A "király nélküli köztársaság" uralkodójának egy újabb politikai alakításáról.

A Tiszától a Fekete-tengerig terjedő birodalmat ünnepelték az elmúlt hetekben. Van azonban ebben pár csavar, amivel nem nagyon foglalkozik senki, pedig lenne mivel.

Királyt és királynét koronáztak Gyulafehérváron, 100 évvel ezelőtt.

Március 31. volt az a nap, amikor az utolsó magyar király tavaszi visszatérésének a sorsa eldőlt.

 A román monarchia 2020-es éve elég meglepően végződött ahhoz, hogy újra terítékre kerüljenek.

Kevés olyan ember van a magyar történelemben, aki Magyarországon született, Magyarországon nőtt fel, majd egy másik ország uralkodója lett. Az egyik ilyen emberről lesz most szó, Cseszneky Gyuláról. 

Amikor a romániai monarchiáról írtam, akkor nem tettem említést arról, hogy a román királyi dinasztiában nem csupán a néhai király kizárásai miatt voltak (és vannak) konfliktusok. Önmagában az is vitatott, hogy ki a dinasztia feje! Ez most pótlásra kerül, így ma a Pál herceg körüli vitáról lesz szó.

Ha meg kellene tippelnem, hogy melyik európai köztársaságban van a legnagyobb esélye a királyság helyreállításának, akkor Romániát az elsők között említeném. Ezért a trón nélküli trónvárományosokat bemutató sorozatban is az első helyen a román dinasztia kerül bemutatásra.