódó érdekesség, hogy a jelenlegi királyné nem használta a "walesi hercegnő" címét, mivel azt az emberek Diana hercegnőhöz (1961-1997) kapcsolták. Kamilla főként a (1947) Cornwall hercegnője címét használta. Az új walesi herceg kijelölésével azonban számítani lehet arra, hogy a "walesi hercegnő" cím ismét használatba kerül.

[Utólagos kiegészítés: III. Károly már az első nyilvános beszédében Vilmosnak és a feleségének adományozta a címet, így trónörökösként és a hitveseként viselhetik a címet.]

bkar2.jpg

Kamilla nem használta a wales-i címét, pedig megtehette volna
(a kép forrása: Wales hercegének hivatalos honlapja)

A trónöröklési sor második, harmadik és negyedik helyét Vilmos herceg gyermekei töltik be: György (2013), Sarolta (2015) és Lajos (2018). Az új brit trónöröklési sorban a nem alapján nincs különbségtétel, csak a születési sorrend számít, ami egy viszonylag új dolog. Természetesen az ötödik helyen áll a jelenlegi király második fia, Harry (1984). A hatodik és a hetedik helyet az ő gyermekei foglalják el. Vagyis Archie (2019) és Lilibet (2021). 

Elméletileg a nyolcadik helyen áll a király testvére, András (1960), aki körül évek óta csak egyre jobban kavarodik a helyzet. Jogerős bírósági ítélet még nem mondott ki róla olyasmit, hogy bűnös lenne, de az új király hozhat róla olyan döntést, ami majd meglepetést okoz. II. Erzsébet (1926-2022) több módon is korlátozta a közéleti megjelenéseit, de a hercegi címét és a trónöröklési sorban betöltött helyét nem vette el tőle. Létezik egy erős várakozás arra nézve, hogy III. Károly ebben az ügyben lépjen valamit. Sok bizonytalan jel utal arra, hogy lépni fog ebben az ügyben.

Népszavazások

Korábban írtam II. Erzsébetről, hogy rendkívül sok népszavazást rendeztek az uralkodásáról, melyek többségét megnyerte. Jól látható volt az is, hogy III. Károly, még trónörökösként kifejezetten szorgalmazta is ezeket. Azt kívánta elérni, hogy semmiképpen se veszítsen el újabb államokat az uralma időszakában. Ez a terv majdnem sikerült.

Pár hete azonban kiderült, hogy Saint Vincent és Grenadine-szigetek vezetése, minden ígérete ellenére, megváltoztatta a döntését. Ralph Gonsalves (1946) miniszterelnök ugyanis ismét szeretne egy ügydöntő népszavazást. Ott 2009-ben 56 százalék volt a monarchia mellett, de a miniszterelnök továbbra is hisz a republikánus többségben. A kormányfő még 2019-ben ígérte meg az akkor trónörökös hercegnek, hogy nem lesz több népszavazás, de ezt az ígéretét nem szeretné tovább tartani.

brit3.jpg

Ralph Gonsalves megígérte az akkor még trónörökös Károlynak, hogy nem lesz újabb népszavazás
(a kép forrása: Belfast Telegraph)

Másik ilyen érzékeny terület Skócia. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy bármit is szeretne a londoni politika, Skócia ismét népszavazást fog tartani. A hivatalos érv még mindig az, hogy Skócia nem szeretett volna kilépni az EU-ból, így a lakosságnak joga van véleményt mondani. Jelen pillanatban a brit kormány ezt nem fogadja el.

III. Károlynak fontos szerepe lesz abban, hogy engedi-e elfajulni a dolgokat, például a népszavazás rendőri erőszakkal való ellehetetlenítését. Spanyolországban az új király annak idején erőszakkal kívánta megakadályozni a népszavazást, a függetlenedés mellett álló politikusokat bebörtönözte és így tovább. Ebben az esetben is csak elejtett megjegyzések sorából lehet kikövetkeztetni a lehetséges ügymenetet. Ezek mind arra utalnak, hogy nem lesz erőszakos forgatókönyv. Sőt, még az sem kizárt, hogy egy független skót állam is a királyaként fogja kezelni III. Károlyt.

Tuvalu politikai elitjétől sem áll távol egy újabb népszavazás, ahogyan arról a fentebb hivatkozott bejegyzésben is szó esett. III. Károlynak azonban egy cseppet sincs oka aggodalomra, mert amíg amelyet valószínűleg minden beavatkozás nélkül is meg fog nyerni a monarchia. A tuvalui elit ugyanis hiába szeretne köztársaságot, a lakosságnak szimpatikus gondolat az, hogy az államfő egy európai király.

Jamaica egy olyan ország, amelyikben maga Károly is szorgalmazta a népszavazás megrendezését. Mindenképpen szerette volna azt, hogy édesanyja ideje alatt kerüljön rá sor, de a jamaicai politika lassú üzem. Már 2022 tavaszán bejelentették, hogy 2022 sem lesz a köztársaság éve (remélem érthető a helyzet: már áprilisban tudják, hogy abban az évben sem tudják összehozni a referendumot!). Várhatóan pár éven belül lesz népszavazás, csak éppen jelenleg a királyság áll győzelemre. 

Zöld ügyek

III. Károly sok olyan nyilatkozatot tett, amely elkötelezett környezetvédőként ábrázolta őt. Hozzáértők körében is vita keveredett abból, hogy vajon ezek a nyilatkozatai a "zöldre mosás" jelenséghez kapcsolódnak vagy valódi elkötelezettséget fejeznek ki? Talán nem ismeretlen a blog látogatói előtt az a tény, hogy nagyon sok "zöld"-nek (vagy környezetbarátnak, akármi hasonlónak) titulált dolog nem az, méghozzá nagyon nem. Amennyiben III. Károly nem a "zöldre mosás" irányzatát erősíti, akkor az érdemleges dolgokban áttörést jelenthet.

A konkrét ügyek ebből a szempontból nem érdekesek, de az igen, hogy eddig is képes volt arra, hogy a hagyományos trónörökösi hatáskörét túllépve, határozottan szót emeljen például a településfejlesztési ügyekben. Ezekből az derült ki, hogy az emberléptékű fejlesztés híve, a klasszikus településkép védelmezője és így tovább. Ez nem azt jelenti, hogy ne történjen változás (szemben a magyarországi esetekkel), hanem történjen, csak a fejlesztés módját határozza meg. Állítólag az ilyen nem éppen óvatos és diszkrét közbelépéseinek az egyik eredménye, hogy London az egyik "legszivacsosabb" város, vagyis egy hirtelen érkező nagy csapadék nem bénítja le az életet, hanem a környezet elnyeli a vizet.

Nagyon radikális nézetei vannak az autók alternatív üzemanyagáról. Ezek lényege az, hogy amennyiben létezik egy nem véges mennyiségű erőforrás, akkor azt kell használni. A saját tulajdonában álló több autó is például használt sütőolajjal üzemel, a kedvenc autója pedig teljes mértékben növényi eredetű üzemanyaggal. Az, aki ezen a fronton próbált már tenni valamit, az tudja mennyire kemény dió ez.

[Tudom, tudom, hogy a magyarországi uralkodó nézet szerint azt kell elérni, hogyha már egyszer üzemanyagcsere van, akkor az sokkal jobb legyen a környezeti hatásokat tekintve. Ugyanakkor ennek a merev álláspontnak az eredménye az, hogy semmi nem történik és marad az, ami most van. Pont ez a "ne történjen semmi" az, ami ellen Károly még trónörökösként kikelt.]

Minden környezetet érintő területtel kapcsolatban tett kijelentései és tényleges cselekvései azt tükrözik, hogy több ponton is szembefordult azzal a fajta környezetvédőnek nevezett alapállással, amelyet általában egy-egy cégóriás gerjeszt, így gyűrve le a riválisokat. Talán ennek a leglátványosabb megjelenése volt az, amikor egy környezetvédelmi kongresszuson védelmébe vette a legeltető állattenyésztést. Létezik olyan "zöld" álláspont, amelyik túllegeltetésről, meg minden hasonlóról beszélt, ezzel indirekt módon is a nagyüzemi állattartás malmaira hajtva a vizet. A jelenlegi brit király nem is annyira burkoltan ez ellen beszélt akkor, amikor védelmébe vette a legeltető állattartást, egyben tiltakozott az állatok száma alapján levont következtetések ellen. Az IUCN-nek küldött üzenete itt érhető el.

A királyság jövője

Amint kiadták a közleményt arról, hogy a királynő gyengélkedik, de amúgy jól van, már elkezdtek megjelenni azok a nyilatkozatok, melyek a királyság jövőjét taglalták. Ezek egy részét érzéketlenségnek titulálták, de azt nem lehet letagadni, hogy valamennyi, ráadásul nem is komolytalan támogatottságuk van. Megközelítőleg a brit lakosság 60 százaléka támogatja a királyság megtartását, de az ellenzők száma folyamatosan emelkedik.

Korábban már volt szó a blogon arról, hogy önmagában a brit költségvetésnek jövedelmező a királyság, mint intézmény, ami nagyjából valószínűvé teszi a megmaradását. Ugyanakkor az komolyan kérdéses, hogy mennyi állam tartja meg a brit uralkodót államfőnek. Miért?

II. Erzsébet főként idősebb korára leginkább a személyiségével óriási támogatottságot szerzett, melyet a népszavazásos bejegyzés is taglalt. Ezzel a személyes varázzsal Károly nem rendelkezik, de ez nem meglepő. Az elhunyt királynő a politikának is kényelmes volt, hiszen jól megtestesítette az "uralkodik, de nem kormányoz" elvet, méghozzá úgy, hogy akkor sem élt a jogaival, amikor lehetett volna. III. Károlyról nagy eséllyel ugyanez nem lesz elmondható. Már trónörökösként is nagyon sokszor közbeavatkozott és próbált befolyásolni eseményeket. Nem nagyon tudom elképzelni, hogy ebben változásra lehet számítani.

II. Erzsébet tegnapi halálával egyébként Brunei szultánja lett a legrégebben trónra került uralkodó, aki már 1967 óta van a helyén. Ha csak Európát nézzük, akkor Dánia királynője a rekorder, aki 1972 óta látja el a feladatait. A legidősebb király Szaúd-Arábia királya, aki 1935-ben született, tehát 87 éves. Európán belül Ferenc pápa a legidősebb, aki 1936-ban született. Tehát III. Károly ugyan az idősebb uralkodók közé tartozik, de messze van a legidősebbektől. 

Éppen ezért akár egy negyedszázados (vagy hosszabb) uralkodási időszakkal is lehet számolni az esetében. Az is feltételezhető, hogy a legelső pár éve lendületesebb lesz a későbbieknél. Így tehát hamar egyértelmű lesz, hogy merre halad tovább a brit monarchia.

Források

Alapjárat.hu Károly kedvenc autójáról

BBC a 2023-as skót népszavazásról

BBC a királynő állapotáról

BBC a királyság támogatottságáról

Express.co.uk

IUCN csatornája

Brit királyi család honlapja

Károly herceg és Gonsalves egyezsége

Swissinfo.ch

Wales-i herceg hivatalos honlapja