Heinrich Albertall

Élt egy ember, akit a környezete Habsburgnak tartott. Vajon ki volt ő?

Vannak olyan témák, amelyeket a blog olvasói rendszeresen előhoznak, mint őket érdeklő kérdéseket. Ezek között van egy, amelyiket nem nagyon mertem boncolgatni, de ha ekkora érdeklődés van iránta, akkor szerintem van itt helye. Ezért lett a mostani bejegyzés főszereplője Heinrich Albertall.

Komoly ez a kérdés?

Heinrich von Albertall (1858-1941) egy valóban létező személy volt. A Monarchia egyik konstantinápolyi irodájának volt a hivatalnoka 1896-tól kezdve, nagy valószínűséggel valamilyen hírszerzői feladattal megbízva. Törökországban egy lengyelek lakta faluban élt, a helyiek emléke szerint már 1900 előtt náluk lakott.

A probléma a személye körül az, hogy 1858-ban ilyen személy nem született, ráadásul az Albertall-család, mint nemesi család, egyszerűen nyomtalan, mintha nem is léteztek volna soha. Ez az ember a saját bevallása szerint egy Habsburg volt, sőt, idővel Ferenc József fiának állította be önmagát. E mellett élvezte a Monarchia kitüntetett figyelmét, majd az utódállamokét is, mintha egy különösen védett személy lett volna. 

Valójában sokaknak van egyértelmű válasza a személyét övező káoszra. Mégpedig az, hogy ő valóban azonos volt Rudolf trónörökössel (1858-1889), aki Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) egyetlen fia volt. A hivatalos verzió szerint 1889-ben Mayerlingben halt meg, öngyilkosság vagy gyilkosság miatt. Akik a hivatalos magyarázatban nem hisznek, azok szerint a halála egy megrendezett színjáték volt.

rudolf3.jpg

A fiatal Rudolf koronaherceg
(a kép forrása: a vadászkastély helyén álló kolostor honlapja)

A megrendezett haláleset verzióját sok minden valószínűsíti. Volt már példa a történelemben előtte és utána is megrendezett halálesetekre, azokat ismerve pedig nagyon csábító a mayerlingi eseményeket is így magyarázni. Ez azonban az egyik olyan téma, amiről ma a racionális érvek mentén szinte lehetetlen beszélgetni.

Éppen ezért nem szeretnék a "Rudolf vagy nem Rudolf" vitában megragadni, hanem egy hosszú válaszkeresés összefoglalását szeretném megmutatni. Természetesen az is a szándékom, hogy felélesszem a vitát, lehetőleg a racionalitás szintjén, de majd kiderül mennyire lehetséges ilyesmi.

Heinrich Albertall történetének története

Heinrich Albertall úgy került a képbe, hogy 1983-ban megjelent Jerzy S. Latka (1944-2022) könyve, aki egy törökországi lengyel faluban felfedezte az úr különös történetét. A helyiek egy Habsburgnak tekintették, aki rengeteg jel szerint Ferenc József fia volt, ráadásul a Monarchiában kiállított útlevele szerint 1858-ban született, ahogyan maga Rudolf is.

Jerzy S. Latka a könyvében egyértelműen Rudolfnak gondolta az illetőt, mert az e mellett szóló bizonyítékokat nagyon erősnek érezte. Amennyiben valaki ezeket a bizonyítékokat higgadt fejjel értékeli, akkor inkább amellett tanúskodnak, hogy Heinrich Albertall Habsburgnak adta ki magát, nem egyszer pedig elég egyértelműen Rudolfnak. A bizonyítékok másik csoportja a mayerlingi események hivatalos magyarázatának a gyengéire utalt, de értelemszerűen nem igazolják a szerző végkövetkeztetését.

rudolf2.jpg

Jerzy S. Latka 1983-ban adta ki a könyvét Heinrich Albertall titkáról
(a kép forrása: allegro)

Ezt a történetet Nemere István (1944) dolgozta át magyarra, több könyvben is megjelentetve Rudolf trónörökös feltételezett második életének a bizonyítékait. Az első könyve, melyben az ügyet bemutatta, 1987-ben jelent meg Új titkok könyve címmel. A könyv erről szóló fejezete nagyjából az eredeti lengyel írás átdolgozása, ahogyan a későbbi írásai is. Az, hogy Nemere Istvántól jelent meg ez az anyag először magyarul, finoman szólva nem segítette a befogadást. A kérdéssel való foglalkozást mai napig is sokaknál az a tény zárja ki, hogy (tévesen) Nemere Istvánnak tulajdonítják a történetet.

Akármit is gondolunk Ferenc Józsefről vagy éppen Nemere Istvánról, megkerülhetetlen az a tény, hogy Heinrich Albertall egy létező ember volt. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben tisztábban lássunk, érdemes áttekinteni a Rudolffal való azonosítás ellentmondásait.

Mi szól a Rudolf-verzió ellen?

Aránylag magyarul is jól elérhető irodalma van Rudolf koronaherceg viharos magánéletének. Azokat megismerve az ember egy romló tendenciát feltételez, kemény függőségekkel, valamint mélyen rögzült, nem túl jó szokásokkal. Bár láttam már hatalmas változásokat nagyon leépült emberelnél, mégis nehezen tudom elhinni azt, hogy Rudolf főherceget pár év alatt sikeresen felgyógyították a totális mentális csődből.

A felgyógyulási idő ugyanis elég rövid. Egy Heinrich Albertallnak tulajdonított írás már 1892. októberében megjelent. A mű egy 300+ oldalas, nagyon alapos értekezés. Az is biztos, hogy Heinrich Albertall már 1896-ban a Monarchia török nagykövetségén létrehozott irodán dolgozott. Ott nagyon alapos munkát végzett, sokat írt, mely írások jól illeszkednek a neki tulajdonított 1892-es értekezéshez. Vagyis az állítólag 1889. februárjától kezdődő rehabilitáció során el kellett érni, hogy 1892. októberére már készen legyen az értekezés. Maga a kutatás még legjobb esetben is el kellett induljon 1891-ben. Vagyis 24 hónap alatt kellett elérni azt, hogy egy mentálisan súlyosan beteg emberből, egy fegyelmezett, alapos tudós váljon.

Nem lehetetlen, de az ilyen gyors változás nem is túl gyakori. Aki képes ebben hinni, az számolja hozzá azt az állítólagos nagy lelki megterhelést, amit a koronahercegi státuszból való kiesés jelentett. Nem beszélve arról, hogy elvesztette a családját, rengeteg barátját, ráadásul azt a lányt is gyászolta, akit a feltételezett "menekülése" rejtésére megöltek.

Saját tapasztalatból nem tudom milyen lehet főhercegként nevelkedni, ahogy a koronahercegség lelki oldalát is csak leírásokból és elbeszélésekből ismerem. Ezért nehezen tudom elhinni, hogy Rudolf egy követségi hivatalnoknak álcázva, meglehetősen precíz hírszerzőként vagy tudósítóként dolgozott volna évekig, majd a háború kezdetén elfogadta volna azt, hogy csak altisztként szolgálhat a Monarchia hadseregében. Ezzel a helyzettel egy tiszt vagy egy főtiszt sem tud könnyen megbarátkozni. Rudolf lelki alkatát (igaz, csak leírásokból) ismerve... nem hinném, hogy ebbe belement volna. 

Szerintem Jerzy S. Latka jól állapította meg azt, hogy a Heinrich Albertall egy álnév. Az ilyesféle identitás-cserének kevés verzióját ismerjük a múltból, de van egy apró bökkenő. Ha átírják a személynevet, a születési helyet, akkor pont a születési dátumot nem módosítják?

A legtöbb titoknak van egy lejárati ideje. Amikor a Monarchia titkairól van szó, akkor figyelembe kell venni, hogy az I. világháború elsodorta az államot. Ferenc József már nem volt életben, a császári családot száműzték, szinte bármi előkerülhetett volna, nem lett volna belőle botrány. El nem tudom hinni a Rudolfról olvasottak alapján, hogy 1922 után nem fedte volna fel magát, illetve senki más sem állt volna elő az elmúlt 130 évben egy ilyen titok felfedésével.

Bár meglehetősen gyenge érv az, hogy a Habsburgokon belül is volt vita Rudolf sorsáról, mégis számításba kell vennünk. Ez a vita ugyanis nem tartalmazta a történetnek azt a változatát, mely szerint Rudolf túlélte volna Mayerlinget. Zita királyné (1892-1989) állítása szerint politikai gyilkosság történt, Habsburg Ottó (1912-2011) viszont ezt cáfolta, szerinte Rudolf saját magát ölte meg. Zita királyné megnevezte a gyilkost is (Clemenceau személyében!), ami nagyrészt érthetővé tette az ellentmondásokat. Igaz, hogy egyikük sem volt kortárs, valamint egyikük sem állt elő bizonyítékokkal, de nekik nem állt volna érdekükben letagadni Rudolf túlélését.

Az igaz, Rudolf koronaherceg sírjának a felnyitásához a dinasztia nem járult hozzá. Ugyanakkor a mexikói Habsburgok 2017-es közleménye szerint, 1994 óta nyitva tartanak egy genetikai azonosítási lehetőséget. Akkor Habsburg Ottó engedélyezte a mexikói császársággal próbálkozó Miksa koporsójának a felnyitását. Ő Ferenc József testvére volt, így van egy minta, ami a rokonság megállapítására alkalmas. Ezzel elég sokan éltek is, vagyis Heinrich Albertall esetében is "csak" a pénzen múlik az egész. Vagyis a Habsburg mivoltának a bizonyítása elé nem gördített akadályt a dinasztia.

Egy fénykép

Van a kezünkben egy gyenge támpont. Egy lengyel újságíró interjúkat készített a faluban 1939-ben, ezért felkereste a különös osztrák urat is. Az újságírónak ugyan nem kívánt nyilatkozni az öregúr, de az újságíró fotósa lőtt egy képet Heinrich Albertallról. Ennek köszönhetően van egy kép a titokzatos emberünkről.

Egy napjainkban megjelent könyvből másoltam ide (de ugyanez megjelent Jerzy S. Latka könyvében is):

rudolf1.jpg

Heinrich Albertall arcképe 1939-ből
(a kép forrása: Hacer Topaktas Üstüner könyvének 347. oldala)

A fénykép feletti sorok a következőket mondják: "Életéből körülbelül 30 évet töltött Polonezköyben. A helyi
a lakosság a Habsburg-monarchia tagjaként ismerte." A könyv több helyen érinti a személyét, de semmi extra információt nem ír le róla.

Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy ezzel a fotóval (vagyis az 1990-ben megszerzett változatával) ne házaljak azoknál, akik már akkoriban is jók voltak digitális képelemzési eljárásokban. Azóta több más kísérletet tettem, de a jelenről majd pár sorral lejjebb lesz szó.

Akik a képet látták (mármint a nem laikusok), három dologra hívták fel a figyelmem:

  1. Egy darab nem jó minőségű kép, az sajnos nem kép. Az emberi fej 3D-s jelenség, így egyetlen képből nagyon lényeges információk hiányoznak, amit már minimum két (nem azonos szögből készített) képből ki lehetne nyerni.
  2. Az 1800-as évek fényképei (melyen Rudolf koronaherceg és a vele azonos időben élt emberek szerepelnek) nagyon komolyan retusálva lettek. Ezzel szemben Heinrich Albertall arcképén nincs retus, így az összehasonlítandó információk sérültek (ha például Ferenc Józseffel, a feleségével vagy éppen Rudolffal próbálnánk összehasonlítani).
  3. A szépséghibának vélt sajátosságokat valószínűleg eltüntették a királyi család képeinek a retusálásakor, ami fontos információ lett volna a nagyon egyedi jellegzetességek felismerésében.

Mindez értelmes nyelvezetre fordítva azt jelenti, hogy ez az egyetlen kép szinte semmire sem elegendő. Legalábbis abban az időben volt ez érvényes, amíg csak úgy be lehetett sétálni ilyen helyeken dolgozó emberekhez és lehetett tőlük baráti szívességeket kérni, egy későbbi viszonzásért cserébe.

Az ilyen helyeken ma már komoly beléptetés van, ráadásul az ilyen elemzéshez használt erőforrások igénybevétele naplózás alatt van, nehogy valaki fusizni tudjon. Közel 1,2 millió forint lenne a hivatalos ára egy ma elérhető komoly elemzésnek, de egy esetleges Rudolf és Heinrich Albertall közötti elemzés nyilvánvalóan nem ér meg senkinek sem ekkora összeget.

Az előbbiekre való tekintettel két éve felvetettem az egyik kiadónak, hogy ennyi befektetéssel egy klassz könyvet lehetne megalapozni, mert akár sikerülne valamire jutni, akár nem, mindenképpen lenne belőle könyv. Egy kiadónak viszont ez akkor érné meg, ha a várható bevételek magasabbak az előállítási költségeknél. A saját felmérésük szerint Heinrich Albertall ügye nem hozott volna annyit sem, amennyi a vizsgálat díja lett volna, nem beszélve az egyéb költségekről.

A fényképekkel kapcsolatos megbízhatósági kételyek eléggé komoly tényezők akkor, amikor "házilagos" módszerekkel próbálnak eredményekre eljutni. Találkoztam olyannal is, akinek van képelemzés egy bizonyos területével foglalkozó vállalkozása, ráadásul mivel nagy Nemere-rajongó, elment a falig a képekkel. Szakvéleményként ugyan nem adták ki, de valahány százalékos esélyt láttak arra, hogy Heinrich Albertall is egy Habsburg. Legalábbis az arc sajátosságai alapján.

A feltételezésének az alapja az volt, hogy Ferenc József, János Szalvátor (róla majd lejjebb lesz szó) és Rudolf trónörökös képeiből készítettek egy gyűjtést. Valamiféle genetikai sajátosságot megfigyeltek az arcukon, valamint kevésbé változó arányokat, méreteket kerestek. Egy ilyenféle gyűjtésből előállított "zanza" elemeit keresték Heinrich Albertall arcán és bár elég nagy bizonytalansággal, de valamit találtak. A saját akkori eszközparkjuk azonban nem tette lehetővé a pontosítást (talán még ma sem?), így felelősségteljesen nem jelenthették ki a rokonság tényét.

Egyébként a rokonság vagy azonosság vélelmének a kiadásakor számszerű, ellenőrizhető eredményeket sorolnak fel. A kapott értékek megbízhatóságát minősítő számok azonban olyan alacsonyak voltak, amelyek miatt nincs szó valódi eredményről! Vagyis van egy "eredmény", de az előállítói sem tartják megbízhatónak. Ha ettől eltérő álláspontról tud valaki, akkor az érdekes lenne.

Olyannal is történt több próbálkozás, hogy egy szoftveres eljárással elkészítették Rudolf főherceg, János Szalvátor főherceg fiatalkori arcképeiből a lehetséges 70 éves kori arcképeiket. A szoftver valamiért mindkettőjüket vékonyabb alkatúnak kreálta meg, ezzel szemben Heinrich Albertall annyira azért nem volt vékony. A kapott eredmények egyike lejjebb látható:

rudolf4.jpg

A feltételezett idős Rudolf, Heinrich Albertall, valamint az elképzelt János Szalvátor

A fenti arcok között szintén egy digitális eljárással kerestek hasonlóságot, amelyből a Rudolf koronaherceggel való közelebbi rokonság jött ki. Az egyezés mindkettőjükkel kapcsolatban elérte a rokonság gyanújára alapot adó értéket, de mivel egy sokszoros feltételezésről van szó, mindez nem jelent semmit (ráadásul semmit sem tudunk az eljárás megbízhatóságáról).

Megnyílhatna persze egy olyan útkeresés is, miszerint Heinrich Albertall nem más, mint Ferenc Józsefnek a házasságon kívül született fia. Ehhez azonban azt kellene tudnunk, hogy ki volt az a személy, aki Heinrich Albertall néven élte le az élete közel felét. Nézzük!

Akkor mi lehet a megoldás?

Az, hogy Mayerling körül valami nem stimmel, abban egyet kell értsek sokakkal. Leginkább azért, mert hiába ismertünk meg számos levelezést és személyes naplót, mindegyik csak kuszábbá tette a szálakat. Az elmúlt években elhangzottak alapján azt gondolom, hogy már íródnak azok a könyvek, melyek a lehetséges gyilkosokat leplezik le, de mivel ilyenek még nincsenek, ezért ezekről még nem tudunk beszélni.

Azt tudjuk, hogy egy Heinrich Albertall nevű ember 1896 óta dolgozott a Monarchia nagykövetségén. Az illető törökországi híreket küldött a külügyminisztériumba, nem egyszer kiderült, hogy katonai szakember volt. Természetesen keresték azt, hogy szerepel-e a végzett diplomaták vagy katonatisztek között ilyen nevű ember, de nem akadtak a nyomára. Vagyis ez tényleg egy álnév volt. Gondolom nem nehéz összerakni azt, hogy kik készítenek elemzéseket és napi sajtóhírekből összefoglalókat egy nagykövetségen, ráadásul álnéven...

Egyébként annyira nagyon nem kell találgatnunk, hiszen akkor is ott dolgozott a követségen, amikor az örmény népírtás időszaka volt. A Monarchia akkori nagykövetét (Pallavicini Jánost) vádolták is az erőtlen fellépése miatt, így előkerült Heinrich Albertall egy-egy jelentése. Ezekben az örmény népírtással kapcsolatos értesüléseit ismertetve... az informátorára hivatkozik.

rudolf7.jpg

Heinrich Albertall a diplomáciai testületben végzett munkája közben informátorokat használt
(a kép forrása: journal21 - szerkesztett kép)

Ebből az információhalmazból kínálkozik a megoldás: a Heinrich Albertall néven ismert úr valamilyen katonai hírszerző volt, még akkor is, ha nem tudjuk azonosítani a valódi foglalkoztatóját.

Érdekes az is, hogy volt egy utazása a Monarchia területére, melyhez nagyon sok konkrét adatot kerítettek elő:

  • indulás: 1914. augusztus 4.
  • Isztambulból ment Triesztbe, a "Braganza" nevű hajóval;
  • 1914. augusztus 12-én a bécsi „Zu Ungarische Krone” szállodában tartózkodott;
  • gyalogsági altisztként szolgált a temesvári 61-es tartalék zászlóaljban;
  • megsebesült és Debrecenben kapott kórházi ellátást;
  • 1914. november 18-án visszaérkezett Isztambulba;
  • 1914. decemberében ismét Temesváron tartózkodott, de 1915. január 22-én már nincs ott (oda küldték az új útlevelét, de azt visszaküldték, mert már elutazott Törökországba);
  • 1915-től ismét az isztambuli nagykövetségen dolgozott, a fizetésén felül a háborús részvételért is kapott apanázst.

A fentieket én is próbáltam ellenőrizni, de sok sikerrel nem jártam. A katonai alakulat egyébként valószínűleg a 61. sz. gyalogezred lehetett. Azért gondolom, mert ott szerepel egy ilyen nevű ember a sebesültek között:
rudolf8.jpg

Heinrich Albertall 1914-ben valóban megsérült
(a kép forrása: Veszteséglajtsrom 1914. november 1. 5. oldal)

A probléma a fentiekkel viszont az, hogy Heinrich Albertallt nem találtam a tisztek vagy az altisztek között. Az ezrednek van fényképes nyilvántartása, így egy rá hasonlító embert is felismertem volna (gondolom). Ez a valaki tehát nem altiszt volt, hanem valamilyen alacsonyabb rendfokozatban szolgált. Annak tükrében, hogy milyen komoly katonai szakírónak számított, meglepő az alacsony rendfokozat!

Azt nem tudni mennyi ideig dolgozott Heinrich Albertall a nagykövetségen, de nem lepne meg, ha 1918-ig maradt volna, majd az új szervezet működését segítette volna még egy ideig. Ausztriának és Magyarországnak is fontos volt a török képviselet és az ottani tevékenység annyira, hogy egy 20+ évet szolgált ember tudását nem tették volna félre.

Egyetlen állomáshelyen dolgozni két évtizedet, önmagában is komoly befolyást teremt az illetőnek. Pláne akkor, ha egy olyan nagy állam nevében ténykedik, amilyen a Monarchia volt. Ez nagyon sok mindent önmagában is megmagyaráz (ezért számított az, ha Heinrich Albertall ajánlólevelet írt, ezért volt kapcsolata diplomatákkal és így tovább). Azt is tudni lehet, hogy volt egy "megbízólevele", amit mindig magánál tartott. Akik látták, azok szerint Ferenc József által aláírt meghatalmazás volt, ami talán még egy ideig sokat ért.

El tudom képzelni róla, hogy az útlevelébe írt 1858-as születési dátum elindította a fantáziáját. Főleg akkor, ha valamilyen rokoni kapcsolat is fűzte Ferenc Józsefhez. Akkor is, ha ő "csak" egy diplomatának vagy tudósítónak álcázott hírszerző volt, a saját gondolataiban megnőtt a saját maga fontosságába vetett hite. Így magába tudta hipnotizálni azt is, hogy ő egy Habsburg, vagy akár azt is, hogy ő maga Rudolf volt.

Tény, hogy a nyugdíjazása után nem tért vissza Ausztriába, megmaradt az álnevénél. Az, hogy nem akart a "régi életéhez" visszatérni, elgondolkodtató. Lehet erre a magyarázat az is, hogy nem volt személyes magánélete, amihez vissza lehetett volna térni. Valamint az is belefér, hogy az egyetlen valóban eltűnt Habsburg volt Heinrich Albertall.

Koporsók nyílnak... vagy nem - avagy János Szalvátor

Az 1892-ben a semmiből előkerült katonai szakember, aki a Heinrich Albertall nevet használta, egyre többször utalt magára Habsburgként. Ebben az a meglepő, hogy valóban volt egy Habsburg, aki egyébként katonai szakember volt, a kora is nagyjából stimmel, ráadásul kicsivel 1892 előtt tűnt el.

Ő János Szalvátor főherceg (1852-1890), aki Mayerling után lemondott a dinasztián belüli címeiről, majd Johann Ort néven élte az életét. Nem tudni mi köze volt Mayerlinghez, de valami nagyon zavarta őt. Végül az utókorra nem hagyott semmit, mivel eltűnt. Csak évtizedekkel később minősítették elhunytnak, ráadásul azért 1890-es dátummal, mert akkor látták utoljára. 

rudolffam.jpg

Rudolf nagyapja és János Szalvátor apja unokatestvérek voltak

János Szalvátor a toszkán nagyherceg fia volt, de nem a legidősebb gyermeke. A toszkán trón a születése után már elveszett, bár neki később felkínálták a bolgár trónt. János Szalvátort viszont jobban érdekelték a művészetek, ám katonai pályára kényszerítették. Katonai szakembernek kiváló volt, tábornoki rendfokozatot is elért. Amikor Mayerling miatt kilépett a dinasztiából, lemondott a katonai rendfokozatáról is.

Nagyon nehezen sem tudtam komoly érveket felkutatni arra vonatkozóan, hogy János Szalvátor ne lehetett volna Heinrich Albertall. Teljesen jól beleillik a róla alkotott képbe a törökországi állomáshely és a hírszerző munka is. Valójában csak egyetlen alkalommal került veszélybe ez a verzió.

rudolf9.jpg

János Szalvátor folytatta volna az életét Heinrich Albertall néven?
(a kép forrása: geneee.com)

Az 1945-ben Norvégiában elhunyt Alexander Hugo Köhlernek az utódai előálltak azzal, hogy a felmenőjük maga volt János Szalvátor főherceg. A történetük viszonylag kerek egész, legalábbis annyira, hogy nagyon hihetőnek tűnjön.

A sajtóban megjelent hírekkel szemben 2009. január 26-án megtörtént Köhler úr sírhelyének a felnyitása, majd a genetikai minta levétele. Ezen mintavétel után lépett vissza a Habsburgok részéről a kapcsolattartó, majd idővel a néhai Köhler úr rokonai is elálltak az DNS-vizsgálatoktól. A genetikai vizsgálatért felelős személynek volt egy blogja is az ügyről, de ma már alig érhető el rajta információ. E miatt nem derült ki, hogy Köhler azonos volt-e János Szalvátorral, így Heinrich Albertall továbbra is a jelöltek között maradt.

A Habsburgok egyébként azért léptek vissza, mert a Köhler-hagyaték irataiban megjelölt dátumok és helyszínek kizárták Köhler úr saját változatát a múltjáról. Ez nagyon közvetett módon megerősíti annak a lehetőségét, hogy János Szalvátor legyen a megoldás Heinrich Albertall talányára, amit talán a fotók is megerősítenek. Ugyanakkor így még inkább megáll a fentebb leírt lehetőség, miszerint Heinrich Albertall egy hírszerző volt, aki nem akart visszatérni Ausztriába a civil életéhez - hiszen nem volt mihez visszatérnie.

A magam részéről ennyit tudtam összeszedni, nagy érdeklődéssel várom a reakciókat! 

Források

Családi Kör, 2009. január 29. 22. és 23. oldalak

Egy írás Adampol lengyeleiről

Hacer Topaktas Üstüner: 180 Lat Historii Polonezköy 

Jan Frode Johansen blogja

Jerzy S. Latka: Oskarżam arcyksięcia Rudolfa (Krajowa Agencja Wydawnicza, Krakkó, 1983)

Journal21.ch

Klikk.no cikke a Köhler-ügyről

Mayerling kolostorának honlapja

Mexikói Habsburgok közleménye a DNS-vizsgálatokról

Nachrichten archív híre Szalvátor főherceg utódjairól

Veszteséglajtsrom 1914. november 1.

Címkék: habsburg 2023