Károly herceg és az állami vezetők

Pár utólagos gondolat a szicíliai "király" magyarországi látogatásáról.

A közelmúltban volt itt egy bejegyzés a szicíliai címzetes király magyarországi útjáról. Abban a bejegyzésben azt írtam, hogy a magyar politika eléggé kedves volt Károly herceggel kapcsolatban, mivel olyan képek készítéséhez járult hozzá, ráadásul elég aktívan, amit a herceg elég jól tudott használni.

Pár megjegyzést kaptam arról, hogy ez az állításom sántít, mivel más országok politikusai is nyújtottak hasonlókat a hercegnek. Az, hogy a monarchiák tesznek ilyesmit, az nem meglepő, de jó pár köztársaság is beállt Károly herceg mögé. Többek között Albánia és Írország államfője is támogatóan lépett fel, de további köztársaságokat is lehetne említeni, megközelítőleg egy tucatnyit. A közös mindegyikben az, hogy a herceg lovagrendje adományokat szállított az országuk területére, ezért cserébe pedig engedték a "parádét".

Ameenah Gurib-Fakim (1959) Mauritius államfőjeként is megkapta Károly hercegtől az I. Ferenc Királyi Rend kitüntetését 2016-ban
(a kép forrása: Károly herceg lovagrendjének honlapja)

Azt nehéz eldönteni, hogy a látványos külsőségek mögött folytak-e a háttérben valamilyen tárgyalások. Az könnyen észrevehető, hogy mindig olyan államokról van szó, akiknek a külpolitikájában van valamilyen kényes tétel, amiben a herceg szívesen fellép szövetségesként. Erről azonban nem nyilatkozik senki.

Abban nagyjából megegyezhetünk, hogy nem lehet objektív módon mérni a magyar politika "kedvességét" más országokéhoz képest a herceggel kapcsolatban. Mégis azt gondolom, hogy magyar politika "nagyon kedves" a herceggel, ami egyébként nem zavar, csak tényként rögzítettem. Elfogadom, hogy mások véleménye szerint a magyar politika nem emelkedik ki a többi érintett állam közül, de szerintem azért némi tárgyilagos összehasonlításra lehetne kísérletet tenni.

A lovagrend képviselete

Arról már esett szó, hogy a hercegnek van egy saját lovagrendje, amit Konstantini Szent György Rend néven neveznek Magyarországon. A rend valódi neve inkább Konstantini Szent György Szakrális Katonai Rend. A nevével ellentétesen ez a Rend egy segélyszervezet, mely a segélyakcióival igyekszik elérni a szicíliai monarchisták politikai céljait, természetesen a dinasztia vezetésével, katolikus segélyakciónak állítva be az egészet.

A Rend alapszabálya nyilvános dokumentum. A szabályzat szerint a tagfelvétel erősen korlátozott. A felvétel egyik megkerülhetetlen feltétele a (200 évre visszamenően) bizonyított nemesi származás és a katolikus hit. Szintén előírás a feddhetetlen élet, mely valamilyen nagy, elismerésre méltó tettel kell párosuljon. A nemesi származástól eltekintenek akkor, ha valaki szerzetes, de minden más esetben ez megkerülhetetlen. Az összes magyar érintett személy nevét nem szedtem össze, de érdekes lenne egyben látni a névsort és ezeken a feltételeken elgondolkodni...

A Rend békés eszközökkel működő szervezet, amely mindenféle kedvező nemzetközi minősítéssel rendelkezik. A békés jellegének az egyik bizonyítéka, hogy a szicíliai monarchistákkal ellentétes politikát megvalósító olasz állam is kedvezően tekint rájuk.

A Rend politikai figyelme az egykori szicíliai királyság ősi területeire is kiterjed, amelybe Magyarország is beletartozik. Ezt sok módon kommunikálják, amit néhányan úgy értelmeznek, hogy a magyar trón megszerzése is a céljaik között van - ezt egyébként soha, semmilyen módon nem jelentették ki (aki a mélyére ásna: a francia monarchista újságírók egy része terjeszt ilyesmit).

Maga a Rend a Máltai Lovagrendet igyekszik másolni, vagyis államszerűen működik, például diplomatáin keresztül képviseli magát más országokban. Az egész nyugodtan értelmezhető úgy, hogy a Rend delegáltjai a szicíliai király államszerű képviselői (ha tévedek, valaki majd javítson ki). Összesen 17 ilyen képviselete van a szervezetnek, melyek között (szerintem) a magyarra a legbüszkébbek.

A Rend magyarországi delegáltja Semjén Zsolt
(a kép forrása: Károly herceg lovagrendjének honlapja)

A magyarországi képviseletüket már nagyon régóta Semjén Zsolt látja el, akit miniszterelnök-helyettesként mutatnak be (ami a valóságnak megfelel), de a megadott cím (tudtommal) a Fidesz II. kerületi irodájának a címe. Ugyanakkor nem állítanak valótlant, mivel Semjén Zsolt soha nem tagadta le, hogy a Rend magyarországi képviselőjeként is tevékenykedik. Amikor 2010 körül rákérdeztem, akkor nem hivatalosan azt a választ kaptam, hogy Semjén Zsolt többek között az egyházi ügyekért is felel a posztján, így Károly herceg katolikus segélyszervezetét is ilyen minőségben képviseli.

A Rend többi képviselőjének a névsora nyilvános adat. Igyekeztem mindegyiküknek megismerni a közéleti hátterét, de egy embert sem találtam, akinek ilyen komoly állami pozíciója lenne. Szerintem ez is tárgyilagosan jelzi, hogy a magyar politika igen komoly szinten kezeli a herceg szervezetét.

A 2010-es látogatás

Az előző bejegyzésben nem fejtegettem, ezért félreérthető volt amit a herceg és általában az állami vezetők kapcsolatáról írtam. A herceg általam ismert közéleti ténykedésében a magyar politika volt az első, amelyik megadta neki az "államfőség érzetét". Amikor erre utaltam, akkor a 2010-es látogatására gondoltam, mert azt követően kezdték más országokban is hasonlóan fogadni (ha valaki cáfolatnak a Vatikánt hozza fel, akkor azzal nem fogok vitába szállni). Mi is történt 2010-ben?

A hivatalos látogatás a miniszterelnök-helyettes meghívására jött létre 2010. decemberének első napjaiban. A szicíliai "királyt" egy komolyabb delegáció kísérte el, amelyről a Rend saját kiadványa részletesen tudósított, sok-sok fényképpel ellátva.

Nehéz kiemelni a látogatás csúcspontját, de talán az volt, amikor a magyar államfő kitüntette Károly herceget. Érdemes megfigyelni, hogy az indoklás szerint a herceg a magyar nemzet barátja. Ebben nem csupán annyi elgondolkodtató van, hogy a herceg mivel érdemelte ki ezt a minősítést (2010-ben), hanem a megnevezése: "Carlo di Borbone Két Szicília Hercege".

A kitüntetésről szóló határozat szerint Károly herceg a magyar nemzet barátja
(a kép forrása: jogkódex)

A herceg kommunikációs stábja igyekezett elérni, hogy úgy állítsa be a látogatást, mintha a magyar politika államfőként fogadta volna. Elég sok kép készült Schmitt Pállal, de jó pár képen azt mutatták meg, ahogy Károly herceg felesége Schmitt Pál feleségével társalog.

Schmitt Pál 2010 decemberében a köztársasági elnök érdemérmét adományozta Károly hercegnek
(a kép forrása: Károly herceg lovagrendjének honlapja)

A herceg stábja nagyon jól kihasznált minden adódó lehetőséget. Nem tudtam kideríteni, hogy ki szervezte nekik le a fotózásokat, de el tudták érni, hogy Martonyi János is melléjük állhasson egy kép elkészítésének az idejére. Persze az sem kizárt, hogy komoly megbeszélésre is sor került közöttük. Ezt azért vonom mégis kétségbe, mert a királyi pár és Semjén Zsolt is már utcai ruhában látható a képen, mintha éppen indulásban lettek volna, csak belebotlottak a külügyminiszterbe.

A "királyi" pár Martonyi János külügyminiszterrel is találkozott
(a kép forrása: Konstantini krónikák 2010/11 21. oldal)

Készült még kép Paskai Lászlóval (akit a herceg kitüntetett) és Erdő Péterrel is, a magyar bíborosokkal, meg sokakkal másokkal is (például az Országgyűlés akkori alelnökével is). Valaki gondosan azt is megszervezte, hogy az akkori magyar közélet két Habsburg főhercege is találkozzon a herceggel.

Persze a két főhercegnek volt "civil" pozíciója is, ami miatt Károly herceg egyébként eleve nem volt közömbös a számukra. Habsburg Mihály már akkor is jelentős adakozónak számított, talán sokkal több segítségnyújtás köthető a személyéhez, mint amennyi Károly herceghez. Habsburg György pedig a Magyar Vöröskereszt elnöke volt, ami bőségesen elegendő ok önmagában is a kapcsolattartásra, hiszen mindketten segélyszervezetet vezetnek.

Habsburg Mihály, Habsburg György és Károly herceg
(a kép forrása: Konstantini krónikák 2010/11 26. oldal)

A parlamenti díszebéd volt az egyik olyan pillanat, amelyiket később a francia monarchista újságírók rosszul értelmeztek. Latorcai János (az országgyűlés alelnökeként) pár kedves köszöntő szót intézett ezen az ebéden a vendégek felé. Azt kívánta a királyi párnak, hogy érezzék magukat otthonosan, ami egy kedves jókívánság, a magyarul gondolkodó embereknek nem kell megmagyarázni.

Ezt a szófordulatot aztán annak bizonyítékaként kezelték, mintha a magyar politika lehetséges királyként tekintene rájuk. Ilyenről egyébként szó sem volt, sem a királyi pár, sem a magyar politika részéről. Amennyiben így lenne, azért ezt éreznénk valahogy, példa erre a kipcsakok ügye.

Persze a királyi pár pár percre leült a képviselők közé a díszpáholyba, ahol a két felszólalás között a levezető elnök köszöntötte őket. A köszöntést a jegyzőkönyv szerint taps fogadta.

A parlamenti jegyzőkönyv rögzítette a villámlátogatást az ülésteremben
(a kép forrása: Országgyűlési Napló 2010/56. 3834. oldala)

A teremben lévő pár képviselő (legalább 4 fő) a taps idején ránézett a hercegi párra, akikre némelyikük rá is mosolygott. Károly herceg visszafogottan intett nekik, eleresztett egy mosolyt, majd a soron következő felszólalás alatt elhagyta a termet. A taps, a kölcsönös mosoly és a herceg diszkrét integetése a herceg stábja szerint nem akármilyen aktus volt: a herceg fogadta a képviselők tiszteletadását...

A herceg és a felesége "fogadja a magyar képviselők tiszteletét" - legalábbis ezt kommunikálta a herceg stábja
(a kép forrása: Konstantini krónikák 2010/11 20. oldal)

Nem szeretnék cinikus lenni, de ez már nehezen volt komolyan vehető. Sajnos az elérhető képek minősége nem valami jó. Még azonban ezeken is látszik, hogy az ülésterem többi részében lévő képviselők oda sem néztek. Ettől protokolláris szinten a kommunikációs stáb igazat írt (hiszen a herceg felé kifejezett gesztus tényleg valami ilyesmit akart kifejezni), de a képviselők talán észre sem vették mi történik. Mármint az a pár, aki éppen bent volt, hiszen semmi fontos nem történt, csupán a közlekedést érintő jogszabályok módosítása volt a téma...

A herceg és a felesége "fogadja a magyar képviselők tiszteletét" - a képen nem ezt látom, de biztosan rosszul értelmezem
(a kép forrása: Konstantini krónikák 2010/11 20. oldal)

Amiket itt leírtam a 2010-es útról, az csak pár kiemelt részlet. A lovagrend saját kiadványa nagyon részletesen és büszkén ecsetelte a történéseket. A sorokat olvasva azt éreztem, hogy örvendeztek a jól kommunikálható fogadtatásnak.

Összegzés

Természetesen elolvastam azokat a beszámolókat is, amelyeket a más államok vezetőinél tett látogatásokról készítettek. A képanyag enyhén szóval sem volt annyira bőséges, a fogadtatás körülményei pedig messze elmaradtak a magyarországitól.

Az sem mellékes, hogy Károly herceg államfőkkel való kiemelt találkozói (Vatikánt leszámítva) mind a magyarországi út után lettek megvalósítva. Nekem úgy tűnik, mintha a magyar fogadtatás lett volna a minta, de az sem kizárt, hogy a magyarországi út előtti látogatásokról nem készült beszámoló.

Mindenesetre azóta jó pár ilyen útról születtek képek és leírások. Szerintem ezek a látogatások összehasonlíthatók egymással. Szerintem sehol nem dolgoztak olyannyira Károly herceg stábjának kedvező módon a szervezők, mint Magyarországon 2010-ben és 2023-ban. Amennyiben valaki tud ellenpéldát felhozni, szívesen fogadom.