Pápajóslatok 2. része

Ami kimaradt az első posztból.

A Malakiásnak tulajdonított pápajóslatokban sokkal több van, mint amennyire az első posztban kitértem. Valahogy arra próbáltam rámutatni, hogy a rövid próféciák jól illeszkednek a valósághoz, de elég tág értelműek ahhoz, hogy teljesedésről beszélhessünk. Pontosabb lenne azt állítani, hogy utólag meg lehet magyarázni miként teljesedett, ami kissé más, mint a biztos teljesedés. Ennek ellenére nem tudom azt sem mondani, hogy nincs meggyőző hatásuk.

Ugyanakkor van ebben a témában még pár olyan dolog, amiről nem lenne helyes nem beszélni. Például van a próféciák lezárásánál egy mondat, amelyet senki nem emleget a pápajóslatok kapcsán. Így szól:

vatk95.jpg

A pápajóslatok nem a "római Péter"-re tett megjegyzéssel zárulnak
(a kép forrása: Lignum Vitae 311. oldal)

Ez magyarra fordítva nagyjából így néz ki:

Amit a pápákhoz csatoltak, az nem magának Malakiásnak a tulajdona, hanem a Prédikátorok Rendjének tagjáé, Alphonsus Ciaconiusé, e prófécia értelmezőjéé.

Alphonsus Ciacconius (1530-1599) egy valóban létező személy volt. Ő egy korabeli tudós ember volt, aki Rómában szolgált. Első megközelítésben hihető, hogy az 1590 előtti pápákat ő azonosította Arnold Wyon (1554-1610) számára a pápajóslatokban, hiszen később írt a pápákról egy történeti munkát, tehát a pápaságnak egy alapos ismerőjéről van szó.

Nagyjából 100 év múlva éppen ez lett gyanús Claude-François Ménestrier (1631-1705) számára. Ő is korának egy elismert tudósa volt, egyébként jezsuita szerzetesként szolgált. Neki az tűnt fel, hogy amennyiben Alphonsus Ciacconius lenne Szent Malakiás próféciáinak az első dekódolója, akkor erről a nagy munkáról és hatalmas felfedezésről, miért nem írt a pápák életét feldolgozó művében?

Az írásának a címe: La philosophie des images enigmatiques: ou il est traité des enigmes, hieroglyphiques, oracles, propheties, sorts, divinations, loteries, talismans, songes, Centuries de Nostradamus, de la baguette. Ez magyarra fordítva, extrém módon rövidítve nagyjából ez lenne: A rejtélyes képek filozófiája. A könyv itt online is elérhető.

Ezen a ponton visszautalok a rögeszmémre: valahogy nem láttam a magyar nyelvű írásokban ezt a művet megjelenni, de nagyon utalgatást sem láttam a tartalmára. Olyan fontos észrevételeket tesz, amelyek mellett nem lehetne elmenni, amikor Malakiás jóslatairól beszélünk. Egyébként a téma nemzetközi szakirodalmában ez a könyv közismert, tehát a témáról magyarul író szerzők elég felületes munkát végeztek (amennyiben van kivétel, akkor bocsánat, de nem akadtam rá), ha teljesen figyelmen kívül hagyták.

Mivel magyarul nem találtam meg sehol az írásra való utalást, ezért hosszabban ismertetném az észrevételeit. Elnézést kérek a terjedelem miatt, de szerintem nem elhanyagolható részleteket ismerhetünk meg. A szerző a 309. oldalon kezdi Malakiás jóslatainak a bemutatását. A rész címe: Szent Malakiás érsek a Legfelsőbb pápákról.

Az első oldalakon ismerteti a prófétai mottókat latinul, majd a megfejtéseket. Arra ismét visszautalnék, hogy a 310. oldalon, tehát az elején, ott van a magyar nemzetiségű ellenpápa azonosítása. Vagyis azok, akik itt a próféciák pontatlanságára világítanak rá, azok nem látták az eredeti írásműnek a 307. oldalát sem, amelyet ez a könyv is 1:1 idéz. Mindkét helyen III. Paszkál (1100-1168) szerepel megfejtésnek. Miképpen lesz belőle III. Kallixtusz? 

Ez egy tévedés eredménye, amelyet Arnold Wyon követett el. Az ellenpápák sorrendjét feltehetően tévedésből felcserélte. III. Paszkál 1164 és 1168 között volt ellenpápa, míg III. Kallixtusz 1168 és 1178 között. Vagyis a sorrendjük egyértelmű. Wyon tehát véletlenül elírta a sorrendet. Erre a francia bírálója a 321. oldalon mutat rá. Egyébként itt is megerősíti, hogy III. Kallixtusz magyar volt. Ez a sorrendi csere (vagy tévedés?) viszont elég fontos, ami szintén indokolná, hogy egy magyar ismertető kitérjen rá. Lejjebb lesz egy érv, ami majd ezzel foglalkozik.

Az egyes pápákra való visszatekintés a 336. oldalig tart. Utána felsorolja a jövőre, tehát az 1692 utánra vonatkozó jóslatokat. Ez tart a 338. oldalig, ahol áttér Malakiásra, mint a próféciák állítólagos szerzőjére. A 340. és a 341. oldalon hozza fel Clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153) problémáját, akinek a karjaiban Szent Malakiás elhunyt. A haláleset után Szent Bernát megírta Malakiás életét (mivel a csodálója volt), ahol beszél a néhai csodáltja látomásairól és a Rómában töltött egy hónapjáról. Egy szó nem esik arról, hogy lettek volna jövendölései a pápákra vonatkozóan. 

A 341. oldalon arról is értekezik, hogy Malakiásnak mennyi kortársa volt, akik közül egy sem írt semmi olyat, ami akár egy halvány utalás lenne ezekre a jóslatokra. Ráadásul éppen a szentté avatása miatt téma volt a személye és az élete, így egy ilyen jellegű információnak elő kellett volna jönnie a levelezésekben. A 342. oldalon kiegészíti azzal, hogy az ír egyházi forrásokban sincs semmilyen apró morzsa, amire lehetne támaszkodni.

Aztán érkezünk el a 343. oldalig, ahol a "nem írtak róla" lista bővül Alphonsus Ciacconius személyével, akit Arnold Wyon a próféciák dekódolójaként azonosított! Ráadásul Ciacconius személye és munkássága is egy jól feldolgozott téma, ám sem ő, sem a róla írók nem említik Szent Malakiás próféciáinak megfejtésében játszott szerepét!

A 345. oldalon az előzményekre való tekintettel levonja a következtetést, mely szerint a Malakiásnak tulajdonított jóslatok Giromali Simoncelli (1522-1605) támogatóinak a környezetében születtek. Nem mellékesen  Arnold Wyon is közéjük tartozott! Simoncelli bíboros nagyon szeretett volna pápa lenni, mivel nagybátyja is pápa volt (III. Gyula), ráadásul több konklávén vett részt, amiből leszűrte azt a tanulságot, hogy ezeket a döntéseket érdemes lenne befolyásolnia a saját érdekében.

Az, hogy ilyen, a mai szemmel nézve túl átlátszó kísérletekkel befolyásolják a bíborosokat, a francia szerző szerint nem volt ritka, melyre példákat is hozott. A konkrét példák azt szemléltetik, hogy akár álpróféciákkal is megpróbálták a bíborosokra hatni. Egyébként ezek nem voltak sikeresek, de azért változatos módszerekkel próbáltak operálni.

Ménestrier egy logikai buktatót is talált a Malakiásnak tulajdonított próféciákban. Amennyiben ezeket a próféciákat maga az Isten adta volna a néhai szent részére, akkor miként fordulhatott elő, hogy abban az ellenpápák is szerepet kaptak? Amennyiben egy isteni csoda jövendölte meg az ellenpápákat is, akkor legitimitási problémákat vet fel, hiszen akkor a hivatalos névsorba őket is fel kellene venni. 

Másik logikai hiba az, hogy egy isteni prófécia időrendben pontos kellene legyen. Ezen próféciák során azonban fel lehet fedezni hibákat, melyek információhiányra vagy egyszerű tévedésre utalnak. Ilyen a magyar ellenpápa ügye is. Ezek viszont azt bizonyítják, hogy a lista korai részét utólag szerkesztette össze az alkotója. Vagyis emberi munkáról van szó, hiszen a leggondosabb ember is tud hibázni. 

Ezt követően tételesen átveszi a tévedéseket. Lehetne ezekkel foglalkozni, de a terjedelem miatt ezt most átugrom. Tegyük fel, hogy a teljesedések értelmezésein nem érdemes vitatkozni, mert aki akarja, az bele tudja látni amit csak szeretne. Nem állítom, hogy így van, ez csak egy feltevés. Ugyanis sokkal érdekesebb az a három kérdés, amit Ménestrier feltesz:

  • Honnan tudható, hogy a próféciák a pápákra vonatkoznak? Mi utal erre?
  • Honnan tudható, hogy ezeket Szent Malakiás állította össze?
  • Honnan tudható, hogy az eddig teljesedett próféciákat Ciacconius segített értelmezni?

A válaszunk ugyanis mindegyik kérdésre csak és kizárólag ugyanaz, Arnold Wyon könyve. Az, hogy ezekre az amúgy fontos kérdésekre csak egyetlen forrásunk van és abban kell megbízni, eléggé gyanús, legalábbis Ménestrier szerint. Ugyanakkor tény, hogy a jól ismert jövendölésekkel nem így vagyunk. Akár Nostradamus, akár a fatimai jóslat vagy éppen Baga Vanga a téma, nem ilyen szűkösek a forrásaink és nem egy személynek kell teljes bizalmat szavaznunk. Amikor csak és kizárólag egy forrásunk van, az már nem a tudás, hanem a hit kategóriája.

Ezen a ponton érdemes átgondolni azt is, hogy Arnold Wyon felfedezte ezeket az iratokat. Ki látta rajta kívül? Hol vannak? Hogyan lehetséges az, hogy 100 évvel később egy negyed oldalnyi nem volt belőle és Arnold Wyon személyén kívül senki más nem látta? Lehetséges az, hogy a könyve megjelenése után senki nem próbálta megkeresni ezeket?

Olyan gyakran van, hogy egy kutató felfedez egy addig meg nem bontott csomagban dokumentumokat. Ebben az esetben viszont ismerjük a rátalálás helyét, mások is megnézhetik és elemezgethetik. Sőt, ezeket leltárba veszik és így tovább! Ha van erre jó példa, akkor azok éppen a vatikáni dokumentumok.

Ménestrier  az értekezése végére elhelyezett egy teológiai eszmefuttatást a próféciákról, de erről a részről már el tudom fogadni, hogy egy témáról tudósító nem ad hírt. Így jutunk el a 385. oldalig, ahol lezárja a gondolatait.

Nem ez minden amit a Szent Malakiásnak tulajdonított jóslatokról úgy alapszinten el kellene mondani, de egy első, bevezető vizsgálódásnak ez lenne a minimuma. Aztán ott van témának, hogy ki lehet a valódi szerző és egyéb érdekes részletek, de arról majd talán máskor.

Címkék: vatikán 2025