A Habsburgok magyar ága

A Habsburgoknak létezik egy ága, amelyet "magyar", néha pedig "nádori" jelzővel írnak körül. Vajon létezik-e még befolyásuk a XXI. századi magyar közéletre?

Alcsút egykori kastélya szerintem egy nagyon erős szimbólum. Azt gondolom, hogy az épület sorsa sok tekintetben leképezi az egykori nádori család magyar közéletben elfoglalt helyzetét. Az egykori hatalmas kastélyból mára ennyi maradt:

alcsut.JPG

Az egykori nádori kastélyból mára csak egy kicsike rész maradt meg, emléknek

Alapvetően az foglalkoztatott, hogy milyen úton át jutott el az ország egykori legbefolyásosabb családja oda, ahol ma tartanak? Miért nem tudtak valamennyit visszaszerezni az egykori nagy befolyásukból? Vagy esetleg visszaszerezték, csak nem vesszük észre? Vajon a XXI. századi magyar közéletben megjelenik-e valamilyen új köntösben az egykor általuk birtokolt tisztség?

A Habsburgok magyar (nádori) ágának létrejötte

Azért, hogy legyen valami áttekinthető kép az egyes emberek nevének említése előtt, egy ábrát szeretnék mutatni. A képen nincs jelölve minden rokoni kapcsolat, igazából egy nagyon leegyszerűsített ábra. A piros vonal az úgynevezett királyi vonal, a bordó jel pedig a koronázott királyokat jelöli. Ami a fontosabb, az a zöld vonal, amely a nádori ágat mutatja.

nadorok_teljesebb.jpg

A Habsburgok királyi vonala (piros), valamint a nádori ág (zöld)

Az ábrán látható, hogy II. Lipót leszármazottainak egy része Toszkána élére került, mint nagyherceg. Velük több későbbi Habsburg is házasodott, illetve a XXI. században is volt nyomot hagyó ténykedésük, ezért rájuk még vissza is fogok térni.

Az is látható, hogy a magyar ág több tagja is közvetlen leszármazottja Ferenc Józsefnek. Nem mintha ez jogilag bármit is jelentene, de valahol mégis volt ennek értéke, sőt, sok jel utal arra, hogy valamennyire még a jelenünkben is van.

A nádori intézmény az idők során többször is módosult. Ha valami állandóan érvényes jelzőt keresünk benne, akkor olyasmiket fogalmazhatnánk meg, hogy a nádor magyar arisztokrácia vezére, illetve a király utáni első ember. A király oldaláról nézve afféle helytartóként is szolgál, de nem távoli emberként, hanem helyben élő képviselőként. A Habsburgok magyar ágából három ember lett ténylegesen is nádorrá kinevezve.

Az első Sándor Lipót (1772-1795), aki 1790 és 1795 között volt nádor. A tisztsége egy kompromisszum eredménye. A király (vagyis az édesapja) kinevezte helytartónak, a magyar képviselők pedig megválasztották nádorrá. A nádori intézménynek tulajdonképpen ez lett a működési rendje, vagyis a nádor a Magyar Királyi Helytartótanács első emberévé is vált. Korábban a magyar főnemesek közül került ki a nádor, innen kezdve azonban lett egy külön nádori család. Akkoriban az államszervezés átformálás alatt állt, mind a magyar nemeseknek, mind a bécsi udvarnak volt mit átgondolnia. Ebben a félig-meddig elkezdett és meg-megszakadó folyamatban született meg ez a kompromisszum.

Az államszervezési elgondolások változását jelezte, hogy egyre kisebb politikai súlya lett annak a harmadik embernek, aki a király és a nádor után állt. Az ő tisztségének a neve: országbíró. Amíg a Monarchia létezett, a tisztséget (általában) betöltötték, de az ügyekre kevés ráhatása volt. Az országbírói tisztséget (ezen a néven) nem is tartották életben 1918 után.

A második Habsburg nádor a legendás József nádor (1776-1847) volt, aki 1795 és 1847 között volt a nádor. Ő Sándor Lipót testvére volt. Az alcsúti kastély lett a nyári rezidenciája, amely a második világháború végégig a nádori ág központja maradt (Buda és Fiume mellett). Habsburg Ottóig mindenképpen a legmagyarabb Habsburgnak tartották, sokak szemében ez ma sincs másképpen.

nador_jozsef.jpg

József nádor sírhelyén lévő szobor a Várban: a Szent Korona oltalmazója
(a kép forrása: Mueller Marienne honlapja)

A harmadik nádor József nádor fia lett, István nádor (1817-1867), aki alig 1 évig, 1847-48 idején volt a hivatalában. A személyén, nádori ténykedésén keresztül nagyjából az derült ki, hogy egy Habsburg nem lehet egyszerre hű a Habsburg uralkodóhoz és a magyarokhoz is akkor, amikor krízishelyzet van. A leváltása után nem is neveztek ki több nádort Magyarországon, a tisztség hivatalosan betöltetlen volt.

Ezt lehet azzal is magyarázni, hogy a kiegyezés utáni államszervezésben a nádori tisztség értelmét vesztette. A kiegyezés után a Helytartótanácsra sem volt már szükség, mivel az országnak volt saját kormánya. Az állam működött a nádori nélkül is. 

A hivatalosan kinevezett nádor hiányával a koronázások idején szembesültek. A koronázáshoz (mint politikai aktushoz) kellett a nádor, aki a hercegprímással közösen helyezte a koronát a király fejére, valamint a királyné vállára. Mégsem nádort, hanem nádorhelyettest választottak.

1867-ben ez a szerep (Deák Ferenc javaslatára) a miniszterelnökre, Andrássy Gyulára (1823-1890) hárult. Andrássy a tekintélye miatt került szóba, személye afféle közmegegyezés volt. Ha nagyon szeretnénk, akkor ebben láthatnánk egyféle "jogutódlást" is, miszerint 1867-től a mindenkori miniszterelnök volt a nádor, de ezt ilyen módon nem mondta ki senki.

Azért sem, mert a közvélekedésben élt egy másik elképzelés is a nádor személyéről. István nádor testvére, József Károly (1833-1905), sokak szemében a nem hivatalos magyar nádor volt. Nagyon sok pozitív dolog kötődik a nevéhez. Ilyen például az alcsúti mintagazdaság, a Margit-sziget átalakítása, az első cigány-magyar szótár kialakítása, de csak a főbb munkáinak a felsorolása is nagyon hosszú lenne. Magyar arisztokrataként élt, a köznyelvben a "Palatinus Jóska" lett a ragadványneve, melyben a "Palatinus" a nádori szerepre utalt.

A legidősebb fia volt a József Ágost (1872-1962) néven is emlegetett József főherceg, aki teljes mértékben magyarnak tekintette magát. Alcsúton született és fontos szereplője volt a magyar közéletnek. Az 1916-os koronázás idején vezető katona volt, sem magyar, sem osztrák oldalról nem lehetett kifogásolni a személyét, de mégsem ő lett a koronázásban közreműködő nádor (bár a neve előkerült, ráadásul az ellenzék jelöltje volt, mégsem mellette döntöttek).

Akkor, 1916-ban az akkori miniszterelnököt, Tisza Istvánt (1861-1918) választották meg, igaz, nagyon sokan kifogásolták a kinevezését. Annak idején Andrássy személye körül volt közmegegyezés, Tiszáról ugyanez nem mondható el. Meglepő véletlen, de Andrássy Gyula katolikus, Tisza István pedig református volt, pont úgy, ahogy 1790 előtt a magyar nádorok váltották egymást a keresztségük szerint.

IV. Károly király később, az 1918-as őszi események idején, "homo regius"-nak nevezte ki József főherceget, ami királyi megbízottat jelent, de ez esetben nyugodtan nevezhetjük nádornak is (a naplójában így jellemezte a király neki adott megbízását).

habsurgjozsefagost.JPG

József főherceg, a Magyar Királyság egyik fontos emberévé vált
(a kép forrása: a Vitézi Rend honlapja)

Ő valószínűleg tanult István nádor hibájából és arra kérte IV. Károlyt, hogy mentse fel a királynak tett hűségesküje alól. Az 1919-es események idején is Magyarországon maradt, holott a Tanácsköztársaság idején elég sok zaklatásnak és fenyegetésnek volt kitéve ő maga és a családja is. 

A Tanácsköztársaság időszaka után egy időre elvállalta a kormányzói tisztséget, de külső nyomásra, 1919 augusztus végén le kellett mondania. A magyar rendezés felett őrködők kifogásolták a legitimitását, mivel nem volt érvényesnek tekinthető felhatalmazása. Ugyanakkor amikor ezt vizsgáljuk, akkor nem szabad elfelejteni, hogy 1918 őszétől kezdve senki másnak sem volt, egészen az 1920-as választásokig. 

József főherceg nem állt ellen, a rend helyreállítása érdekében félre tudott állni, de azért mindig is remélte a kormányzói címének a visszaszerzését. A Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend első felavatott vitéze lett, valamint sok komoly tisztsége volt a Horthy vezette rendszerben. A befolyását jól jelzi, hogy a Budapestre delegált nagykövetek lejelentkeztek nála is, mintha ő lenne az ország vezetője (a Várban létezett is egy hivatalos rezidenciája). Amikor a kormányzó helyetteséről döntöttek, tiltakozásképpen nem ment el az ülésre. Mindez szerepet játszott abban, hogy a Szálasi vezette nyilas államtól nem tartott távolságot, mivel úgy érezhette, hogy a Horthy-korszak teljes ideje alatt parkolópályára állították.

Szóba került lehetséges magyar királyként is, valamint a fiáról is gondolkodtak így. E miatt Zita királynéval elég feszült viszonyba került, bár nincs arról dokumentum, hogy valaha is nyíltan szembeszegült volna IV. Károly végakaratával, miszerint a néhai király özvegye legyen a király politikai utódja. A magyarországi politikusoknak nem volt ínyére az új helyzet (amelyben egy nő állt a dinasztia élén), ezért udvaroltak is József főhercegnek, de nem tudtak elérni nála semmit. E mellett az is igaz, hogy Habsburg Ottó szerepét évtizedeken át vitatta, mert nem fogadta el trónörökösnek.

1944-ben nyugatra menekült, ahol aktívan szerepet vállalt a magyar emigráció életében. Horthy halála után a Vitézi Rend élére állt, ebben a tisztségében el is érte a Rend felvételét a nemzetközi lovagrendek sorába (holott nem volt klasszikus értelemben vett lovagrend). József főherceg ezen lépése a mai napig jelentőséggel bír, ugyanis mára szinte ez az egyetlen olyan társadalmi szerepvállalás, amelyen keresztül az "öröklött nádori cím" (vagy az a valami, amit annak tekintünk) kap valami megfogható tartalmat is.

A Vitézi Rendet megelőzően is vállalt szerepet a magyar emigráció szervezeteiben, de próbált távolságot tartani a személyi harcokkal terhelt szervezetektől. Az ő emberének lehet tekinteni Farkas Ferencet, akiről mindjárt több szó fog esni. A távolságtartása mögött ott állt az is, hogy a közéleti kérdésektől való tartózkodást várt el tőle a szállásadója (a sógora). Ebben a kérésben a véleményem szerint azzal is számoltak, hogy el akarták kerülni a felelősségrevonását a nyilasok támogatása miatt.

József főherceg legidősebb fia József Ferenc (1895-1957) volt, aki édesapja hosszú élete, valamint saját korai halála miatt nem jutott komoly szerephez. Pedig az a tény, hogy ő Ferenc József dédunokája volt, képviselt valamennyi értéket, nem ok nélkül került szóba a Horthy-rendszerben, mint lehetséges magyar király. Sőt, kifejezetten jól házasodott (1924-ben), melynek révén ő és gyermekei "királyibbak" voltak, mint József főherceg.

A nádori ág vezetése és a Vitézi Rend

1962-ben a nádori ág első embere József nádor ükunokája, József Árpád (1933-2017) lett. Amikor nagyapja meghalt, akkor a Vitézi Rend nem automatikusan a Habsburgok között keresett főkapitányt a Rend élére. A rend élére ugyanis Farkas Ferencet (1892-1980) választották meg, aki addig József főhercegnek a képviselője volt.

Farkas Ferenc a Horthy-korszak egyik tekintélyes személye volt, valamint a Szálas-féle államban is komoly szerepet vállalt. Az emigráció egyik legtekintélyesebb alakja lett a háború után. Nem véletlen, hogy a legmagasabb beosztását az úgynevezett Altöttingi országgyűlés napján kapta meg.

A második világháború utáni magyar emigráció 1947. augusztus 20-ára hívta össze ezt a különleges gyűlést, mely igyekezett valamiféle egységes emigráns politikai képviseletet teremteni. Az 1939-es megválasztott képviselők és az akkori felsőházi tagok voltak a résztvevői. A megjelentek elutasították Szálasi kinevezését, valamint az alkotmánnyal ellentétesnek minősítették a II. világháború utolsó hónapjaiban létrehozott Ideiglenes Nemzetgyűlést. Önmagukat a magyar állam egyetlen legitim képviselőinek tartották. Ez az emigráns országgyűlés nevezte ki Farkas Ferencet miniszterelnöknek és ideiglenes államfőnek, aki még azon a napon be is mutatta a kormányát.

Farkas Ferenc és a magyar emigráció több prominense okkal bízott abban, hogy a létrehívott testületek kapnak valamiféle jelentős nemzetközi támogatást (figyelembe kell venni, hogy Horthy, valamint sok más kiemelkedő ember sem támogatta az emigráns parlamentnek az államfő ügyében hozott döntését). Maga a kísérlet csak 1949-ben jutott el arra a pontra, hogy kudarcként lehessen jellemezni, így Farkas Ferenc lemondott. A lemondása indokai között szerepelt, hogy a magyar emigrációban a köztársaság pártolóinak a száma megnőtt, ráadásul azok körében is, akik az 1939-es képviselők vagy felsőházi tagok közé tartoztak. 

Mindez valamilyen módon azt jelzi a számomra, hogy Farkas Ferenc nem egyszerűen emigráns miniszterelnök volt, hanem a Magyar Királyság utolsó kormányfője, akit ki nem mondva, de megbíztak a nádori feladatok ellátásával is. A megbízása hivatalosan 1949-ben ért véget, de valamiféle vezetői szerepet továbbra is tulajdonítottak neki.

1977-ben a 85 évessé vált Farkas Ferenc visszavonult a Rend éléről, így új vezetőt kellett keresni. Így került a Rend élére József Árpád, József főherceg unokája, akit 1962 óta a nádori ág vezetőjének tekintettek. Nagyon bonyolult és hosszadalmas lenne annak csak a vázlatos ismertetése is, hogy a Horthy Miklós által életre hívott vitézi entitás milyen utat járt be az emigrációban, de József Árpád sok olyan döntéshez adta a nevét, mely a Rend többszöri szakadásához vezett (négy szakadást szoktak emlegetni, 1996/97, 2003, 2007 és 2008-as dátumokat említve).

nad_jozsefarpad_maria1956_marr.JPG

József Árpád az 1956-os esküvőjén, díszmagyarban
(a kép forrása: Kimberly Chrisman-Campbell twitterje)

Négy évtizeden keresztül állt a Rend hozzá hű maradt szervezetének az élén, egyébként nagyon sokat téve az általa vezetett szervezet nemzetközi tekintélye megőrzéséért, sőt növeléséért. A vitézi okleveleket "vitéz József Árpád királyi herceg"-ként írta alá, az alsó rész közepén pedig egy magyar címert megjelenítő körbélyegzőt használt. Ennek sokféle megítélése lehetséges, de mégsem e miatt szoktak rossz szájízzel beszélni a Rend élén végzett munkájáról.

vitezdiploma.JPG

Az úgynevezett vitézi diplomán koronás címeres körbélyegző és királyi hercegi aláírás szerepel
(a kép forrása: Cristina és Guido Broich személyes honlapja)

A magyar állam egyébként (a Honvédelmi Minisztériumon keresztül) 2011-ben egy asztalhoz ültette a sokféle vitézi szervezetet, megpróbálta rávezetni őket valamiféle egységesülésre. Valahogy nem annyira meglepő módon ez nem sikerült, de abban minden szervezet egyetértett, hogy a Vitézi Rendnek (mint valamiféle transzcendens entitásnak) József Árpád valamilyen módon az első embere.

Több olyan embert ismerek, akik jobban a dolgok mélyére láttak, ezek közül az egyikükkel volt egy hosszabb (mintegy 7 órás) beszélgetésem is, ahova dokumentumokat hozott el. Bár az általam látott dokumentumok hitelességét nem tudtam ellenőrzni, nagyjából összeállt számomra egy kerek történet.

Ennek a történetnek az egyik eleme az, hogy József Árpád nem bízott a magyarországi vitézekben, sokkal inkább az emigráns magyarokban bízott meg. A magyarországiak sürgették a Rend Magyarországra költözését a rendszerváltás után, amelynek a végrehajtására József Árpád nem volt hajlandó, sőt, még ő maga sem költözött haza. E miatt a "hazai" és a "külhoni" vezetők között egyre több konfliktus jött létre, melyben József Árpád a "külhoni" vezetők mellé állt.

habs_jozsefarpad2010.jpg

József Árpád (a magasabb személy), mintegy 4 évtizeden át vezette a Vitézi Rendet
(a kép forrása: Cristina és Guido Broich személyes honlapja)

A másik gond a Rend növekvő hazai népszerűsége és elismertsége volt. Ennek egyik jele volt az, hogy a királyságpártisággal kicsit sem vádolható Göncz Árpád, mint államfő, 1994-ben személyesen is elment az avatásra. Az ismerősöm szerint ez a fajta elfogadottság nagyon indokolttá tette volna József Árpád költözését, különösen amiatt, hogy ő maga volt a "nádor".

Ezzel párhuzamosan Habsburg György már Magyarországra költözött és magas állami tisztséget is kapott. Az ismerősöm emlékei szerint többen remélték azt, hogy a Rend vezetője is Magyarországra költözik és valamiféle közszereplést vállal, hogy a közös érdekeiket ezzel is segítse. Nagyon sok olyan céljuk volt ugyanis, mely a két világháború áldozataival volt kapcsolatban, de szerintük a magyar politikai elit azért nem tudta ezeket megtámogatni, mert nem voltak kellőképpen megjelenítve. Ehhez kellett volna a költözés, ami nem jött létre.

[Állítólag egy olyan nézetnek is volt ebben szerepe, mely szerint a Horthy-rendszerben csak azok a Habsburg férfiak kaptak felsőházi tagságot, akik Magyarország területén éltek. Mivel József Árpád nem költözött vissza, ezért a "királyi hercegi" címhasználata pár ember szemében megkérdőjeleződött. Ez pedig a címadományozás miatt nem volt lényegtelen.]

A történet innen kezdve válik még bonyolultabbá. Az ismerősöm állítása szerint Habsburg Ottó közbenjárására alakult úgy, hogy a nemzetközi bejegyzést a Vitézi Rend 1997-ben elvesztette. Ez a helyzet egészen addig állt fent, ameddig József Árpád nem alapított egy saját szervezetet, melyben a vezetői poszt örökletessé vált! Ez volt szerinte a 2002/2003-ban megvalósult szakadás igazi története. Akkora nagy volt a szakadás előtt az ellentét József Árpád és a vitézi szervezet között, hogy József Árpád lényegében a Rend teljes irányításával szembekerült (a Rend legfelsőbb irányító szerve a Vitézi Szék; nagyjából az volt a mögöttes kérdés, hogy a vezető vagy a Szék képviseli a Rendet).

Azt ugyan értem, hogy a nemzetközi elismerést adó szervezetben Habsburg Ottónak volt szava, de az számomra nagyon-nagyon sok interjú után sem érthető, hogy Habsburg Ottó tulajdonképpen milyen célt kívánt elérni (amennyiben valóban az ő hatására függesztették fel az elismerést).

Habsburg György később (2018-ban, tehát József Árpád halála után) ezzel a vitézi szervezettel kötött békét. E miatt lehet hallani olyasmit, hogy "Habsburg-féle Vitézi Rend", hiszen az első emberük mindig is egy magyar Habsburg lesz, ráadásul élvezik a dinasztia fő ágának a támogatását. Élesebb bírálat szerint ez a Vitézi Rend már átalakult a magyar ág (főágának) saját lovagrendjévé. Ez az átalakulás tulajdonképpen József Árpádnak a legjelentősebb életműve a magyar közéletben.

Mindettől függetlenül József Árpádról nagyon jókat lehet olvasni, még a vele szembekerültek is elismerően írnak a személyiségéről. Sem a magyarságát nem vonták kétségbe, sem a tisztességét. Még azt is emlegetni szokták, hogy akcentus nélkül, hibátlanul beszélt magyarul, ami bizonyos összefüggésben érték, bár ez egy hazaköltözéssel lett volna nagyobb előny.

A bírálói azt is állítják, hogy szabadkőműves befolyás alatt állt, melyről az eddig emlegetett ismerősöm nem tudott meggyőzni. Ezen elméletben nagyon sok belső ellentmondást lehet felfedezni, de olyan sok tényszerű dolog hiányzik a részleteket illetően, ami semmilyen komolyabb ellenőrzést nem tesz lehetővé. Ami tény, hogy létezik általa aláírt levél, melyben elismeri az alkalmatlanságát 1977-re és 2001-re vonatkozóan is. Ebben ír arról, hogy nyomás alatt volt kénytelen cselekedni. Talán bennem van a hiba, de a levélben nem fedeztem fel a szabadkőműves páholytagság elismerését.

A legidősebb fia, József Károly (1961) az, aki a "nádori" címet örökölte, de az időzőjel sokszorosan indokolt. Édesapja halála után azonnal a Vitézi Rend élére került, mivel a vezetői poszt örökletessé vált. Ő az édesapja által elkezdett utat viszi tovább a Rend szervezésében.

habs_jozsefkaroly.jpg

József Károly (a sor elején),  a Vitézi Rend jelenlegi vezetője
(a kép forrása: Cristina és Guido Broich személyes honlapja)

József Károly tekintélyét az is biztosítja, hogy Ferenc József lányának az ükunokája, valamint az utolsó szász király dédunokája. A "nádor" felesége Margarete von Hohenberg (1963) lett (a polgári házasság 1990-ben volt, az egyházi 1991-ben), akinek a dédapja az 1914-ben meggyilkolt magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd (1863-1914). 

nad_josefkarl1991.jpg

Margarete és József Árpád az 1991-es esküvőjükön
(a kép forrása: Royalisticism blog)

Négy gyermekük van:

  • Johanna (1992)
  • József (1994)
  • Pál (1996)
  • Elizabeth (1997).

Nagy kérdés, hogy ez az "erős" leszármazás elegendő-e ahhoz, hogy a nádori ág valamiféle jelentősebb szerepet meg tudjon magának tartani? A saját válaszom jelenleg erre a kérdésre egy határozott nem. Legalábbis erre utal sok-sok jel. Egyik jel, hogy a gyerekek nem jelennek meg azokon az eseményeken, ahol általában a jelentősebb szerepre szánt emberek meg szoktak jelenni. A másik ok amiért kétely ébred bennem, az a közéleti passzivitása. Az a személy, aki ennyire távol van a magyar közélettől, lényegében kiírja magát onnan. Így viszont a vitézi célok teljesülése is veszélyben van, legalábbis ezt gondolom.

Ismerek olyan embereket is, akik ma is komolyan hisznek abban, hogy a Vitézi Rend és a nádori ág vezetésének egy személyben történt összekapcsolása jó lépés volt. Az érvelésük szerint hiába van annyi vitézi szervezet, nemzetközi elismertségnek csak ez az egy, vagyis a Habsburg-szervezet örvend. A cím megszerzéséért ráadásul nemzetközi érdeklődés is van, így presztízs szempontjából ők állnak a legjobban. Sőt, ők tudják a tagjaik között azt a Fodor Lajost (1943), aki a rendszerváltás utáni Magyar Honvédségben fontos vezető volt, valamint igyekeznek tisztességükről ismert hírességek megnyerésére (általában az erőművészként ismertté vált Fekete Lacira céloznak, akit 2017-ben avattak vitézzé).

Ők abban látják a Vitézi Rend ezen megjelenési formájának az erejét, hogy sok befolyásos ember szeretne királyi személytől nemességhez jutni, erre pedig Európán belül nincs más viszonylag könnyen bejárható út. Ez a lehetőség viszont kiemelkedően megfelel arra (mondják ők), hogy a magyar érdekeket védelmezzék, valamint a királyság helyreállításának híveket szerezzenek.

Az ismeretségemben mások azonban éppen ezért bírálják a "Habsburg-féle" vitézi szervezetet, mivel szerintük nem eléggé magyar. A 2018-as (a Habsburg György által személyesen megtisztelt avatásról) bírálóan jegyezték meg, hogy amíg Habsburg Ottó fia magyarul beszélt a hallgatósághoz, addig a saját vezetőjük - pár szótól eltekintve -, csak angolul beszélt. 

Mutattak egy olyan videót, ahol József Károly ismerkedett a magyar beszéddel a Rend legfontosabb ünnepségén. Sőt az is hallható benne, hogy ő maga a segítőivel angolul kommunikál. Nekem ezzel a bírálattal az a problémám, hogy József Károly akkoriban kezdett el beletanulni az új szerepébe. Ez a bizonyos ünnepség az első volt a számára. Látható a videóban egy olyan jelenet is, ahol éppen megtanítják neki a teendőket és a mondandókat, hiszen korábban nem volt ilyesmi szereplése (igaz, az édesapját elkísérte, tehát nem először látott olyasmit). Mindezeket viszont érdemes összehasonlítani a következő évi avatással, ahol már nem volt szükség a súgásra a bonyolultabb szavaknál sem. Láthatóan fejlődik a magyar nyelvű beszédben, ami bennem mindig tiszteletet vált ki (önmagában csak azért az "egyszerű" tényért is, mert a magyar piszkosul nehéz nyelv).

Mindenesetre nem igazat szeretnék adni valamelyik félnek, csak rögzíteni szerettem volna a jelenlegi állapotokat, már amennyire bele lehet látni kívülről. Ha a magam ügyetlen szavaival kellene fogalmaznom, akkor egy korábban már ismertetett véleményem látom igazolva. E szerint ugyanabban a tevékenységben a negyedik leszármazott már nem tud jó eredményeket elérni. József nádor, majd József Károly, a XX. században pedig József főherceg eredményesek voltak a "nádori" ténykedésükben, de ami ehhez a vonalhoz a XXI. században kötődik, az már szinte jelentéktelenné vált a magyar közéletben.

Habsburg Mihály és Eduárd

József Ferenc (1895-1957) gyermekeinek olyan nagyon különböző élete volt, hogy akár egy-egy külön ágként is lehetne jellemezni őket. Magyarországon talán az 1942-ben született Habsburg Mihály (1942) az, aki a XX. és XXI. században fontos szerepet játszott a dinasztia magyarországi életében, valamint létezik valamiféle magyarországi ismertsége. Ő még Alcsúton, Magyarországon született és hibátlanul beszél magyarul, valamint másik hat nyelven is. Az életéről számtalan interjút adott, a helytakarékosság miatt nem foglalom össze. Ő egyébként nem csupán József nádornak, hanem Ferenc Józsefnek is az ükunokája (illetve az utolsó szász király unokája).

Ő volt az első Habsburg, aki a második világháború utáni időszakban Magyarországra látogatott, még 1980-ban. A nádori kripta 1987-es rendezése ügyében a család képviselője volt. Habsburg Ottó munkatársaként sok ügyben eljárt Magyarországon, de ha jól hallottam a vele készült interjúban, akkor csak 1995-ben költözött vissza Magyarországra. Először a XI. kerületben élt, ahol egy egyházi magániskola megalapításában fontos szerepet játszott.

Széles körben sajnos arról lett közismert, hogy egy lakáscsere útján önkormányzati bérlakáshoz jutott a Várban, amit valakik megpróbáltak úgy beállítani, mintha kedvezményes összegért, csupán politikai ajándéknak köszönhette volna a lakást. A valóság pedig az volt, hogy egy másik lakást cserélt el a szóban forgó lakásra, majd a rendeletben megszabott díjat kellett bérleti díjként megfizetnie.

hmihaly_2011ujbuda.jpg

Habsburg Mihályt magyar királyi herceg címmel nevezte meg 2011-ben az Újbuda Televízió
(a kép forrása: Újbuda TV interjúja)

Több befolyásos magyar üzletemberrel és politikussal is jó viszonyt ápol. A neve szóba került azon a bizonyos Lázár-féle vadászaton is, ahol a liechtensteini dinasztia tagjai is megjelentek. Semjén Zsolt a közeli barátja, a nézeteiken túl a vadászat szeretete is összeköti őket. A nézeteiről a most linkelt videó végén beszél, amit szerintem nem érdemes könnyedén venni. Az interjú 2018. februárjában készült a 25. FEHOVA helyszínén (fegyver, horgászat és vadászat a FEHOVA rövidítése). Az élő beszédet kissé nehézkes írott formában visszaadni, de ma még elérhető a videó, lehet ellenőrizni:

[...] most egy olyan politikai szférában élünk most is Magyarországon, ami emlékeztet a régi időkre és az a beállítás ami a minisztereknek is van, nem csak a Semjén Zsolt úrnak, az olyan egy kicsit mint ami volt a régi időkben. És mi, akik az arisztokraták voltunk és itt vagyunk, nagy örömmel látjuk, hogy tovább mennek a dolgok az országban, úgy, ahogy mi is szeretjük látni, és ami korábban is a mi időnkben is volt.

A fenti szavait lehet több módon is értelmezni, de számomra azt üzenik, hogy Magyarországon úgy mennek a dolgok, ahogyan az a két világháború közti magyar arisztokrácia jelenlegi képviselőinek a kedvére van. Ennek vannak letéteményesei, akik akkoriban (is) miniszterek voltak...

Habsburg Mihály egyébként a Mindszenty Alapítványnak is az elnöke, mely szervezet leginkább az egykori hercegprímás emlékét ápolja, illetve fontos szerepet vállalt a boldoggá avatásában is (akkor is, ha annak a legnagyobb része "csak" a tájékoztatás). E mellett a Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete volt, amely tisztségében többek szerint (akik értenek hozzá) fontos és eredményes munkát végzett el.

eduard_pal2.JPG

Habsburg Mihály két fia, Pál (papi ruhában) és Eduárd
(a kép forrása: "parnaszi gúnymadár" hírcsatornája)

A három gyermeke közül az egyik katolikus pap lett (Habsburg Pál). A lánya, Margit (1972) esküvője Budapesten volt 1998-ban, Benedikt Piatti (1966) vette feleségül. Benedikt Piatti egy rangon aluli házasság miatt grófként ismert, de egyébként szintén Habsburg leszármazott:

habsburg_piatti.JPG

 Benedikt Piatti és Habsburg Margit ötödunokatestvérek, mivel mindkettejüknek hatodik felmenője II. Lipót magyar király

Habsburg Mihály legismertebb fia Eduárd. A szakmai blogján található információk szerint 1967-ben született Münchenben. 1986 és 1988 között a német hadsereg tartalékos tisztképzésén vett részt, ahol főhadnagyi rendfokozatot szerzett. Utána filozófusnak tanult, melyből a doktorit is megszerezte. Nem nagyon találtam tőle kihangsúlyozva sehol sem, de az 1989-es páneuirópai piknik idején készült több fényképen is fel lehet őt fedezni, többször Habsburg Walburga mellett.

eduardhabsburg.jpg

Habsburg Eduárd, Magyarország nagykövete a Máltai Lovagrendnél és a Szentszéknél
(a kép forrása: a nagykövet személyes oldala)

Hat gyermeke született, a felesége a Gudenus bároi család egyik leánya, akikre majd szentelek egy rövidke kitérőt.

1996-ban lett egy rajzfilmes cég producere, majd 2002 óta forgatókönyveket is készít. 2012 és 2014 között volt egy sikeres tévéműsora, mely kastélyokat mutatott be. Ennél sokkal komolyabb munkássága 2008 és 2014 közötti időszakra tehető, amikor az egyik ausztriai püspökség sajtószóvivője lett. A püspökségnél korábban botrány lett a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakokból, ezért vezetőt cseréltek. Az új vezető kemény kézzel szeretett volna rendet tenni, helyreállítva a püspöksége hírnevét. Ehhez a munkához kérte fel Habsburg Eduárdot, mint kommunikációs szakembert.

2014-ben újabb megbízást kapott, akkor a Habsburgok kérték fel arra, hogy legyen a dinasztia kommunikációjáért felelős személy. Többek között ő segített Károly főherceg fiának is, ami kétségtelenül egy sikeres munka volt a részéről. A munkájának a jó minőségét a keményebb bírálói is elismerték. Tömör összegzésként valami olyasmit lehetne mondani, hogy képes nyíltan, némi humorral és nagyon közvetlenül kezelni az elé kerülő ügyeket.

Bárki mond is rá bármit, a nyelvismerete tiszteletet érdemel. Beszél angolul, franciául, latinul, németül, olaszul, spanyolul, majd mire kinevezték nagykövetnek, magyarul is megtanult. Ha valaki figyeli a nyilatkozatait, akkor jól látható, hogy a magyar nyelvtudása sokat javult.

A nézeteiről itt lehet képet alkotni, az életéről pedig itt. Ha valaki nagyon alaposan elkezd kutatni a nyilatkozataiban, akkor megtalálja azt is, hogy magát magyar Habsburgnak tekinti, aki például nyugodt szívvel teszi ki a kokárdát március 15-én. 

Jó pár előadást tartott ahhoz, hogy politikai hitvallását, gondolkodását meg lehessen ismerni. Ebből (nagyon finoman és óvatosan fogalmazva) az derül ki, hogy egyetért a mostani kormány politikájával. 2015-ben lett vatikáni nagykövet (valamint ő Magyarország nagykövete a Máltai Lovagrendnél is). Ebben egyébként az volt a komikus, hogy akkoriban a magyar kormány ilyen óriásplakátokkal szórta tele Magyarország területét:

magyarok2015.jpg

A kormány 2015-ben teleplakátolta az országot azzal, hogy aki Magyarországra jön, az nem veheti el a magyarok munkáját - közben kinevezte szentszéki nagykövetnek Habsburg Eduárdot
(a kép forrása: 24.hu - körbevágott kép)

A diplomácia világában jártas ismerőseim szerint, bőven lett volna más olyan ember 2015-ben, akit a magyar kormány ugyanannyira alkalmasnak tarthatott volna, mint Habsburg Eduárdot. Korábban Keresztes Sándor, Bratinka József, Tar Pál, Erdődy Gábor, Balassa János és Győriványi Gábor töltötték be a posztot:

  • Keresztes Sándor (1919-2013), 1990-94 között, még aktív politikus korában (KDNP);
  • Bratinka József (1952-2011), 1995-1999 között, még aktív politikus korában (MDF);
  • Tar Pál (1931), 1999-2002 között, alapvetően egy bankár, politikusi ténykedése befejezéseként (Antall József tanácsadója volt, valamint egykori washingtoni magyar nagykövet);
  • Erdődy Gábor (1951) 2002-2009 között, történész, korábban németországi nagykövet volt, Antall József és Szabad György köréhez tartozott;
  • Balassa János 2009-2010 között, diplomata, nagy valószínűséggel a bizalomvesztés miatt hívták vissza, bár a pápától megkapta a legmagasabb pápai kitüntetést;
  • Győriványi Gábor (1960), szociológus és teológus, édesapja ismert kisgazdapárti politikus volt.

Ezt a névsort a diplomáciában jártasabb ismerőseim úgy jellemezték, hogy mindig is olyan embert küldött ki a mindenkori magyar kormány a Szentszékhez, akik számára nem volt idegen a római katolikus gondolkodás. A politikai nézeteik másodlagosak voltak, de nem egyszer közelebb álltak a hivatalos vatikáni politikához, mint a magyar kormányhoz. Az elsődleges szempont szerintük az volt, hogy a nagykövet szót tudjon érteni az ottani emberekkel, mintegy azonos nyelvet beszélve velük.

eduardhabsburg_pope.jpg

Habsburg Eduárd magyarul is szokott beszélgetni a pápával
(a kép forrása: Hungary Today)

Tehát a véleményük szerint 2015-ben bőven lett volna más alkalmas személy is vatikáni (szentszéki) magyar nagykövetnek, de Habsburg Eduárdot előbb-utóbb valamelyik európai állam felkérte volna erre a feladatra. Szerintük jó lépés volt "lecsapni" a Habsburg hercegre, sőt, súlyos hiba lett volna nem élni a személyében rejlő lehetőségekkel. 

Szerintük Habsburg Eduárd mellett szólt a kommunikációs téren szerzett tapasztalata, a Habsburg dinasztiában betöltött szerepe, de édesapja személye és kapcsolatai sem mondható jelentéktelen tényezőnek. Azt nem lehetett megtudni, hogy a kinevezésének az ötlete honnan indult el, de valószínűleg nem Habsburg Eduárdtól. Állítólag felfigyeltek rá, mint olyan személyre, akinek a képességeit, tapasztalatait érdemes lenne kamatoztatni, csak jelenleg nem ismert az, hogy ki irányította rá a figyelmet.

Ennek tükrében érdekes "véletlen", hogy Eduárd kinevezésekor Ausztria szentszéki nagykövete Eduárd sógora volt. A magyar média valamiért az apósaként azonosította, de ez egy tévedés:

gudenus_girls.JPG

Ausztria és Magyarország szentszéki nagykövetei egymás sógorai, mindketten Habsburg származásúak, valamint mindketten Habsburg leszármazottat vettek feleségül

Ahogy a fenti képen is látszik, Alfons M. Kloss, a Gudenus leányok, valamint Eduárd főherceg is II. Lipót leszármazottjai. Alfons M. Kloss nem is akármilyen felmenőkkel rendelkezik, néhányuk ezen a blogon is említésre került. Ami még érdekes, hogy a nagykövetek feleségeit tekintve "Ausztria és Magyarország ismét nővérek a Vatikánban", legalábbis így jellemezte a viszonyt a magyar nagykövet egy interjúban. Nem szeretném azt sugallni, hogy a rokoni kapcsolatoknak volt szerepe a kinevezésében, de éppen ezért lenne érdekes megismerni a részleteket.

Eduárd főhercegnek van saját blogja, illetve van saját youtube-csatornája is, ahol például "gulyást" készít (senki ne értse félre, nem egy gasztrovlog epizódjaként készült el). Igaz, jelenleg csak két videó szerepel a kínálatában, ha jók az emlékeim, akkor régebben több volt.

A gyermekei nem vállalnak közszereplést, bár az egyik fia eléggé aktív több felületen is. Politikai nézeteikről, közéleti kérdésekről, de még csak a származásukkal kapcsolatos véleményükről sem mondanak semmit.

Habsburg Géza és az első fekete "hercegek"

Habsburg Géza (1940) mivel Habsburg Mihály testvére, hasonlóan előkelő felmenőkkel büszkélkedhetne. Önmagában ennyi rangos felmenő is elég egy sikeres élet megalapozásához, de ő sem a származása miatt vált ismert emberré. 

Annak idején Budapesten született, de már nyugaton fejezte be a tanulmányait. Kutatóként nagyon tekintélyes munkát végzett el. A magyaron kívül angolul, franciául, németül, olaszul, spanyolul és portugálul beszél. Komoly szerepe van (volt?) a Habsburg Fine Arts néven ismertté vált cégben. Igazán azzal lett szélesebb körben ismert, hogy a Fabergé szakértője lett.

gezahabsburg.jpg

Habsburg Géza, nemzetközileg is elismert művészeti szakértő
(a kép forrása: Donna Bounce honlapja)

Jó pár nyilatkozata elérhető az interneten, de igazság szerint annyira meglepő vagy egyedi dolgokat nem mond. Amikor a Habsburgokról kérdezik, akkor nagyjából ugyanazokat mondja, amiket bármelyik másik Habsburgtól lehet hallani.

A házasságai annyiból érdekesek, hogy sokáig "rangon aluli"-nak számítottak. Habsburg Ottó 1990-es reformja miatt azonban ezen házasságok esetén a házastársak grófi címet kaptak, bár a gyerekeit rendre főhercegként azonosítják (ennek az ellentmondásnak a feloldására többb verziót is hallottam, de egyiket sem láttam bizonyítva).

Kétszer házasodott. Az első házasságából három fiú született, a másodikból 1996-ban egy leány, Isabella. A leány a fiatal kora ellenére elég komoly pozíciókat szerzett meg, melyeknek egy részéért szüleinek lehet hálás (édesanyja egy Kunstadtert), egy kisebb részben pedig ő maga is sokat tett értük. Újságíróként lett ismert, de egyébként sportmenedzseri diplomája van. Angolul és franciául beszél.

A legfiatalabb fia a Magdalen College School fontos tanárja (történelem), Max von Habsburgként (1974) szokták általában megnevezni. Komoly kutatóként is számon van tartva, de régebben elérhetőek voltak oktatókat értékelő fórumok, ott jó értékeléseket kapott. A felesége Arabella Lucy Mary Stafford Northcote (1975). Egy gyermekük van, István Habsburg a neve, 2014-ben született. A felesége egy angol bárói család leszármazottja.

A legidősebb fia Ferenc Ferdinánd (1967), akit gyakran összekevernek az öccsével. Legtöbbször Frank Habsburg néven szerepel. Kétszer házasodott. Négy gyermeke van (Jessica, Anna-Monica, Philip és Sofia), Mozambikban él, ahol fontos embernek számít. Ő és édesanyja üzemeltetik a Habsburg Villát, (egész pontosan Monika Decker nevéhez kötődik, mert Frank hívta oda az édesanyját befektetőnek), illetve az övé a ProIntel Africa nevű cég, amelyik segít Mozambik területén külföldi cégeknek telephelyeket létrehozni.

lei_ferenc_habsburg.jpg

Lei és Frank Habsburg, a magyar Habsburgokhoz tartoznak, hercegi/főhercegi címük vitatható
(a kép forrása: Lipstick Alley)

Második feleségével 2013-ban házasodott meg. Ő egy amerikai származású fekete nő, aki egyébként jogász. Lei Greenspan a születési neve, házas nőként a Lei von Habsburg nevet viseli. A leányuk 2014-ben született meg, akinek a teljes neve Sofia Gabriela Louise von Habsburg-Lothringen. Lei Habsburg az első afroamerikai Habsburg. de feketeként a hatodik.

Az első fekete Habsburgokat Habsburg Géza második fiának köszönheti a dinasztia. Ez a második fiú az 1969-ben született Ferdinánd Leopold. Ő az ENSZ egyik fejlesztési projektjében dolgozva került Afrikába, ahol 1999-ben Mary Nyanut Ring Macha lett a felesége, akitől négy gyermeke született. Így meglepő módon a Habsburgok magyar ágában jelentek meg az első fekete Habsburgok!

habs_bl.JPG

Ők Habsburg főhercegek leszármazottjai és ilyen módon akár magyar királyi hercegek is lehetnének
(a kép forrása: Ramciel Magazine)

A négy gyermek:

  • Luisa (2000)
  • László (2002)
  • Gisela (2004)
  • Mátyas (2009)

A velük készített interjúból egyébként semennyi magyar identitást nem éreztem. A Habsburgot viszont lehetett érezni, bár figyelembe kell venni, hogy a film szerkesztett anyag és kifejezetten a Habsburgokról szólt. Igyekeztek indirekt módon azt hangsúlyozni, hogy a fekete gyerekek lehetséges európai császárok, sőt, az "igazi" császárok, ami eléggé túlzó állítás. 

Tanúja voltam olyan vitának, ahol Ferdinánd Leopold családjának a magyar királyi herceg címéről volt szó. Hivatalosan a magyarországi jog nem ismeri el a nemesi címeket, vagyis ezek a címek elméletileg nem léteznek. A magyar állam képviselői a Habsburgokkal kapcsolatban azonban mégis használják, tehát a kérdés mégis jelen van. A "főherceg" címmel kapcsolatban annyiban kényelmes a helyzet, hogy azt a dinasztia szabályozza.

A "magyar királyi herceg" kifejezés, mint cím, azonban szabályozatlan. Lehetne ugyan kapaszkodó néhány jogszabály, de azok nagyon más körülmények között születtek, ezért engem nem győztek meg. Ha a tényeket nézzük, akkor olyan emberek nevezik így magukat, akiknek van olyan felmenőjük, aki valaha koronázott magyar király volt.

Ennek a kérdésnek az egyik lehetséges megoldása el is vezet minket Habsburg Ulrich személyéhez.

Habsburg Ulrich

Habsburg Ulrich nem a magyar ághoz kötődik, de egyike azoknak, akiket a Habsburgokkal foglalkozó sorozatból nem lehet kihagyni. Ő egyébként a toszkán-ágból származik, de pár előadásban hallottam, hogy tévesen a nádori ághoz sorolták.

ulrich_habsburg.jpg

Ulrich von Habsburg a toszkán-ághoz tartozik

Ha valami okból újra lenne Toszkán Nagyhercegség, akkor nem Ulrich Habsburg lenne a nagyherceg, mert a "trón" nem az ő vonalán öröklődik. Éppen ezért semmilyen módon nem lehetne belőle uralkodót kreálni a származására hivatkozva (legfeljebb a trónöröklési sor x. helyére lehetne sorolni), de éppen ez a lényeges a személyében.

Ő ugyanis az a Habsburg, aki szeretett volna indulni 2010-ben Ausztriában az államfői posztért, de a Habsburgok ellen hozott törvények miatt nem lehetett. Az általa kezdeményezett eljárás eredményeként törölték el ezt a tilalmat, így ma már bármelyik Habsburgból lehetne államfő.

ulrichhabsburg.jpg

Ulrich Habsburg, az osztrák monarchisták vezetőjével
(a kép forrása: osztrák monarchisták honlapja)

A történet nem volt ilyen egyszerű, mert a tilalom feloldása egy nagyobb jogi háború volt. A bírósági döntések nem mindig szóltak mellette, de el tudta érni, hogy az államfői pozíció megszerzését korlátozó intézkedéseket eltörölje az osztrák politika. Igaz, hogy a szüksges számú aláírásokat nem gyűjtötte össze a jelöltségéhez, de eleve vesztesnek ítélt helyzetből indult. Azt, hogy eleve vesztes helyzetből indult, valamint azt, hogy egy újabb jelöltetésnél a küzdelem miatt eleve rosszak az esélyei, a bíróság is elismerte. 2016-ban egyébként újra szerette volna jelöltetni magát, de más valaki jelöltségét pártolta, így bele sem kezdett a kampányába.

Ulrich Habsburgnak egyébként nagyon érdekes, nem egy esetben meglepő javaslatai vannak. Például félig-meddig komolyan javasolta Karintia (Ausztria déli része), Olaszország nyugati régiója és Szlovénia egyesítését, kifejezetten gazdasági okok miatt. Egyébként a Zöld Párt helyi képviselője és nagyon sok helyi ügyben támogatta a társadalmi igazságosság érvényesülését, például védelmezte az ausztriai szlovén nemzetségű emberek érdekeit.

Az egyik legismertebb követelése a nemesi címek viselésének az engedélyezése, mely jelenleg Ausztriában büntetendő, ezzel szemben Németországban legális (pozitív példának hozta fel Magyarországot is). Mindezt úgy képzelné el, hogy aki szeretné a címet viselni, az egy rendkívüli, komoly összegű adót fizetne be a költségvetés részére. Ez természetesen csak azokra vonatkozik, akiknek a felmenői rendelkeznek örökölhető arisztokratikus címekkel, tehát nem teszi lehetővé a pénzért történő címszerzést. A javaslata annyiban előremutató, hogy egy ilyen megoldással létre lehetne hozni egy olyan hivatalt, amelyik őrködne ezen címek használata felett. Így például a magyar államnak is lenne rálátása arra, hogy ki nevezheti magát magyar királyi hercegnek, ami nem lenne rossz.

Másik izgalmas javaslata volt, hogy a volt császári kastélyt adják vissza a Habsburgok mindenkori fejének (Ausztria nem kötött egyezséget a volt dinasztiájával, míg a legtöbb volt monarchia ezt megtette), valamint legyen egy évente megtartott ünnepség, ahol a dinasztia feje ünnepélyesen átadja a hatalmat az osztrák államfőnek. Ezt idegenforgalmi okokkal indokolta, mert szerinte az ilyesféle "uralkodói" dolgoknak van akkora értéke, hogy pénzt hozzon Ausztriába. Nem lepődnék meg, ha valami hasonló javaslat Magyarországon is megszületne.

Őt azért sorolták tévesen a magyar ághoz, mert régebben járt Magyarországra előadást tartani (páneurópai szervezésben) és mivel azt írta valaki, hogy nem tartozik a császári ághoz, ezt rosszul értelmezték.

Sophie Habsburg

Sophie Habsburg egy ismertebb Habsburg, nagyon sok felületen lehet találkozni a nevével. Ahogyan a lenti ábrán is látható, nem tartozik az úgynevezett nádori ágba. A félreértést az okozta, hogy ő "csak" az utolsó megkoronázott magyar király testvérének az unokája (igaz, volt olyan elvi lehetőség, hogy a nagyapját IV. Károly helyett megkoronázzák, de ez akkor is egy másik ág).

sophiehabsburg.jpg

Sophie Habsburg az utolsó koronás magyar király testvérének az unokája

Ha valaki a személyes honlapját keresi fel, akkor a sok villogó megoldás miatt semmiképpen ne kattintson a főoldalra, hanem csak a mellékoldalakon olvasgasson. Létezik személyes és üzleti instagram-fiókja is a facebook-oldalán kívül, ezekről nagyon sok mindent meg lehet róla tudni. Belsőépítésznek tanult, de eleinte a modellkedéséről lett ismert. Mára főként táskákat tervez, melyeket sikerült luxuscikknek pozícionálni, például a brit királyi család is a fő megrendelői közé tartozik.

sophie_wind1990.jpg

Sophie és a férje, 1990-ben
(a kép forrása: Eugenia Garavani)

1990-ben házasodott meg, a férje a Windischgratz-dinasztia feje, Mariano Hugo (1955). Ő amellett, hogy Szlovákiában és Szlovéniában fejt ki aktív tevékenységet, mint a Máltai Lovagrend nagykövete (2003 és 2009 között Szlovákiában, 2009 óta Szlovéniában), 1987 óta pápai udvartarás egyik kulcsembere. Szlovénia érdekeiért és nemzetközi elismeréséért a kezdetektől fogva sokat dolgozott, ugyanis magát (és a családját) szlovénként határozza meg.

A férje érdekelt a mozzarella gyártásában (egész pontosan a tejet biztosítja hozzá, vevői közt van a brit királyi család is), a Banco di Napoliban, illetve a Prinz Brau-Wofsbrau (sörmárka) olasz piacon való terjesztésében, de jó pár más területen is sikeresen fektette be a pénzét és az idejét. A szlovén állammal való vitája éppen ezért nem anyagi természetű. A család számára Szlovénia egyféle őshaza, ahol a második világháború végéig nagyon sok birtokuk volt. Annak ellenére, hogy a háborúban a partizánokat támogatták, az új jugoszláv állam száműzte őket (egész pontosan Triesztbe, mely akkoriban egy különleges zónában volt). A szlovéniai vagyonuk államosításra került, majd amikor Szlovénia független lett, az új állam elutasított mindenféle kárpótlást, de még csak gesztusértékű jelképes visszaadásra sem volt hajlandó.

A főhercegnő egyike azon kevés számú Habsurgoknak, akiknek jó viszonya van a brit királyi családdal, de valójában az összes európai trónon ülő, illetve trónjától megfosztott családhoz jó kapcsolatok fűzik. 

Összegzési kísérlet

Ha valaki történelmi okok miatt nevezi a most bemutatott ágat magyarnak vagy nádorinak, akkor nem lehet vitatkozni vele. Ugyanakkor a "nádorság" szinte teljesen eltűnt a politikai gondolkodásból, nem a XXI. században, hanem már a XX. század utolsó harmadára. Ha valamiféle módon újabb értelmezést próbálunk találni a nádorságnak (a dinasztia helyben élő képviselője), akkor magát a funkciót sokkal inkább Habsburg György tölti be, mintsem József Károly. Korábbi bejegyzésben szóba került, hogy a dinasztiának a rendszerváltás után szándéka volt valakit személyesen is Magyarországra küldeni, ahogyan akkor le is lett írva, ez a valaki Habsburg György lett.

Ha az ág magyarországi kötődéseit vizsgáljuk, akkor lehetne pozitív példának hozni Habsburg Mihályt és Habsburg Eduárdot, de kényszerűen adja magát az összehasonlítás Habsburg Györggyel. Ha a három emberrel készült interjúkat elemzi valaki, akkor nem nehéz rájönni, hogy egymáshoz képest melyik áll legközelebb a többségi véleményhez és melyik befogadhatóbb. Az már egy szubjektív vélemény a részemről, hogy nem mindegy mennyit élt valaki egy országban, próbált-e anyagilag önállóan érvényesülni, megtapasztalta-e ugyanazokat az élményeket, amelyekkel általában Magyarországon élve találkozunk...

A leírtak alapján azt gondolom, hogy a magyar ág elsődleges vonalának rosszak a jövőre vonatkozó esélyei a magyar közéletet tekintve. Amikor már a sokadik interjún voltam túl, akkor valahol érteni véltem a logikát a vitézséggel kapcsolatban, de azt gondolom, hogy ez az irány nem a szélesebb körű elfogadáshoz vezet. Itt ismét utalok Habsburg Györgyre, aki kifejezetten keresi az intergatívabb ügyekben való szerepvállalást, ami hiányzik József Károly esetében, de Habsburg Mihály és a fia esetében is. Ha valakinek vannak ilyen jellegű felvállalt ügyei, akkor amellett létezhetnek akármilyen más céljai is, de a lényeg az, hogy létezzenek ezek az ügyek. Amennyiben még kritikusabban gondolkodok, akkor a szélesebb körben értelmezett ismertség is problémaként említhető, mivel az emberek többsége szerintem nem is tudja, hogy József Károly kicsoda.

A magukat a magyar közéletben is reprezentáló két személlyel kapcsolatban lehet beszélni általánosabb ismertségről, a gyanúm szerint egy közvéleménykutatás ki is tudna mutatni néhány százalékot. Habsburg Mihály egyértelműen állást foglalt egy bizonyos politikai vonulat mellett, mely szerintem még a kormányzó politikai erők körében sem túl népszerű. Mivel abból a körből nem egy embert nagyon közelről és nagyon régóta személyesen is ismerek, ezt jóval drasztikusabban is meg tudnám fogalmazni. A magam részéről nem tartom esélyesnek azt, hogy bármiféle politikai ambíciók vezérelnék, így érthetően nem is célja az ismertségének vagy a népszerűségének a növelése.

Habsburg Eduárd a magyar közéletben új embernek számít, a jelenlegi posztja pedig enyhén szólva nincs is a közérdeklődés centrumában. A magyar közélet alapjában véve is "vak" a diplomatákra nézve, ráadásul a máltali lovagok és a Vatikán egyébként sem a közélet nagy kérdéseit testesítik meg. A nyilatkozataiból nem látom annak a szándékát, hogy jelen szeretne lenni a magyar közéletben (tévedhetek is), így a belpolitikai jelleget viselő megszólalásait nyugodtan lehet úgy kezelni, mint egy magyar közéletben tapasztalatlan, alapvetően udvariasságra törekvő emberét, aki nem akart senkit sem megsérteni.

Nem tartom megjósolhatónak a jövőt, de ha fogadnom kellene, akkor arra tennék, hogy a Habsburgok nádori ága a magyar közéletre való összes ráhatását el fogja veszíteni. Lehet viszont az is egy lehetséges jövő, hogy a mostani politikai rendszer olyan gazdasági és informális kapcsolatokkal szereli fel őket, ami miatt jelentős tényezőkké válnak. Furcsa tanulság ez így a végére, de soha nem szabad alábecsülnünk a vadászokat!

Források

168 óra cikke Ulrich Habsburgról

24.hu írása Habsburg Eduárd kinevezéséről

24.hu írása Habsburg Mihály lakásügyéről

444.hu írása Habsburg Mihály üzleti és politikai kapcsolatairól

A 444. írása Lázár János vadászatáról

Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985. Mikes International, Hága, 2006.

Cristina és Guido Broich személyes honlapja

Családi kapcsolatok

Csizmadia József: Véleményem a mai vitézségről

Der Standard interjúja Ulrich Habsburggal

Dnevnik interjúja Mario Hugoval

Donna Bounce honlapja

Erdélyi Magyar Televízió

Eugenia Garavani oldala

Fabergé honlapja

Fekete-sárga Szövetség (osztrák monarchisták)

Főtér

Good News Planet írása Isabelle Habsburgról

Görögkatolikus Médiaközpont

Habsburg 1826

Habsburg Eduárd blogja

Habsburg Eduárd csatornája

Habsburg Villa

Hungary Today írása Habsburg Eduárdról

Illyés Zsolt: Vitézi Rend Kárpát-medence Kormányzóság története

Index írása Habsburg Eduárd kinevezéséről; itt is

Kárpát-medencei Vitézek Rendje Egyesület

Kimberly Chrisman-Campbell twitterje

Kindermann, Dieter: Habsburgok - birodalom nélkül. Gabo Kiadó, Budapest, 2012.

Lipstick Alley

Magdalen College School honlapja

Magyar Hírlap interjúja Habsburg Mihállyal

Magyar Hírlap írása a szentszéki magyar nagykövetségről

Magyar Nemzeti Levéltár virtuális kiállításának a 94. tétele

Mandiner interjúja József főhercegről

Mueller Marianne honlapja

NC Register interjúja

Nyári Gábor: Az altöttingi országgyűlés és zarándoklat. A Magyar Szabadság Mozgalom és az 1947-es altötingi események története. (Eredetileg az Acta Historica Hungarica Turiciensia XXVIII. évfolyamának első számának az egyik tanulmánya volt.)

"Parnaszi gőnymadár" hírcsatornája - nem szoktam ezt így jelezni, de Habsburg-ügyekben téved (például Habsburg Eduárdot magyar trónkövetelőként és osztrák nagykövetként azonosítja)

Ramciel Magazine

Royalisticism blog

Sándor István Sebestyén csatornája

Sophie Habsburg facebook-oldala

Sophie Habsburg privát instagramja

Sophie Habsburg személyes oldala

Sophie Habsburg üzleti instagramja

Styria TV

Történelmi Vitézi Rend honlapja

Unterkaerntner Nachrichten

Újbuda TV

Vadász Erdész csatorna

Vanity Fair írása Spohia Habsburgról

Vitézi Rend honlapja

Vitézi Rend honlapja (amelyiket József Károly vezeti)

Vitézi Rend honlapja (a nevében a "történelmi" jelzőt viselő)

Vol.at írása Ulrich Habsburgról

A forrásjelölés nélküli képek a saját képeim.