Mi történt 2023-ban?

Ahogyan eddig minden évben, úgy most is szeretném az utolsó bejegyzésben áttekinteni az éppen magunk mögött hagyott évet. A címért ismételten elnézést kérek, de valahogy meg kellett neveznem azt a szférát, amelyiknek a híreiről (is) szó volt a blogon.

A visszatekintésből kimaradt a Point de Vue c. lap körüli mizéria. Nem azért, mert nem tartom fontosnak, csak az ügy még nincs lezárva. Természetesen senkinek sem ajánlom, hogy előfizessen a lapra, egyáltalán nem bízok bennük. Amint az ügy valamilyen lezárást kap, majd elő fogok állni a részletekkel is.

Képanyagok ügye

Érdekesség, hogy ismét több képanyag vált elérhetetlenné 2023-ban. Amennyiben valaki átnézi a blog bejegyzéseiben szereplő hivatkozásokat, akkor látni fogja azt, hogy kik és milyen anyagok elérését tiltották le. Ezt persze lehetetlen megtenni, mert iszonyú sok idő, de nem szeretnék senkit sem kellemetlen helyzetbe hozni, viszont az utánjárás lehetőségét is szeretném meghagyni.

Több visszajelzést is kaptam, miszerint ezen elérhetetlen képanyagok egyik oka (vagy éppen fő oka) a blog. Többek állítják, hogy az amúgy korábban publikussá tett képanyagaikból direkt olyan elemeket szemezgettem ki, melyekkel a képeken szereplőket bíráltam. Eltekintve attól, hogy ez az állítás igaz vagy sem (amúgy nem igaz), fontos körülmény a "nyilvánosság számára közreadott anyagok" kifejezés. Nem a privát, tehát a nyilvánosságtól elzárt képekre és videókra hivatkoztam, hanem olyanokra, amit egy kommunikációs csapat direkt azzal a céllal állított össze, hogy a sajtó dolgozzon belőlük.

Írhatnám azt is, hogy a részemről ezzel le is van zárva, csak nehezen értem meg az egész mögött a logikát. Ha a kommunikációs gárda is érzékeli, hogy valami nem jó, akkor miért nem kezdenek valamit a helyzettel? Kinek másnak a kezében van erre a megoldás, ha nem éppen náluk? Értem, hogy az anyagok letiltása is egy megoldás, de nem lett volna jobb előre gondolkodni? Ez a vita szerintem több szót nem is érdemel, de szerettem volna magyarázatot adni egyes képanyagok eltűnésére.

A magyar államfő

A magyar államfő körül nagyon sok dolog történt, ami miatt jóval többször szerepelhetett volna ezen a blogon is. Itt csak két ügyről esett szó.

Az egyik a brit uralkodóval való állítólagos rokonsága, amelyről a mai napig nem derült ki, hogy milyen céllal hintette el valaki a médiában. Önmagában a hír arra is érdekes példa volt, hogy a mai magyar nyilvánosságban milyen könnyen terjednek el megalapozatlan vagy megcsavart hírek. Szinte a magyar ás a brit államfő rokonságával kapcsolatos hír módjára ment végig az a "hír", miszerint az oroszok helyre kívánják állítani a dualizmust a térségünkben (az ötleten a műsorvezető cinikusan gúnyolódott, amit megpróbáltak úgy eladni, mintha támogatta volna; egyébként a dualista államszervezet méltatása 2023-ban részben magyarországi forrásból indult el).

A másik hír az volt, hogy Novák Katalin elfogadta a szicíliai királyi ház monarchista kitüntetését. A hírről az is kiderült, hogy a háttérben egy elég komoly látogatás volt, többek között az Országgyűlés elnöke is fogadta a "királyi" családot. Azt többen is jelezték, hogy a főszervező a legújabb magyar aranygyapjas lovag volt, de ezt egyébként hivatalos forrás sehol nem írta le így. Ahogyan azt is többen megmagyarázták, az ilyen események szervezésekor a programba bevont közjogi méltóságok automatikusan közreműködnek, nem történik mérlegelés, sem egyéb "kukacoskodás" a részletek ügyében. Éppen így történt a korábbi magyarországi látogatás során is, ahol szintén mindenki szívesen fogadta vagy éppen ki is tüntette a trónkövetelő herceget.

A 2023-ban szervezett magyarországi hivatalos út egyik publikus fényképe
(a kép forrása: a szicíliai dinasztia honlapja)

A látogatás hivatalos oka egy segélyszállítmány átadása volt, de ha valaki a szicíliai dinasztia honlapját látva azt állítaná, hogy a dinasztia lovagrendjének magyarországi képviselője kreált egy politikai szempontból tekintélynövelő programot, nem tudnék vele logikus érvekkel vitatkozni. Látható, hogy milyen széles körű volt a program, aki pedig rákeres az érintettek nevére, még olyan helyszínekre is rátalálhat, amelyik kimaradt a hírekből. Az is érdekes fejlemény volt, hogy a szicíliai király a magyar honvédelmi minisztert is kitüntette a saját lovagrendje egyik kitüntetésével.

Ezek a hírek eltakartak egy sokkal fontosabb módosítást, amely szintén véletlenül kimaradt a fő hírekből. Ez pedig a KEH megnevezés elvetése, helyette a Sándor-palota elnevezés bevezetése. Az államfői hivatal neve eddig Köztársasági Elnöki Hivatal volt, de ennek a gyakorlatnak 2023-ban vége lett. A magyar államfő hivatalát innen kezdve Sándor-palotának nevezik. Az államfői honlapon ezt meg is lehet nézni, ha valaki kételkedne.

Ez az átnevezés azért nem illeszkedik a mostanában történő átkeresztelések sorába, mert ebben az esetben nem egy régi gyakorlatot hoztak vissza (említsük példának a vármegyéket, de utalhatnánk a bírósági rendszerre is), hiszen a KEH-nek nem volt korábbi neve a KEH megnevezésen kívül. 

Újabb átnevezések

A magyar közéletben alapvetően nem érte el a nagy tömeg ingerküszöbét a Petőfi laktanya átnevezése. A laktanya ezentúl Mária Terézia nevét viseli. Az elnevezés egyébként nem volt előzmény nélküli, ráadásul teljesen indokolatlannak sem lehet nevezni.

Ezen szempontoktól függetlenül mégis merész lépés volt Petőfi Sándort lecserélni Mária Teréziára. Vannak ugyan szempontok amelyek alapján egyébként Petőfi nem népszerű a kormány egy-két tagja számára, így számomra nem volt meglepetés ez a névcsere. 

A miniszter az új nevet jelző felirat előtt
(a kép forrása: a Budapest Helyőrség Dandár honlapja)

Az egyes alakulatok (nem most, hanem régebben végrehajtott) átnevezése során a nemesi címeket is használták, melyek 2023-ban is hatályban maradtak. Ez azért meglepő, mert a magyar jognak része az 1947. évi IV. törvény, amely megtiltja a nemesi címek használatát. Az Alkotmánybíróság állásfoglalásai alapján nehéz nem ellentmondásosnak tekinteni ezt a helyzetet. Ezt egyébként olyanok vetették fel, akik az 1947. évi IV. törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazzák, mert szerintük már nagyon sok alkalommal maga az állam jár el a jogszabállyal ellentétesen.

Vitézi vita

Mivel szinte mindegyik vitézi szervezetből vannak látogatók a blogon, ráadásul mindegyikben barátaim is vannak, igyekszem velük kapcsolatban nagyon óvatosan és (amennyire lehetséges) pontosan fogalmazni, nehogy bárkit is megbántsak. Ebben az évben a véleményem szerint egy jelentős mérföldkőhöz érkeztünk, ami eldönteni ugyan nem fogja a szervezetek közötti konfliktust, de jobban láthatóvá fogja tenni.

Az előzményeket meg sem kísérlem feltárni, mert bonyolult. Korábban elérhető volt egy részletesen dokumentált internetes jegyzetanyag olyan valakitől, aki belülről és magasról látta a szakadásokat és a megelőző vitákat. Amennyiben újra lesz egy hasonló felület, erre majd szívesen visszatérek.

A vitézi szervezetek konfliktusának az egyik oldalán áll a nádori rend, amelyikről már többször is esett szó. Ennek a szervezetnek a sajátossága az, hogy a Habsburgok magyar ágának a feje irányítja, akit a megszólításban nem csupán "magyar királyi herceg"-ként azonosítanak, hanem a "császári és királyi" jelzőt is megkapja. Nyugodt szívvel merem írni, hogy ez a szervezet legitimista, bár elfogadom azt is, hogy ez nem elsődleges szempont. Tudom, hogy a "nádori rend" nem a legjobb megnevezés, de így tudja a legtöbb ember azonosítani, mert a két fő jellemző szerepel benne.

Ez a szervezet rendszerint elmondja, hogy az összes vitézi szervezet közül ők az egyetlenek, akik magukat jogosan azonosítják "rend"-ként. Nem egyszer azt is megemlítik, hogy ők a legitim vitézi szervezet, mely állításnak a hosszú előzményeiről már volt szó. Nagyon jól építik a kapcsolataikat a kormánypártban, ahonnan jó pár támogatójuk van.

A másik oldalon nem egy vitézi szerveződés áll, de mindegyik közül kiemelkedik a Molnár-Gazsó János vezette szervezet. Két bejegyzést szeretnék megmutatni, melyet ugyan a szervezet vezetője fogalmazott meg, de a személyes tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az általam ismert tagok véleményével teljes mértékben megegyezik.

Az első bejegyzést szeptember 11-én született, amelyben a szervezet vezetője kifakadt a laktanya már említett átnevezésén, de miközben ezt leírta, a KDNP-t lényegében elkötelezett legitimistának nevezte. A bejegyzés többi részében feltárta az álláspontját az államformáról:

A parlamenti látogatáson fogadott vitézek vezetője nem kedveli a Habsburgokat, de örömmel látna királyságot Magyarországon
(a kép forrása: a Rend vezetőjének facebook-oldala- a kép nem a teljes szöveget tartalmazza!)

Az álláspontjában megjelent egy vélekedés, miszerint a Habsburgok csak akkor foglalkoztak Magyarországgal, amikor az érdekeik megkívánták. A szervezet vezetője valószínűleg nem Habsburg Károlyra, a család fejére gondolt, de az ukrajnai háború miatt sokakban felébredt egy hasonló álláspont. Mármint nem a vitézi szervezetben, hanem azon kívül (is).

Habsburg Károly véleményei ma is olvashatók Ukrajnáról, melyben az állam mihamarabbi EU-s tagságát szorgalmazta. Ezekben reagált a kisebbségekkel kapcsolatos komoly gondokra is. Azt fogalmazta meg, hogy ezek nem képezhetnek akadályt, mert amint befogadja az EU az ukrán államot, automatikusan megoldást nyernek (tudjuk, hogy ez nem igaz!). Ahogy elterjedt ennek az állásfoglalásnak a híre, több olyan magyar politikus is átgondolta a véleményét, akik addig pártolták Károly főherceget.

A vitézi szervezet vezetője pár nappal később újra elővette az ügyet:

A parlamenti látogatáson fogadott vitézek vezetője olyanokat írt le, amit tudtommal még más közéleti szereplő az utóbbi 20 évben nem mert leírni
(a kép forrása: a Rend vezetőjének facebook-oldala- de a kép nem a teljes szöveget tartalmazza!)

Igaz, nem ez volt az első, hogy ezzel a témával foglalkozott, de az időzítés elég jól sikerült. Azt vallom, hogy mindez része egy eddig is létezett törésvonal megerősödésének, amely klasszikusan a legitimisták és a szabad királyválasztók között keletketett még 100 évvel ezelőtt. Az idézett megjegyzése a KDNP-t és a vezetőit azzal vádolta meg, hogy a Habsburg restauráció a céljuk. Ha jól figyeltem, akkor 20 éve ő az első, aki nyíltan megvádolta a KDNP-t és a vezetőjét legitimizmussal.

Mindez úgy kapcsolódik a vitézi szervezetekhez, hogy a KDNP egyértelműen a nádori rendet kívánja támogatni. A másik kormánypárt korántsem egységes ebben a kérdésben, de a háttérben zajlik egy kísérlet a nádori rend állam általi megerősítésére. Valószínűnek tartom, hogy Molnár-Gazsó János fenti bejegyzéseiben ez valamennyire szerepet játszott. 

A Molnár-Gazsó János vezette szervezet ebben az évben a Parlamentben volt vendégségben, ami egy elég erőteljes jelzés volt szerintem a KDNP vezetésének. A vendégséget Dúró Dórának köszönhették, de jelen volt a pártja összes képviselője, így kissé nehezen így nehezen lehet elhinni, hogy a Mi Hazánk nem állt be mögéjük.

Ez a vitézi szervezet korábban is jól építgette a kapcsolatait, többek között például Farkas Bertalan is hozzájuk csatlakozott. Ebben az évben azonban elérték azt is, hogy egy miniszter látványosan támogassa őket.

Csák János is megjelent a Habsburgokat nem támogató Vitézi Rend egyik rendezvényén
(a kép forrása: a Rend honlapja)

Számomra nem kétséges, hogy az eddig is meglévő ellentét a két szervezet között 2023-ban is tovább mélyült. A nádori rend "megkapta" védelmezőnek Semjén Zsoltot, míg a másik vitézi szervezet Csák Jánost és a Mi Hazánk frakcióját. 

Mivel mindkét szervezetben vannak közeli barátaim, ezért tudom, hogy ennek nem mindenki örül a két szervezetben. Egységesen vallják azt, hogy sem Csák János, sem Semjén Zsolt nem jó reklámarc, ahogyan a Mi Hazánk nyílt támogatását is nehezen fogadták be. Többen megfogalmazták azt is, hogy önmagában a vitézi szervezetek összességében láthatják ennek a kárát.

Olyannyira erős volt a felháborodásuk, hogy szöveghűen nem is mernék idézni egyik írott üzenetből sem. A nádori rendben lévők közül többen is reménykednek abban, hogy 2024 során majd Semjén Zsoltnak köszönhetnek valamilyen jogi megerősítést a szervezetek vitájában, így ezért cserébe nem tiltakoznak. Kívülről nézve érdekes látni, hogy a másik szervezet az ez elleni védelmet várja Csák Jánostól, a Mi Hazánk frakciójától és még másoktól. Egy év múlva kiderül, hogy volt-e alapja ezeknek a reménykedéseknek.

Habsburgok

Az, hogy jó-e a Habsburgok jelenléte a magyar közéletben, vitákat képes okozni, de attól még jelen vannak. Ezért esik szó róluk most is. 

Az egyik hír az volt, hogy a nádori ág vezetője feltűnt közszereplői mivoltában. Fővédnöke volt a lovaspólót népszerűsítő eseménynek. Eleinte nagyon nem értettem az egészet. Ma már ott tartok, hogy valamit értek, de képtelen vagyok értelmesen és érthetően megfogalmazni.

A nádori ág feje és Pallavicini Zita, mint az esemény főszervezője
(a kép forrása: index.hu)

Jogosan felvethető az, hogy a lovaspóló népszerűsítésének az időzítése vajon jelez-e valamit? Érzéketlenséget? Tájékozatlanságot? Erről a kérdésről egy közel 3 órás vitát hallgattam meg. Azt gondolom utólag is, hogy ez minimum több magyarázatot igényelt volna.

Egy másik esemény az volt, hogy a kapucinus kripta tulajdonképpen megtelt, több temetés nem lesz. Yolande hercegnő (1923-2023) kapta meg az utolsó még üres temetkezési helyet. A hercegnő Habsburg Károly Lajos (1918-2007) felesége volt, aki IV. Károly egyik fia volt. 2023 októberében ezzel lezárult egy 390 éves gyakorlat. 

Egy másik esemény Habsburg Károly (1961) betegsége volt. Prosztatarákot állapítottak meg nála, amit meg is műtöttek. A betegségből felgyógyult, köszönhetően a korai észlelésnek. A dinasztia vezetője azóta többször beszélt arról, hogy az emberek menjenek el szűrési alkalmakra, mert az időben felfedezett betegség még kemoterápia nélkül is kezelhető. Ennek viszont lett két apró következménye.

Károly főherceg felesége megmutatta Miát, Károly főherceg tacskóját
(a kép forrása: Kronen Zeitung)

Az egyik olyasmi, amit Károly főherceg mindig is szeretett volna elkerülni. A felesége egy jótékonysági akcióban szerepet vállalva beszélt arról, hogy lett egy kutyájuk (pontosabban egy tacskójuk). Ez önmagában nem hír, csak az ilyen jellegű privát dolgokat a férje soha nem szerette a nyilvánosság elé tárni. Azt gondolta, hogy ezek nem közügyek, a megszólalás lehetőségét pedig csak és kizárólag közügyekre helyes használni.

Mivel Károly főherceg éppen lábadozott, nem tudott elmenni Karel Schwarzenberg (1937-2023) temetésére. A herceg többek között cseh külügyminiszter is volt, de sok jelentős politikai tisztségén túl aranygyapjas lovagként is ismert volt. A dinasztia fejét Károly főherceg fia, Ferdinánd (1997) képviselte a temetésen, aki interjút is adott. Az interjú érdekessége, hogy a szerkesztőség többször is "cseh trónörökös"-ként titulálta Ferdinándot.

Habsburg Ferdinánd elsősorban hívő ember és autóversenyző, ezt 2023-ban is megerősítette
(a kép forrása: Ferdinánd instája)

Az interjúban annyira nagyon különleges dolgok nem hangoztak el. Azt viszont ismét elmondta, hogy nem kíván politikával foglalkozni, sokkal inkább a hitén át kívánja megszólítani az embereket. Csak nagyon óvatosan hagyta nyitva annak a lehetőségét, hogy a jövőben majd közügyekkel foglalkozzon.

Kissé a magyarországi ügyek felé kanyarodva, szó esett nemrég arról, hogy a párizsi bálon ebben az évben debütált Habsburg Ildikó (2002). A bálról utólag végül nem írtam, mert két másik hölgy került a fókuszba (amit egyébként nagyon sajnáltam). 

Szó volt a nádori-ágban történt esküvőről is. Utólag ebből egy érdekes beszélgetés kerekedett, mivel többeknek felkeltette a figyelmét a "nádor" gyermekeinek magyarországi üzletei. 

Végezetül pedig 2023-ról szólva szeretnék a pápa látogatásáról is pár szót mondani. Illetve annak a Habsburgokkal kapcsolatos sajtójáról. A blogon nem jelent meg, de elindult erről egy vita. Legalábbis nekem érdekes volt, mert adott volt egy publikus fényképekből álló hatalmas halmaz, amelyből az alábbit választották ki:

A vitát kirobbantó felvétel
(a kép forrása: Habsburg Eduárd X-oldala)

A képet egyesek úgy állították be, mintha Semjén Zsolt készítette volna. A felvétel szerintük annak a bizonyítékaként szolgált, miszerint a miniszterelnök helyettese a Habsburgok nagy pártolója. Szerintem a képről egyértelmű, hogy Habsburg Eduárd készítette, aki maga mellé állította a másik három férfit. Amennyiben problémás képeket szerettek volna találni, kapásból lett volna 10-15 másik, de érdekes módon azokat nem vették elő.

Ennek a képnek a hátteréből látszik, hogy olyan helyen készült, ahova akárki nem mehetett be. Az, hogy egy ilyen helyen a miniszterelnök helyettesének, valamint Magyarország vatikáni (szentszéki) nagykövetének helye van, sőt, ott is kell lenniük amikor a pápa Budapestre látogat, az nem vitás. Az sem az, hogy helyet kaphat-e egy ilyen VIP-zónában az ország franciaországi nagykövete (mármint igen, helyet kaphat). Az viszont már érdekesebb kérdés lett volna, hogy vajon Ferdinánd főherceg milyen okból kapott oda belépési lehetőséget - de ezt a kérdést senki sem tette fel. Szerintem Ausztriában ez a kérdés futott volna pár kört a sajtóban.

Ahogyan eddig is volt, úgy holnap is célom egy a következő évre tekintő, egyben értékelő bejegyzéssel jelentkezni.

A dán királynő lemondásáról majd lesz egy külön poszt.