A Habsburgok toszkánai ága több posztot is megérne. Az alábbiak csupán bevezetők az egyes alfejezetekhez. Van miről beszélni!

A spanyol monarchia 3-4 évtizeddel ezelőtt az iskolapéldája volt annak, hogy egy megosztott társadalom jól működhet királyságként. Ez az érv azonban mára a visszájára fordult. Erről lesz szó az alábbi bejegyzésben.

A pármai Bourbonok ugyan az uralkodói trónjaikat sorra elvesztették, de a királyi címeiket sikeresen megerősítették. Hogyan lehetséges ez?

Sokszor érvelnek azzal, hogy a királyság drága dolog. Nem egy vitán voltam jelen, ahol ez elhangzott. Ebben a bejegyzésben annak jártam utána, hogy olcsóbb-e a köztársasági elnök egy királynál?

Habsburg Ottó hivatalosan is trónörökös (koronaherceg) volt, majd a Habsburg-dinasztia élére került. Ez a bejegyzés az ilyen minőségében végzett tevékenységét járja körül. 

Miért nem alakult ki Sisihez hasonló kultusz az utolsó magyar királyné körül?

Amióta az első bejegyzés megjelent a helyreállításra esélyes monarchiákról, sorozatosan kapom az üzeneteket, hogy vajon mikor lesz bejegyzés arról az országról, ahol valóban a legnagyobb esély van a monarchia helyreállítására? Ez ma történik meg. A mai téma: a spanyol monarchia.

Ha a monarchia helyreállításra legesélyesebb nyugati országról esik szó, akkor sokan példaként emlegetik Franciaországot. Állítólag Franciaország azon országok egyike, ahol a legnagyobb a királyságot pártolók aránya. Mégsem hallunk a jelentős befolyást szerző, a királyságot pártoló francia politikai…

Amikor a trón helyreállításra legesélyesebb egykori monarchiákról kezdtem írni, akkor sok szempont indokolta volna, hogy az első helyet a Romanovok kapják meg. Ebben a bejegyzésben a cárság utáni sorsukról lesz szó, reményeim szerint meglepő végkifejlettel.

Képvisel-e bármilyen értéket egy olyan királyi cím, amelyik mögött már nincs állam? Ha azt gondolnánk, hogy értéktelen, akkor vajon milyen okok miatt harcolnak érte olyanok, akik nélküle is lennének valakik?