A rendszerváltás idején működött egy Magyar Legitimista Pártot nevű szervezet. Kik voltak ők?

Ennek a sorozatnak az első részében részben személyes emlékekből próbáltam megmutatni azt, hogy a királyságpártiság miként nem lett önálló politikai tábor a rendszerváltás éveiben. Ennek a történetnek van azonban egy még személyesebb része, amelyik jobban feltárja annak az okait, hogy hol veszett el…

Az ünnepi könnyedebbnek ígért bejegyzések egyike a Kádár-korszak királyságot pártoló csoportjaival és az azokból kinőtt rendszerváltáskori erőkkel foglalkozik. Tulajdonképpen a 4 alcím egy-egy külön bejegyzés is lehetne, de nem láttam érdemesnek darabolni. Nem is annyira lett könnyed, mint szerettem…

A történet november 2-án, egy szerdai nappal folytatódik, de most csak egyetlen szál marad a fókuszban, a trónfosztás több napra nyúló megvalósítása.

Hetven évvel ezelőtt házasodott meg Regina hercegnő és Habsburg Ottó. Az évforduló okán indokolt, hogy szó essen arról a valakiről, akit sokan magyar királynéként tiszteltek.

Milyen fogadtatása volt a 60. születésnapnak? Vajon miért? 

Hatvan évvel ezelőtt született meg a Habsburg-ház jelenlegi feje. 

A magyar trónöröklési sorról lesz szó, legalábbis abban az értelemben, ha a Habsburgok lennének az uralkodásra kiválasztott család.

A címért sűrűn elnézést kérek, de valahogy meg kellett fogalmaznom, hogy mi is a történések virtuális terének a neve. A "Magyar Királyság" túlzás lett volna, a királyságpártiság szintén. Ezért döntöttem a "magyar monarchizmus" mellett. 

A Habsburgoknak létezik egy ága, amelyet "magyar", néha pedig "nádori" jelzővel írnak körül. Vajon létezik-e még befolyásuk a XXI. századi magyar közéletre?