Nézzünk bele a szövegbe!

Ahogyan azt a megelőző két részben is kifejtettem, számomra ezek a próféciák nem a teljesen hiteltelen kategóriába tartoznak. Egyszerűen csak érdekesnek találtam a szerző személyét. E tekintetben érdemes megnézni magát a szöveget, ami érthetővé teszi a gyanakvás okát. A végén kitérek a szerintem helyes megfejtésre is.

A szöveg

A szóban forgó könyv a Lignum vitae, magyarul az Életfa vagy Az élet fája. Ez tartalmazza a próféciákat. Tudomásom szerint online itt lehet elérni, de biztos más helyeken is el lehet olvasni. Az egész könyv 471 számozott oldalból áll. A könyv teljes címe ez:

Az élet fája. Az Egyház ékessége és dísze, öt könyvre osztva. Ezekben bemutatásra kerül Szent Benedek vallásának teljes története; azon férfiak, akik méltóságukkal, tanításukkal, szentségükkel és vezető szerepükkel kiemelkedtek, ismertetésre kerülnek; valamint az a gyümölcs, amit általuk a Szent Római Egyház nyert, részletesen kifejtésre kerül.

A szerzője Arnold Wyon (1554-1610), akit az életműve alapján történésznek is szoktak minősíteni, egyébként szerzetes volt. A könyvében felmerült a cél, hogy mind a Habsburgok, mind a saját rendjét megalapító Benedek származását egy római nemesi családig vezesse vissza. Ennek a bizonyítási kísérletnek a sikerével hosszú lenne foglalkozni, csak érdemes leszögezni, mint tényt. Vannak más történeti munkái is, mint amilyen például Gellért püspök életének a feldolgozása.

Az írásaiból az látszódik, hogy olvasott emberről van szó. A lényeges pontokon pontos forrásmegjelölést alkalmaz, megadja a támpontokat, így nagyobb részben ellenőrizhetők az állításai. Nem egyszer hosszabban is idéz a forrásaiból. Utólag éppen azért tudnak az "érdekes" állításaival vitába szállni, mert forrásokat jelölt meg és dátumozta az eseményeket.

Arnold Wyon általában azonosítható módon megjelölte az állításai alapját adó forrásokat, ezeket piros aláhúzás jelöli a képen
(a kép forrása: Lignum Vitae 168. oldal)

Ahhoz, hogy a fenti képet el lehessen készíteni, nem kell lapozgatni a könyveiben. mert ez az általános eljárása. Aztán elérkezünk a 307. oldalra, ahol egy váratlan váltás történik és hirtelen valami másba botlunk. Ez a korábbi szövegek alkotásától idegen stílus a 311. oldalig tart, ahonnan ismét folytatódik a 307. oldalig látott írásmód. Teljesen olyan, mintha betoldás lenne. Ez a betoldás-gyanús pár oldal a Szent Malakiásnak tulajdonított pápajóslatokat tartalmazza.

Nézzük meg mivel vannak bevezetve a pápajóslatok! Azt előre leszögezem, hogy mindig hanyag voltam latinból, így szinte biztosan el fogok követni súlyos hibákat a fordítás közben. Ez nem egy elvi lehetőség, hanem teljesen biztos vagyok benne.

Először nézzük meg a szöveget:

Szent Malakiás próféciáinak a bevezetője
(a kép forrása: Lignum Vitae 307. oldal)

Az alcím meghatározza a helyet és azt, hogy melyik püspökség alá tartozik. A "Hibernia" és annak minden egyéb alakja Írországra utal.

Az első bekezdés magyarul:

„Szent Malakiás, ír származású, Bangor monostorának szerzetese és Armagh érseke, miután néhány évig vezette ezt a széket, alázatosságból lemondott az érsekségről, körülbelül az Úr 1137. évében. Megelégedve a downi püspöki székkel, élete végéig ott maradt. Meghalt 1148. november 2-án. Szent Bernát (vagyis Clairvaux-i Bernát) írta meg az életét.”

A második bekezdés:

„Három levele maradt fenn, melyeket Szent Bernátnak írt: nevezetesen a 315., 316. és 317. számúak. Úgy tartják, hogy ő maga is írt néhány kisebb művet, amelyek közül eddig semmit nem láttam, kivéve egy bizonyos próféciát a pápákról. Mivel ez rövid, eddig tudtommal nem nyomtatták ki, és sokan vágytak rá, ezért itt közlöm.”

A harmadik bekezdés pedig már nem más, mint a próféciák címe:

„Szent Malakiás, érsek próféciája a legfőbb pápákról".

Innen kezdve elkezdődik a pápajóslatok ismertetése, melyekről már volt szó. Aztán ezzel a mondattal zárul a 311. oldalon:

"Amit a pápákhoz csatoltak, az nem magának Malakiásnak a tulajdona, hanem a Prédikátorok Rendjének tagjáé, Alphonsus Ciaconiusé, e prófécia értelmezőjéé."

Maga az oldal fényképe és a mondat valóságtartalma ebben a bejegyzésben már volt téma, így most ezt nem taglalom.

Ki lehet a szerző?

Mi van ezt követően a könyv lapjain?

Mutatom:

 A pápajóslatok ismertetése után egy teljesen más témakör kezdődik a könyvben
(a kép forrása: Lignum Vitae 311. oldal)

Semmi több nem hangzik el, hanem egy teljesen új témába kezd bele.

Így nem tudjuk meg azt, hogy hol akadt az addig soha ki nem adott jóslatokra, holott a könyv egészéből éppen egy olyan író képe rajzolódik ki, aki ezt amúgy részletesen elmondaná.

Ezt árulja csak el nekünk az egyébként mindig pontosan fogalmazó szerző:

• a saját szemével látta a próféciákat,
• korábban nem jelent meg nyomtatásban,
• sokan szeretnék látni.

A próféciák végéhez írt megjegyzése a dekódolás mögött az akkor tekintélyes Alphonsus Ciacconius (1530-1599) nevű szerzetes tudóst azonosítja. 

Nem tudjuk hol őrizték az iratokat, azt sem, hogy milyen formában léteztek az elmúlt 400 évben, csak azt, hogy nem jelentek meg nyomtatásban, illetve azokat a neves szerzetes tudós "fejtette meg".

Ami pedig nyomra tud minket vezetni, az a "sokan szeretnék látni". Amennyiben így van, miért nem találkozunk egyetlen olyan korabeli vagy későbbi tudósítással, amelyekben erről a vágyról akárki beszámol? Éppen az ugyanis a helyzet, hogy ezen könyv 1595-ös megjelenéséig senki sem tudott Szent Malakiás ilyen jellegű próféciáiról! Akkor miért is szerették volna sokan látni?

Érezhetően itt valami nem stimmel! A szerző feladja a könyv egészéből ismert kínos pontosságát és beszúr valamit, ami semmilyen módon nem igazolható. Mit kezdjünk ezzel? Ez valami rejtett üzenet lenne?

A helyzet az, hogy a pápa személye elég fontos ügy volt azokban az években, mivel rendkívül sok konklávéra került sor:

• 1590 augusztusában elhunyt V. Szixtusz,
• 1590 szeptemberében 12 nappal a megválasztása után elhunyt VII. Orbán,
• 1591 októberében 10 hónappal a megválasztása után elhunyt XIV. Gergely,
• 1591 decemberében 2 hónappal a megválasztása után elhunyt IX. Ince.

XIV. Gergely pápa a rövid uralkodása idején született meg a Cogit nos kezdetű pápai bulla (itt érhető el a dokumentum 3. oldalán, oldalszáma: 701), amely megtiltja a konklávéval kapcsolatos fogadásokat. Vagyis valamilyen érdeklődés valóban volt! Ráadásul az ilyen ügyekkel való foglalkozás a kiközösítés veszélyével járt együtt!

Ez a bulla így kezdődik:

Megdöbbent minket e romlott kor fertelmes romlottsága, amely oly mértékben áthatotta még a mi pápai tisztségünkhöz való közeledést is, hogy a legsúlyosabb büntetésekkel kell sújtanunk azokat, akik vak szenvedélyből, nyereségvágyból vagy istentelen vakmerőségből Isten Felségének és az Anyaszentegyház méltóságának sérelmére gonosz és botrányos dolgokat művelnek.

Melyek ezek a dolgok? A bulla hosszasan fogalmazza meg, hogy egyesek az alábbi kérdéseket tették fogadás tárgyává:

• Ki lesz a következő pápa?
• Mikor hal meg a jelenlegi pápa?
• Kiből lesz bíboros?

Ezek a fogadások a pápa szerint szentségtörő játékok tárgyává teszik az egyház legszentebb ügyét, ezzel meggyalázzák ezeket. Ezért ezeket a fogadásokat és találgatásokat a pápa súlyos bűnnek minősíti, melyek az istenkáromlás súlyosságával mérhetők össze. Az ilyen ügyekben közreműködőket kiközösíteni rendeli.

Innen nézve már érthető, hogy a próféciákat el kellett rejteni olyanok nevei mögé, akiknek a nevei védelmet jelenthettek. Szent Malakiás egy szent, akinek voltak jövendölései. A magyarázó ember pedig így lehetett Ciacconius, aki a maga korában egy komoly tudós ember, akire se a babonaság, se az istenkáromlás vádja nem jut az ember eszébe, ugyanakkor a pápák és bíborosok életének egy hiteles kutatójaként ismerték.

Így, hogy egyre jobban talán az olvasókban is összeáll a történet, érdemes kitérni arra, akinek a jövendöléseit szívesen olvasták volna nyomtatásban is abban a korban. Magyarul Néri Szent Fülöp (1515-1595) néven ismerjük őt (ha valakinek nem lenne meg a személye, akkor a Legyetek jók, ha tudtok c. filmre gondoljon). Ő ismert volt arról, hogy megjövendölte a következő pápa személyét, az uralkodásuk hosszát és így tovább. Korának ő egy vallásos szupersztárja volt.  

A pápajóslatairól csak mások beszámolói maradtak meg, az ő személyes feljegyzéseiről semmit nem tudunk. Állítólag megsemmisítette azokat. Számomra Arnold Wyon megjegyzése ("sokan vágytak rá"), elég egyértelmű utalás. Ráadásul Szent Malakiás felidézése sem akárhogyan történt, róla azt eleveníti fel Wyon, hogy elutasította a magas egyházi tisztséget. Abban a korszakban ez nagyon találó volt Szent Fülöpre, mivel a pápák személyes kérlelésére sem fogadta el a bíborosi kinevezést.

Nem tudom, hogy az idő(m)be bele fog-e még férni egy újabb "Malakiás"-elemzés. Ezért lezárásként szeretném ismét megerősíteni, hogy látok valamit ezekben a próféciákban, bár eléggé sokat kell ügyeskedni velük, hogy a teljesedést ki lehessen pipálni.

Akkor lenne igazi a prófécia, ha valami nagyon konkrétumot is kijelentene. E helyett csak olyan mottókat olvasunk, amit utólag lehet ráhúzni a pápákra. Ahogyan erről szó volt, X. Ferenc kivétel, a rá írt sorok elég jól teljesedtek. Nos, a soron következő pápa esetében már más a helyzet. Ott nagyon konkrét dolog van róla megírva, egyedüliként az összes prófétai mottó közül. Ezek szerint ő a "római Péter" lesz. Napokon belül ki fog derülni és legfeljebb majd akkor vissza fogunk térni a témához.