Brazília egy köztársaság. Ennek ellenére egyre népszerűbbé kezd válni a monarchia. Miért?

A brazíliai monarchikus múlt és jelen kérdéseiről már volt szó a blogon 2021 májusában. Az azóta eltelt másfél év eseményei miatt azonban indokoltnak láttam egy újabb bejegyzést, mivel a monarchista tábor meglepő helyről kapott politikai támogatást.

Bertrand herceg, a brazil császári dinasztia új feje
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Az elnöki székért jelenleg komoly harc folyik Brazíliában. A hivatalban lévő elnök és a riválisa között nagyjából 10 százaléknyi a különbség, ráadásul jó ideje a riválisnak van előnye. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a mérleg nyelve szerep nem másra jutott, mint a monarchista tábornak, amelyik 13 százalékot ért el a népszavazáson. Talán ezért éli a reneszánszát Brazíliában a monarchista nosztalgia, ráadásul a köztársaság elnökének a látványos támogatásával.

Új kommunikáció

A múltkori bejegyzés után jó pár bírálatot kaptam, amiért a dinasztia kommunikációs erőfeszítéseit nem vettem észre. Valóban igaz, mert tényleg nem ismerek olyan trónját vesztett dinasztiát, amelyik ennyire közvetlenül és félreérthetetlenül kommunikálna. Ennek az egyik része az, hogy a monarchista politikai erőkkel szoros kapcsolatot ápolnak. A másik része pedig az, hogy nyíltan kiállnak a monarchia helyreállítása mellett. Nem kerülgetik ezt a témát, hanem nyíltan kommunikálják a véleményüket, valamint a köztársaság (szerintük) eleve hibás mivoltának a tényét.

Itt van példának a XXXII. monarchista találkozó, melyben önmagában már az nagy dolog, hogy egymás után 32 alkalommal meg tudták szervezni. A dinasztia ráadásul támogatta a jelenlétével is. Sőt, a dinasztia azon tagjai, akik nem tudtak ott lenni, azok egy videóüzenetben mentették ki magukat! Nagyon ritka az a dinasztia, amelyik ennyire nyíltan a monarchista mozgalmak mellé áll. A támogatás abban is megjelenik, hogy a dinasztia két fiatalabb hercege a legnagyobb ifjúsági (monarchista) szervezet elnöki és alelnöki tisztségét is elfogadta,

A történet nagyjából akkor indult el, hogy az 1993-ban megtartott népszavazás szembesítette a dinasztiát azzal a kihívással, amit a kívülállók felé történő kommunikáció jelentett. A sikertelen népszavazás után dúltak-fúltak, mindenféle sértődött kijelentéseket fogalmaztak meg a republikánus médiafölényről, majd átgondolták a helyzetet.

Lajos herceg, a dinasztia volt feje, már az 1990-es évek óta igyekezett javítani a kommunikáción
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Ennek egyik orvoslása volt, hogy megalkották a saját nyilvánosságukat. Ma már nem várják el azt, hogy a média keresse őket, hanem életre hívták a saját kommunikációs csatornáikat. Folyamatosan figyelik a velük kapcsolatos bírálatokat és beépítik a mondandójukba, ami idővel lépéselőnybe hozta őket.

Például elhangzott bírálatként (tőlem is), hogy a dinasztiának van egy saját világnézete, amit olyan erőteljesen képvisel, ami miatt nem tudnak integráló szereplővé válni. Bár mindezt 2021 tavaszán fogalmaztam meg róluk, ők már legalább 2017 óta módosítottak. Akkor közreadták az állásfoglalást, mely szerint a dinasztia a hatalom birtokosaként nem propagálhat olyasmit, ami túlmegy az integráló szerepen. Ezt azt jelenti, hogy vallási és hasonló világnézeti kérdésekben nem akarnak iránytűvé válni. Évek kellettek a reform érezhetővé válásához, de mára ez az üzenet sikeresen átjön. 

Bertrand herceg aláír egy császári zászlót, újabban erre is van igény
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Másik, kétségtelenül jelentős változtatás, hogy a dinasztia feje rendszeresen vendégül lát ebédre vagy vacsorára monarchista csoportokat. Nem csupán a konzervatív katolikus csoportok képviselőivel tartanak így kapcsolatot, hanem mindenkivel. Ezen kívül úgynevezett "audiencián" politikusokat is fogadnak. Mára már olyan élet van a császári ház feje körül, mintha valóban hivatalban lenne. Azt gondolom, hogy ez a fajta nyitottabb alapállás és a sok találkozó mindenféle emberrel, megtanította a hercegeket és hercegnőket ügyesebben és közvetlenebbül kommunikálni.

Azt ki kell emelni, hogy a dinasztia tagjai saját magukat tartják el. Nem kapnak állami pénzeket, nem adományokból élnek, hanem a saját munkájukból. A saját jövedelmeikből fedezik a tevékenységük minden egyes részét. Azok, akik követték esetleg a tevékenységüket, láthatták milyen sűrű programjaik vannak. Több nyilvános szereplésük van, mint például a brit királyi családnak. Szinte minden hercegnek van naponta legalább 1-1 eseménye.

Ez a fajta aktivitás, párosulva a saját kommunikációs színterekkel, mára oda vezetett, hogy a sajtó keresi a dinasztiát. Egy-egy rendezvényen nem egyszer lehet látni azt, hogy sorban állnak az interjúkra várva. Kétségtelen az is, hogy profibbak a nyilatkozataik, mintha valaki megtanította volna nekik a sajtót kezelni. Vannak persze ebben gyengébben teljesítő személyek, de kétségtelenül látható a javulás.

A politikával való kapcsolat

Annak ellenére, hogy az ország köztársaság, igen komoly befolyást értek el a dinasztia tagjai. Ha valaki megnézi az oldalaikat, akkor rengeteg díszszemlére. tisztavatásra és egyéb rangos rendezvényre hivatalosak. Sőt, ha ott vannak, akkor a díszpáholyban helyezik el őket, ők adnak át kitüntetéseket, meg minden egyebet! Őszintén szólva, nem tűnnek egy trónt elveszített dinasztiának. Nem hivatalban lévő dinasztia esetén talán még Romániában lehet látni hasonlót, de a két családon kívül nem láttam még ilyenre példát.

Ez a jelenség nem új Brazíliában, mert korábban is előfordult néha, hogy a dinasztia feje hasonló bánásmódban részesült, de mára ez mindennapossá vált. Ne legyen félreértés, az elmúlt hónapok során szinte tényleg minden egyes nap előfordult ilyen.

Mindez annak is köszönhető, hogy a császári család beállt Bolsenaro elnök politikája mögé. Azért tették ezt meg, mert azt gondolták, hogy kell adni egy esélyt az ország felemelkedésének. Ezért cserébe kitartanak mellette akkor is, ha más a véleményük. Azt vallják, hogy ezt legalább egyszer, minimum egy emberrel kapcsolatban meg kell tenniük, mert akár jól sikerül, akár nem, mindenképpen nyernek rajta. Siker esetén kijár nekik a hála a politikai bölcsességükért, ha pedig kudarcba fullad az egész, akkor meg lehet okolni a köztársasági rendszert, mint amelyik monarchista ellenkezés nélkül sem tudott eredményre jutni. 

Az elnököt nem kötelezi semmi a dinasztiával szemben, de nem akar hálátlannak mutatkozni. Mivel jelenleg az újraválasztásáért küzd, ráadásul hátrányban van, szerintem "csak" arról van szó, hogy nem szeretne monarchista szavazót veszíteni, sőt, az egész tábort maga mögött szeretné tudni. A mostanság látható eredmények eddig igazolják a dinasztia döntését.

Egy ünnepi szentmise résztvevői, monarchista zászlókkal
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Arról már volt szó, hogy Bolsenaro egy lépésre van attól, hogy a dinasztia tagjai közül válasszon alelnököt. Az illető jelölt Lajos Fülöp (1969), aki a jelenlegi politikai palettán egy komolyabb tényező. Ő nem szerepel a trónöröklési sorban az édesapja lemondása miatt, de a családi kapcsolatokat bemutató ábrából kiolvasható, hogy nagyjából most ő lenne a dinasztia első embere. Mindenesetre hivatalos felhatalmazás nélkül is megvalósít valamit politikusként, amit könnyű a dinasztia politikájaként azonosítani.

Azt hozzá kell tenni, hogy készülnek olyasféle elemzések, melyeket befolyás-barométerként lehet tekinteni. Ezekben Lajos Fülöp már nem szerepel úgy, mint akinek bármire is komolyabb hatása lenne. Akármilyen módszertannal is készülnek ezek a rangsorok, ő inkább már a második vonalhoz tartozik, akinek a szerepeltetése 10-15 százalékot hozhat az elnöknek. Ha valaki nagyon tárgyilagos, akkor felismeri, hogy a politikában ez bizony a cserélhető kategória.

Most, a híreket követve, inkább arra fogadnék, hogy Lajos Fülöp politikai karrierjének a mélypontja közeleg. Nem Lajos Fülöp csinált valamit rosszul, hanem a Bolsenaroval való barátkozásnak állítólag volt némi erodáló hatása. Mindez majd október 2-án derül ki, akkor lesznek a választások.

A szeptember 7-i nagy felvonuláson nagyon sokan keresték Lajos Fülöp társaságát
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Lajos Fülöp 2022 nyarán egy könyvet is kiadott, amelyben Brazília és a monarchia "igaz" történetét írta meg. Maga a mű egyféle átértelmezés, egy új narratíva Brazília múltjáról. Nem olvastam, de beszéltem olyannal, aki igen. Az ő véleménye az, hogy különösebb bizonyítékok nélkül adja elő a szerző a saját, érezhetően monarchista álláspontját. Nem történelmi munka, hanem sokkal inkább politikai iránymutatás a múlt átértelmezéséről.

A dinasztia mostani feje Lajps Fülöptől függetlenül is építi a kapcsolatait a politikával. A napokban találkozott például a Frederico d'Avila (1977) nevű politikussal, aki onnan lehet némelyeknek ismerős, hogy részben magyar származású, ezért rendszeresen meg is jelenik a brazíliai magyar rendezvényeken.

Bolsenaro elnök rendszeresen meghívja Bertrand herceget a fogadásaira, ahol ölelgetéssel és teátrális puszikkal köszöntik egymást. Állítólag (és ezek mások véleményei, tehát bennük van a tévedés lehetősége) rá nézve azért nem hat rosszul a barátság, mert az elnök az alárendeltjeként mutatkozik. 

Lajos herceg halála után

A dinasztia élén Lajos herceg (1938-2022) állt 2022 nyaráig. Valójában sok dologban már helyettesítették őt, mert gyenge volt az egészsége. A halálával immár hivatalosan is a testvére, Bertand herceg (1941) került a császári ház élére. A brazíliai szokás az, hogy ilyenkor kinevezik a koronaherceget is, valamint a koronaherceg örökösét is. Így hivatalosan is egy új trió felelős a sajátos császárság vezetéséért.

Bertrand herceg sokat van katonák között, ami pozitívan hat a róla kialakuló képzetekre
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Antonio herceg (1950) a trónörökös, aki Bertrand testvére. Antonio herceg fia, Rafael herceg (1986) pedig a koronaherceg örököse lett, amit a "Grao-Para hercege" titulussal neveznek meg. Antonio herceg már nagyon régóta képviseli a dinasztiát, felkészült személy. A fia hozzá hasonló nézeteket vall, de nem tűnik annyira nagyon felkészültnek. Például az új státuszában az első nyilvános szereplése egy golfverseny volt... Egy olyan országban, ahol a nyomor egy létező, komoly probléma, talán nem volt jó ötlet ezzel indítani.

Arról volt már szó, hogy őt nem szánták vezetői tisztségre, csupán a bátyja repülős tragédiája miatt került a mostani helyzetbe. Látszódik, hogy nincs sok év mögötte, ahogyan az is, hogy valamilyen tréningezésen azért keresztül kellett mennie.

A dinasztia második és harmadik embere, Antonio herceg és Rafael herceg
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Amikor Lajos herceg meghalt, akkor egy napra nemzeti gyászt rendelt el az államelnök. Elgondolkodtató, hogy egy köztársaságban van-e ennek helye? Érteném, ha valami nagyon komoly pozitívum kapcsolódott volna Lajos herceghez, de szerintem a közéleti tevékenysége nem volt annyira jelentős. Értem, hogy ez politikai gesztus a monarchisták felé, de kissé meglepő. Valóban azt sugallja, hogy az államelnök meghódolt a dinasztia előtt.

A temetésen a haditengerészet egyenruhás katonái vitték a koporsót, díszőrséget is adtak és így tovább. Rajtuk kívül nagyon sok egyenruhás személy jelent meg a temetésen. Elmehettek volna civil öltözetben is, de fontosnak tartották demonstrálni azt, hogy a katonai erők a dinasztiát támogatják. Elgondolkodtató, hogy a köztársaságot alapjaiban megkérdőjelező politikai tábornak vajon meddig terjed a tényleges befolyása? Lenne olyan ország, ahol ebből botrány lenne. Például amikor Ausztriában 1989-ben eltemették Zita királynét, sokkal kevesebb is elég volt a heves tiltakozáshoz. 

A dinasztia élén történő változásnak van egy érdekes következménye. A trónöröklési sor helyén szereplő negyedik személy Mária Gabriella hercegnő (1989) az előtérbe került. Az évtizedek óta zord férfiak által képviselt dinasztiának egy kedves, jól kommunikáló és fiatal hölgy lett az arca.

A hercegnőnek már alakul is a kultusza, amit ő maga jól kezel. A végzettsége szerint kommunikációs szakember, ami nagyon is érezhető, különösen akkor, ha a testvérével hasonlítja valaki össze. Ő az, aki képes úgy kezdeni a videóüzeneteit, hogy "kedves monarchisták" - ami apróságnak tűnik, de eddig mégsem lépte meg senki. Egyébként hat nyelven beszél, ami azért kiemelkedő, mert a császári családban "csak" négy. esetleg öt nyelven szoktak beszélni, ráadásul ezeket sem egyforma tisztasággal. Ő azonban mindegyiket nagyon szépen beszéli.

Az is egyedi benne, hogy énekel, méghozzá nagyon szépen. Általában angolul ad elő, ritkábban pedig portugálul vagy francia nyelven. A repertoárja is elég széles, klasszikusoktól kezdve egészen a jelenig, melybe Pink dalai is beleférnek. A dinasztia videóinak a statisztikáját böngészve az is látszódik, hogy Mária Gaberiella tartalmai magasan a legvonzóbbak.

Az első császár szíve

I. Péter császár szívét egy aranykupában tárolják Portugáliában, amit ezen év augusztusának végén elvittek Brazíliába.  A brazil légierő gépe, komoly díszkísérettel vitte vissza az ereklyeként őrzött szervet a brazíliaiaknak.

A légierő hozta Brazíliába a volt császár szívét
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

A képeken látható a vadászgépes kíséret, az ünnepélyes fogadtatás, amit részben indokol az, hogy egy volt államfő földi maradványairól van szó. A kiállításon már nem volt takarva a szív, hanem tényleg egy átlátszó üvegben lehetett megtekinteni a konzervált szervet. 

A szív ünnepélyes fogadtatásban részesült
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Az államilag szervezett kiállítást nagyon sokan megnézték. Nekem kissé morbid volt az egész. Valahogy nem tudtam felfogni azt, hogy milyen okból akarja megnézni bárki is egy volt államfő tartósított szívét? Mindenesetre egy érdekes gesztus, amire még nem láttam példát.

Nemzeti gyász II. Erzsébet halála miatt

Amikor először olvastam a hírt, azt hittem valami fordítási hibáról van szó. Aztán pár kattintás után kiderült, hogy a hír igaz, miszerint Brazília elnöke az angol királynő halála miatt 3 napos nemzeti gyászt rendelt el.

Hivatalos gyászt hirdetek az egész országban, e rendelet közzétételétől számított három napos időtartamra, II. Erzsébet, az Egyesült Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország királynője halála miatti szomorúság jeleként.

Maga a hivatalos gyász azt jelenti, hogy a zászlókat félárbócra eresztik, ami a tiszteletadás jelképe.

Nem nagyon tudtam megérteni eddig, hogy miért is lenne előnyös Bolsenaro részére ez a 3 napos gyász, hiszen a brit monarchia ilyen jellegű támogatása nem befolyásolja a választási esélyeit. 

Mi lesz most?

Az biztos, hogy amíg Bolsenaro hivatalban marad, addig megkapja a dinasztia további támogatását. Ebből a szempontból érdekes lesz megfigyelni, hogy lesz-e Lajos Fülöpből alelnök. Az igazi, komolyan vehető gesztus ez lenne, mivel erre utaló kijelentések elhangoztak.

A dinasztia feje a feleségével és egy katonával
(a kép forrása: a dinasztia hivatalos facebook-oldala)

Egy második elnöki ciklusban a dinasztia és a monarchista mozgalom is szeretne újabb népszavazást az államformáról. Nagyon sokat veszítene (kb. 15%) azon a jelenlegi politika, ha ebbe az irányban semmit sem lépnének. Azt nem várják el, hogy a köztársaság rég-új elnöke azonnal utat nyisson a szavazásnak, de a második ciklusa méltó lezárásának tekintik. Ez még évek, de a dinasztia többször elmondta, hogy több éves kampányban gondolkodnak.

Érdemes lesz figyelni a császári család szerepléseit is. Szerintem egy jó példa arra, ahogyan egy trónt óhajtó dinasztiának kezelni kellene a nyilvánosságot. Nem azt állítom, hogy így kellene mindenkinek, csak azt, hogy így is lehet. Velük ellentétben ott van a román dinasztia, amelyik nagyon óvatos kijelentéseket fogalmaz meg, iszonyatosan távolságtartók, szinte érezhető minden kommunikációjukon, hogy a nemzetközi elismerés minden lehetséges szálába belecsimpaszkodnak. A brazíliai hercegek ilyesmivel nem törődnek. Azért dolgoznak, hogy közvetlenebbnek látszódjanak és az országon belül ismerjék el őket. Pár év múlva meglátjuk, hogy mindez hova vezet.

Források

Bolsenaro 3 napos gyászrendelete

Bolsenaro hivatalos rendelete

Hivatalos facebook-oldala

Hivatalos honlap

Hivatalos youtube-csatorna

Lajos Fülöp honlapja

Nemzeti gyász a dinasztia vezetőjének halála miatt