Mi lesz most Vatikánban?
Talán a hírekben mindenki olvasta Ferenc pápa halálhírét. Mi várható a következő hetekben?
Vatikán ügyeiről többször is esett szó a blogon. Az előző pápa uralkodásáról ebben a bejegyzésben volt szó, a magyar pápa esélyeiről először itt volt foglalkozva, a modern Vatikánnal pedig itt. Mivel Ferenc pápa életútját most minden tudósításban el lehet olvasni, ezért erre nem térnék ki. Inkább arról lesz szó, ami a következő hetekben várható, illetve az abban rejlő izgalmasabb kérdésekre.
Út az új pápáig
A soron következő pápa kiválasztása valójában már elindult. Amikor februárban itt megjelent a vatikáni bejegyzés, pont akkor indult el egy nyomásgyakorló kampány, mely egyes esélyes jelöltekről igyekezett elterelni a szimpátiát. Akkoriban Ferenc pápa már nagyon beteg volt, lehetett sejteni, hogy heteken belül döntés fog születni az új pápa személyéről.
A pápa halálával egy ideiglenes testület vette át ma reggel az ügyek irányítását. Ennek a testületnek sok módon van korlátozva a jogköre. Elsődleges feladata az elhunyt pápa méltó eltemetése lesz, amelyre várhatóan olyan 2 hét múlva körüli fog sor kerülni. A második feladatuk lesz az új pápa megválasztása.
Így jelentette be a hivatalos honlap a hírt, miszerint a pápai trón betöltetlenné vált
(a kép forrása: vatican.va)
A választó testület azokból a bíborosokból áll, akik a mai napon még nem töltötték be a 80. életévüket. Ez azt jelenti, hogy csak az 1945. április 22-én vagy utána született bíborosoknak van szavazati joguk. Jelen pillanatban ez 135 személy. Csak érdekes tény, hogy éppen a napokban vesztette el a szavazati jogát George Alencherry (1945), aki április 19-én töltötte be a 80. életévét.
Ahhoz, hogy valakiből pápa lehessen, a szavazatok minimum 2/3 részét meg kell szereznie. Tehát, ha mind a 135 bíboros jelen lesz, akkor 90 szavazat szükséges ehhez. A szavazásokat addig ismétlik, ameddig nem lesz meg valakinek a minimális szavazat. Az első nap egy szavazást tartanak, utána pedig napi négyet, délelőtt kettőt és délután kettőt. Nagyon valószínű, hogy az ötödik szavazásra, tehát a konklávé második napjának az estéjére már lesz döntés.
Ahogyan arról már többször esett szó, az első szavazás nem más, mint egy felmérés, akkor derülnek ki az esélyesek. A második szavazás azt tárja fel, hogy a legesélyesebbek mögött mennyi szavazat gyűlik össze. A harmadikat ennek ismeretében kezdik el, ott majd az számít, hogy ki az a két személy, aki a legtöbb szavazatot kapja. A negyedik szavazás azt mutatja meg, hogy a két főre szűkült jelöltek mögött mekkora támogatás sorakozott fel. Amennyiben nincs meg a 2/3, viszont a különbség jelentős, akkor várhatóan a második helyen végzett jelölt megkéri a rá szavazókat, hogy álljanak be a másik jelölt mögé. Amennyiben az ötödik szavazás eredményt hoz, akkor az annak a jele, hogy a kérése meghallgatásra talált.
Abban az esetben, ha nem születne döntés a harmadik napon, akkor a szavazás felfüggesztésre kerül maximum egy napra, majd újabb és újabb egyszerűsítések sora következik, hogy legyen egy döntés. Az eddigi gyakorlat azonban az volt, hogy a döntés viszonylag hamar megszületik. Egy 2007-es szabályozás szerint viszont senki nem lehet pápa a megjelent bíborosok 2/3 arányú támogatása nélkül.
A hivatalos vatikáni közlés szerint 135 bíboros fog dönteni az új pápáról
(a kép forrása: vatican.va)
Érdekes ellentmondás, hogy a pápaválasztást szabályozó előírás szerint a konklávé legfeljebb 120 főből állhatna. Olyan még nem volt, hogy 120-nál több volt a jogosult, így még várat magára ennek a tisztázása. A vatikáni hivatalos honlap jelen pillanatban azt mutatja, hogy a konklávén 135 bíboros jogosult szavazni.
Az új pápa megválasztásának a napja várhatóan 30 napon belül el fog érkezni. Az új szabályozás szerint ugyanis nem kell figyelembe venni a konklávé megnyitására szolgáló határnapot, amennyiben az összes szavazásra jogosult, aki szeretne a választásban közreműködni, már megérkezett Vatikánba.
A magyar pápa esélyei
Elméletileg bármelyik katolikus férfi lehet pápa, de nagyon-nagy valószínűséggel a választó bíborosok maguk közül választanak új pápát. A mostani konklávén (a 135 bíborost figyelembe véve) két magyar bíboros lesz jelen. Az egyik Erdő Péter (1952), akit az utóbbi években már Magyarországon kívüli elemzők is nagy esélyesnek tekintenek. A másik Német László (1956). Elméletileg Német László is választható, lévén bíboros, de mivel pár hónapja nevezték ki, ennek az esélye csekély.
A blogon már volt szó a Vatikánnal foglalkozók tippjeiről. Először 2022-ben írtam ezeknek az elemzőknek a latolgatásairól. Akkor három esélyes név szerepelt mindenhol: Peter Turkson (1948), Erdő Péter, illetve Matteo Zuppi (1955).
A 2024 februárjában összeállított listán 4 személyt tekintettek komolyan esélyesnek. Közülük kettő emelkedett ki. Az egyik Peter Turkson, a másik pedig Pietro Parolin (1955). Amennyiben ők valamiért háttérbe szorulnának, akkor a harmadik és negyedik helyre sorolták Erdő Pétert és Matteo Zuppit.
Az azóta eltelt időben fordult a helyzet, mert szinte mindenhol Erdő Péter és Pietro Parolin közötti választásról írnak. Például az Independent úgy fogalmaz, hogy Erdő Péter a konzervatív szárny fő jelöltje és Parolin fő kihívója. Ebből a szempontból nem érdektelen, hogy tegnapelőtt az USA alelnöke éppen Vatikánban tárgyalt Parolinnal a Vatikán és az USA közötti nézetkülönbségekről. Korábban a Politico írt arról, hogy a Trump-féle kormányzat egy olyan bíborost látna szívesen, aki az ő politikájukkal nem fog szembeállni. Nem nehéz kitalálni, hogy kire gondoltak.
Az USA alelnöke éppen Parolin bíborossal (is) tárgyalt Vatikánban; szeretne egy olyan pápát, akivel nem lesz konfrontálódás, ez pedig nem Parolin
(a kép forrása: CBS News)
Sőt, Erdő Pétert ma reggel óta sok helyen az első helyen sorolják, például a pápaesélyes bíborosokat évek óta rangsoroló Italy Start is. Aki kételkedik, az elolvashatja ezt a rövid elemzést is, amelyben Erdő Péter a konzervatív tábor kedvenceként van bemutatva. Az ABC News is első helyen említi őt
A Newsweek elemzésében esélyeket is le mertek írni. A listájukban Pietro Parolin vezet (4:1), a második Peter Turkson (5:1), a harmadik pedig Erdő Péter (6:1). Igaz, hogy egy negyedik jelöltről is írnak, de az inkább csak elméleti jelölt (Angelo Scola). Hosszasan idézhetném még a népszerűbb listákat, de nagyjából ilyesmiket találni mindenhol.
Talán ez a weboldal a legbeszédesebb, amelyik kifejezetten a bíborosokkal foglalkozik, ráadásul a pápaválasztás a kutatásuk fő témája. Az ő listájukat Erdő Péter vezeti:
A legfőbb "vatikanológus" kutatócsapat szerint Erdő Péter az egyik nagy esélyes
(a kép forrása: CCR)
Aki képes alámerülni a konzervatív katolikusok mindenféle fórumain található becsülgetésekbe, az igazolva fogja látni Erdő Péter esélyeit. Általában 70 és 80 közötti támogatást jósolnak neki az első fordulóra. Ez persze hivatalosan soha nem derül ki, nem hivatalosan pedig talán 2-3 év múlva fogunk többet tudni.
A saját véleményem szerint ezek túl magas számok, mert a már említett "vatikanológus" elemzések közel kiegyenlítettnek írják le Erdő Péter és Parolin támogatását. A gond ezért a 70-80 fős támogatottsággal az, hogy szerintük három nézetnek van erős tábora. A harmadik tábor szerintük azokból áll, akik szociális téren nagyobb fordulatot várnak. Közéjük 35-40 bíborost sorolnak, akiknek az egyértelmű jelöltjük Antonio Tagle (1957). Amennyiben igazuk van, akkor Erdő Péter az első fordulóban nem 70-80, hanem "csak" 50-60 szavazatban reménykedhet.
Az Al Jazeera is esélyesnek tartja Erdő Pétert
(a kép forrása: Al Jazeera)
Azt, hogy Erdő Péter valódi esélyes, mutatja az is, hogy ezen év februárjában egy sajtókampányt indítottak ellene. Nem csupán őellene, hanem másokkal együtt őt is elhelyezték egy olyan listára, akiket ők alkalmatlannak ítéltek a pápai tisztségre. A kezdeményezők a SNAP nevű áldozatvédő szervezet. A listájukon 6 bíboros neve szerepel, akik a legesélyesebb pápajelöltek közé tartoznak. Mindenféle negatív vagy pozitív utalások nélkül írom le, hogy a SNAP nyilvánvalóan Parolin megválasztásának örülne a legjobban.
Ennek a kampánynak szerintem nem volt és nem is lesz hatása a most szavazó bíborosok döntésére. Számomra inkább hihető az, hogy az első szavazáson a három lehetséges jövőkép lesz a tét. Ráadásul a SNAP által képviselt állásponttal nem nagyon helyezkedik szembe senki, a lényeget tekintve nincsenek is viták.
Amennyiben Erdő Pétert választanák meg, akkor lesz egy újabb fontos döntés. Ebben az esetben Erdő Péter magyarországi tisztségei megüresednek és kell egy új embert választani. Az, hogy ki lesz az utódja, egy nagyon izgalmas kérdés lesz.
Az új pápa döntései
A II. Vatikáni Zsinat által megfogalmazott új világkép képviselete fontos volt, ami I János Pál pápa és II. János Pál pápa éveit átszőtte. Mivel XVI. Benedek az elődje közvetlen munkatársa volt, így a 2013-ban történt lemondásáig a vatikáni vezetésnek ez volt a fő eszméje. Azt persze lehet vitatni, hogy az említett három pápa vagy éppen Ferenc pápa állt valóban közelebb a zsinat szellemiségéhez, de a szavak szintjén ez ma már nem érdekes ügy.
A különböző szaklapokat olvasva egyértelmű, hogy a pápa által vezetett egyházi szervezet nehéz helyzetben van és ez reakciót kíván. Erdő Péterben a radikális konzervatív fordulat lehetőségét látják, amely az elvesztett befolyás visszaszerzésével kecsegtet. Antonio Tagle a valódi reformok ígéretét testesíti meg. Parolin pedig nem valami olyasmit ígér, hogy folytatja azt, amit Ferenc pápa megvalósított. Parolin esélyét csökkenti, hogy a bíborosok körében Ferenc pápasága nem éppen kap pozitív értelmezést.
Olvasva a nekrológokat, sokan Ferenc pápához a reformokat társítják. Ezek a szerzők elfelejtik, hogy a várt nagy lépésektől távol tartotta magát. Sőt, olyan éles határvonalat teremtett a döntéseivel, ami miatt inkább a konzervatív oldalhoz lenne őt helyesebb sorolni! Egy sor kérdésben, melyben sugallta a változások lehetőségét, inkább visszalépett. Példa erre a nők felszentelésének az ügye. Igaz, hogy nyitottabb felfogása volt, de azért az igazán nagy reformokba nem vágott bele.
Ferenc pápa éveit jól jelképezi a nőkkel kapcsolatos politikája, kezdetben reformok látszódtak, majd a végére sokan érezték úgy, hogy a semminél több, de a valamihez képest elég kevésre sikeredett
(a kép forrása: ncronline)
Persze minimum hetek kellenek ahhoz, hogy az új pápai politikát megismerhessük. Az új pápának az első döntése a névválasztása lesz. Amennyiben felveszi a Péter nevet (erre nincs komoly esély), az nem hagyna közömbösen senkit sem. Erre vissza fogok térni, ha megtörténne. A kérdés azért került elő, mert a legesélyesebbek között több Péter is van, nem csak Erdő bíboros.
A második látványos döntése a beiktatása módja és a címere lesz. Ahogyan arról már volt szó, sokan szeretnének újra tiarát látni a pápai címeren, sőt, kívánják a koronázást is. Szeretnék azt, ha a pápa államfői szerepe ki lenne hangsúlyozva. Nyilván azért, mert egy nagyobb tekintéllyel rendelkező pápát óhajtanak. Bár a koronázásban kételkedem, a címerválasztásban talán igazuk lesz.
Azt követően izgalmas lesz megfigyelni, hogy a saját irányvonalát miképpen tudja képviselni. A legnehezebb helyzetben feltehetően Antonio Tagle találná magát új pápaként, mivel a szentszéki bíborosok alapvetően konzervatívabbak. Neki nagyon komoly harcokat kellene vívnia. Maga a szentszéki környezet Erdő Péterhez áll a legközelebb. Tőle a Szentszék tekintélyének és befolyásának a radikális megnövelését várják, ami a legnehezebb szerep, amit egy trónra kerülő pápa megkaphat. A tradicionalista fórumokon egyenesen egy új ellenreformációról álmodoznak. Ez könnyű kezdetet ígér, ami viszont a nagy csalódás lehetőségét is magában hordozza.
Parolin bíboros azért lenne nehéz helyzetben, mert a személyét teljesen összekapcsolják Ferenc pápával. A közvélekedés az, hogy a pápai tekintély romokban van, a hívek száma megcsappant, ezernyi válság hatásait érzékeli mindegyik szentszéki szervezet, de a vezetés nem tesz semmit. Neki ezért az lenne a dolga, hogy ebből a helyzetből kivezető utat törjön. Mivel Parolin bíboros jelen pillanatban ennek a kudarcos állapotnak a megtestesítője, elég nagy meglepetés lenne a megválasztása.
Persze a bíborosok döntenek, akiknek nem ismerjük a véleményét. Az érdekes az, hogy mivel Ferenc pápa az utóbbi időben sok bíborost nevezett ki és a világ minden táján elszórva élnek, még eddig nekik sem volt alkalmuk egymással túl sokat kommunikálni. Vagyis nem csupán mi nem ismerjük a többség álláspontját, hanem ők maguk sem!
gigabursch 2025.04.22. 16:24:25
Amikor Róma püspökét püspökök választották meg.
Majd jöttek érsekek.
Magyarországon mióta van bíboros? Máshol?
Mikor vett részt először a Magyar Királyság képviseletében bárki is pápaválasztáson választóként?
Hogyan léptek be a képbe a nem európai pápaválasztók (bíborosok és nem bíborosok)?
Mi is tkp a hercegprímás? Mire jó ez a cím?
(Ugye Erdő Péter elsősorban esztergomi érsek, bíboros és hercegprímás)
Stb...
Nem szeretnék feladatot adni, de talán stílusos és ideilló lenne egy ilyen jellegű cikk.
De csak!!!! Ha van hozzá erőd.
gigabursch 2025.04.22. 16:29:03
Másodlagos feladata az egyházszakadás felülvizsgálata és a valódi katolikusság (egyetemesség) megteremtése (ebbe való az egyes női szerepek átgondolása is)
Harmadlagos feladata a békéért és az elburjánzó társadalmi agyhalállal szembeni való akítv kiállás
- - -
...szerintem...
dundyvega 2025.04.22. 19:44:47
És hogy színezzük a szivárványt, a három Péterből az egyik Olaszországban született (a Római Birodalom magja, legfőbb tartománya, ami annyira kellett a korabeli pápáknak, hogy még egy adománylevelet is hamisítottak), a másik pedig Budapesten (ami szintén a Római Birodalom területén feküdt), így Malakiás jóslata, a Római Péterről talán még össze is jön.
(Természetesen nem veszem komolyan a jóslatokat, de azért érdekes.)
gigabursch 2025.04.22. 20:30:14
Ez a Budapest - RB némi csúsztatással terhes.
Erős köhögéssel mondjuk közeli mellé.
Azonban Erdő Péternek úgy rémlik, hogy volt valami római múltja.
Persze adott a nagy kérdés:
Magyar katolikus VAGY római katolikus.
dundyvega 2025.04.22. 22:19:38
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:01:02
Tőlem nem is idegen a téma, csak elég kemény hitvita lehet belőle, mivel nem mindegy, hogy valaki félre tudja-e tenni a katolikus/protestáns szemüvegét.
A háttérben ugyanis ott van az a kérdés, hogy Péternek volt-e elsőbbsége a többi apostolhoz képest?
Ebből lehetne ugyanis levezetni azt, hogy Péter volt az első pápa, Linusz a második, majd Anaklét és Kelemen, stb.
Az viszont nem vitatott, hogy 2000 éves távlatban aránylag hamar kialakult Róma püspökének a vezető szerepe, akit a 300-as évek végén már biztosan pápának neveztek.
Az is ide tartozik, hogy Róma püspökének az elsőbbségét nem minden keresztény gyülekezet fogadta el. Voltak ellenpápák és például a Didakhé sem írt olyasmit, hogy ő lenne a keresztények vezetője. A Didakhé keletkezési időpontja 100 és 200 közé tehető, ír a keresztény egyházi szervezetről, de hiányzik belőle a római püspök kiemelkedő szerepére való leghalványabb utalás is.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:08:41
Arra nézve nincs forrás, hogy nagyon az elején milyen módon történt a "pápa" megválasztása. Amennyiben igaz lenne Péter elsőbbsége, akkor feltételezhetően az előd nevezte ki az utódját.
A már említett Didakhé c. írás azt feltárja, hogy a helyi gyülekezetek vezetőit püspöknek nevezték. Ez azért lényeges, mert a 200-as évek közepétől már ismerjük azt, hogy Róma püspökét a helyben élő keresztény hívők és a környékről Rómába érkező helyi vezetők közösen választották meg.
Miután államvallás lett a kereszténység, akkor már politikai döntéssé vált a pápa személyének a kiválasztása. Akkor már nem a "köznép" szavazott, hanem a vezetők.
Amikor 756-ban a pápa frank területeket kapott és ezzel lett világi jellegű kormányzói hatalma is, akkor már az egész a globális politika központi kérdése volt Róma püspökének a megválasztása, mivel ő lett a pápai állam feje, illetve az európai monarchiák lakóinak a vezetője.
Az 1054-hez kötött egyházszakadás nem csupán a htiviták miatt történt, hanem érintette a pápai hatalmat is. A keleti részeken ugyanis még mindig vitatták a pápa hatalmát a teljes kereszténység felett. Kb. tömören ennyi.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:10:23
A katolikus egyházi hierarchia kifejlődése több időbe telt, mint a római püspök tekintélyének a kialakulása. Valamikor a 700-as évek körül kezdték a kiemelkedő vezetőket bíborosoknak nevezni., amit aztán elkezdtek szabályozni, hogy ne legyenek túl sokan.
A mai jellegű pápaválasztó szerepük az egyházszakadás idején alakult ki. Azóta (1059) valamilyen módon mindig ők választották meg a pápát.
Az első magyar bíboros 1252-ben lett kinevezve, ő volt Báncsa István.
Azt nem néztem meg, hogy a magyar bíborosok közül kik vettek részt valaha a pápaválasztáson. Pár volt bíboros életrajzában olvastam, hogy jelen volt vagy éppen nem volt, de eddig meg sem fordult a fejemben, hogy nem mentek el a konklávéra. Azt gondoltam, hogy amennyiben mód volt rá, akkor elmentek.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:15:06
A hercegprímás intézménye Magyarországon 1714 óta létezett. Onnan kezdve a mindenkori esztergomi érsek viselte a hercegprímási címet. Ennek a célja az volt, hogy az egyházi vezetőnek legyen jogalapja a politika ügyeibe beleszólnia, hiszen a funkció akkoriban politikai jellegű is volt.
Ennek az alapja egy 1630-as pápai rendelet volt, amelyik kimondta, hogy a bíboros világi rangja a herceggel kell azonos legyen. Ez már régóta élő elképzelés volt, de akkor kapott tudtommal pápai megerősítést.
Ezt hivatalosan 1951-ben tiltotta meg a pápa, de nem speciálisan magyar intézkedés volt, hanem minden egyházi szolgáltban lévő papnak el kellett hagynia az ilyen címeket.
Amikor Mindszenty esztergomi érsekként prímás (vagyis az ország főpapja) lett, akkor megpróbálta a hercegprímási címet politikai jogkörrel megtölteni, de ezt sem a püspöktársai, sem a pápa nem fogadta el.
Elvileg 1951 óta senki nem nevezhetné magát hercegprímásnak. Mindszenty halála óta (1975) nem is használják ezt a címet.
Ma még a bíborosok között is előkerül néha ez a kérdés. Mármint az, hogy aki bíboros, az valójában herceg. Ezt a pápák elutasították, a most elhunyt pápa 2017-ben beszélt erről (ha jól tudom máskor nem):
www.romereports.com/en/2017/06/28/pope-to-new-cardinals-jesus-does-not-call-you-to-be-princes-of-the-church-but-to-serve/
Vagyis Erdő Péter nem hercegprímás, hanem "csak" prímás.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:23:04
Ami viszont kétségtelen, hogy egy városállam uralkodója, valamint a római katolikusok vezetője. Az számít igazán, hogy a mindenkori pápa miként tekint a saját szerepére. Bármikor dönthet úgy is, hogy ő nem csupán egy vallási vezető, hanem politikai is. Ennek van kockázata, mert ha kiadna egy programot, de a többség nem követné, akkor kiderülne, hogy a befolyása kicsi.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:26:14
Ő lehet "római Péter", hiszen a másik kettő Péterrel szemben ő Vatikánban szolgál, tehát hozzájuk képest "római", de úgy igazán, mivel amúgy is olasz.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:33:28
Maximum a korábbi bíborosok pápaválasztói múltja. Igazat megvallva azért nem merültem ebbe sohasem bele, mert eddig csak Bakócz Tamás volt komolyan esélyes a pápai trónra. Erdő Péter nevét csak Magyarországon emlegették 2013-ban valódi esélyesnek. Most valóban más a helyzet, de 2013-ban esélytelen volt.
A lényegre visszatérve, azért sem foglalkoztam a magyar bíborosok ilyen tevékenységével, mert Bakócz Tamás kivételével nem tudták a döntést befolyásolni. Azt nem tudom, hogy 2013-ban Erdő Péternek volt-e másokat befolyásoló véleménye. Az előkerült információk eddig azt mutatják, hogy nem.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.23. 10:39:26
Számomra például teljesen egyértelmű magyarázat, hogy az utolsó előttinek jövendölt pápa XVI. Benedek volt, a "római Péter" pedig most fog hivatalba lépni. Éppen tegnap este kerültek elő erről a jegyzeteim még 1991-ből. Lehet, hogy ma este leülök és ide fogom szerkeszteni, mielőtt még új pápa lenne. Csak érdekességnek, mert ezeket a "próféciákat" akkor érdemes tesztelgetni, mielőtt teljesülni kezdenek.
gigabursch 2025.04.24. 11:26:28
Köszön9m a kimerítő válaszokat, volt ami rámutatott hiányos ismereteimre.
Szerintem most már ollózd össze teljes posztba
:-)