Átsuhant egy hír a magyar médiában: a brit és a magyar államfők távoli rokonok. Fontos ez a hír?

Már jó ideje gondolkodtam azon, hogy a királyi rokonság és a nemesi származások ügyében készíteni kellene egy olyan bejegyzést, amelyik az állítások ellenőrizhetőségével foglalkozik. Rendszeresen előkerülnek ugyanis olyan hírek, amelyekben bizonyos emberek ilyesmit állítanak magukról, de valahogy mindig arra jutok, hogy a blog témájához ez mégsem kapcsolódik szorosan. Aztán eljött az angliai koronázás ideje...

III. Károly bizonyítható rokonainak a száma meghaladja a félmilliót
(a kép forrása: The Times of india)

Akkor megtörtént ugyanis az, hogy egy kommentben kétségbe mertem vonni a magyar államfőnek a brit királlyal való rokonságának a bizonyíthatóságát, amelyből egy kisebb lavina keletkezett. Ezért az általános eset helyett inkább a konkrét hírt vettem górcső alá.

A médiát megjárt hír

A hír majdnem minden magyar nyelvű híroldalon megjelent, közel 100 százalékban az eredeti közlés idézeteként. Az eredeti hír itt található meg, melynek a lényege ez:

Így tehát, igaz nagyon távolról, de rokoni kapcsolatban áll egymással a brit és a magyar államfő.

Azt nem írta le az oldal, hogy ki az értesülés forrása, sem azt, hogy miből gondolják ezt. Az "érvelés" így hangzott:

Szépanyja, gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna, akit a Székelyföldön található erdőszentgyörgyi református templomban kereszteltek meg. A távoli rokon egyúttal nagyiványi Fekete Erzsébet ükunokája is, utóbbi pedig már Novák Katalin családfáján is jelen van, ha a 17. század végéig visszamegyünk az időben.

Vagyis III. Károly szépanyja Rhédey Klaudia, aki nagyiványi Fekete Erzsébet ükunokája. Ez utóbbi személy (Fekete Erzsébet) pedig Novák Katalin családfáján is szerepel az 1600-as években - állítja a hírt megíró személy.

A magyar nyelvű szerkesztőségek túlnyomó többsége átengedte így a hírt, még az ellenőrizhető adatoknak sem mentek utána. Az ugyanis igaz, hogy Rhédey Klaudia (1812-1841) a brit uralkodónak bizonyíthatóan a felmenője, valóban a szépanyja. Ugyanakkor Rhédey Klaudia nem nagyiványi Fekete Erzsébet ükunokája, hanem szintén az 5. "lemenője", vagyis a szépunokája. Persze mindez nem változtat a lényegen.

A hírrel kapcsolatban nekem sokkal inkább az volt a bajom, hogy a magyar államfő ilyen irányú rokoni kapcsolatairól nincs elérhető adat. Akárhol is kerestem, nem találtam olyasmit, ami Novák Katalint (1977) nagyiványi Fekete Erzsébettel kötné össze. Az értesülést nem vontam kétségbe, csak hiányoltam a minimális bizonyítást, ami szerintem egy ilyen esetben nem túl nagy elvárás. Vagy talán mégis az lenne?

Kik a brit király rokonai?

Egyébként nem annyira vad ötlet olyasmit feltételezni, hogy egy magyarországi születésű embernek van valamiféle távoli rokonsága a brit királyi családdal. Rhédey Klaudia családjának a tagjai (nem meglepő módon, hiszen nemesi család) más nemesi családok tagjaival házasodtak. Így bárki, akinek vannak nemesi felmenői, nagy eséllyel rokon a Rhédeyekkel, így pedig  - "igaz, nagyon távolról" - a brit királyi családdal is. A távolság mértéke viszont nem lényegtelen.

A brit királyi családdal való rokonságnak több fokozata van. Létezik egy nyilvános lista, amelyik felsorolja azt a 14 személyt, akik valamilyen módon a brit királyi család képviseletére jogosultak. Azt nem számoltam össze, hogy a 14 személyt bemutató oldalon hány személyt neveztek meg rokonokként, de a végső szám nagyjából 50 fő lehet. Akik a hivatkozott oldalon és aloldalakon említésre kerülnek, azok az emberek kétségtelenül a királyi család tagjai, illetve rokonai. Őket a brit királyi család elismeri ilyennek, mely kifejeződik a rendezvényeken biztosított helyeken és szerepekben (is).

A brit trónöröklési sor is elérhető az oldalon, amely jelenleg 24 nevet tartalmaz. Nem véletlen az sem, hogy az előző bekezdésből megismerhető névsor és az utódlási sor között van átfedés. Ha valaki ebben vagy az előbbi listában szerepel, az nyugodtan hivatkozhat a brit királlyal való rokonságára. 

Az eddig felsoroltaktól függetlenül létezik egy másik lista is, ahol a brit királyi családdal rokonságban állók keresgetik magukat. Ez nem hivatalos trónöröklési lista, mivel nincs reális esélye annak, hogy a trónöröklési sor 24 tagjából egy sem lesz elérhető akkor, amikor az utódra szükség lenne. Ezt a bizonyos listát William Addams Reitwiesner (1954-2010) készítette el, aki legendás családtörténeti kutatóvá vált (hivatalos képesítést soha nem szerzett, de a munkáit sokszor hivatkozták szakirodalomként).

Ez a bizonyos lista itt érhető el. A listában szerepelnek a katolikusok is, valamint trónon ülő királyok is, tehát egy hivatalos brit listánál sokkal bővebb (katolikus ember ugyanis nem lehet brit király). Ezen sokezer nevet felsoroló listában Novák Katalin neve nem szerepel! Vannak rajta egyébként magyar állampolgárok, de tudtommal egy sem rokona a magyar államfőnek. A közel 6000 megnevezett személynek vélhetően van egyenként is 100-100 olyan rokona, akik e miatt magukat a brit király rokonának vallhatják, így jön ki a kb. félmilliós igazolt rokonság. Vagyis Novák Katalinnak a rokonsági kapcsolata tényleg "nagyon távoli" kell legyen, hiszen nem tagja ennek a félmilliós csoportnak.

Amennyiben az angol és a magyar államfőnek a közös őse a szépszüleik szépszülője lenne (ahogyan azt második megközelítésre ki lehet következtetni a hírből), akkor kilencedik fokú unokatestvérek lennének. Ha valaki leülne és papíron kiszámolná, hogy hány személy tartozik ide, akkor egy meglepően nagy számot kapna. Elvileg 512 ősszülője van III. Károlynak ezen a felmenői szinten, ami ma élő leszármazottakat tekintve akár 80 ezer embert is jelenthet. Ebből a 80 ezer főből nem mindenki szerepel a Reitwiesner-listán. A hírből az következtethető ki, hogy Novák Katalin ebbe a 80 ezres csoportba tartozik bele.

A brit király és Fekete Erzsébet kapcsolata

A hír egyik fontos állítása az, hogy III. Károly és Fekete Erzsébet között rokoni kapcsolat van. Rhédey Klaudiáig ismert a felmenők neve (vagy legalábbis könnyen elérhető), ezért azt nem részletezem. Fekete Erzsébetig is el lehet jutni, de szeretném megmutatni milyen módon, ugyanis az interneten elérhető adatok jelentős részében súlyos pontatlanságok vannak. 

Rhédey Klaudia édesapja neve is ismert, ő Rhédey László. Fekete Erzsébetig Rhédey László édesanyja felé kell elindulni, de inkább megmutatom a kapcsolatot egy ábrán:

Rhédey Klaudia és Vay Anna rokoni kapcsolata könnyen elérhető adat

Rhédey Klaudia apai nagymamája tehát báró losonczi Bánffy Terézia (1740-1807). Az ő felmenőit egy öröklési vita miatt tudjuk azonosítani. Valójában nem egyetlen vitáról van szó, hanem többről, de ennek köszönhetően ismerhetők meg a rokoni kapcsolatok, melyek a születési és halálozási dátumok pontosításában nyújtanak segítséget. Ezek az adatok a Fekete Erzsébetig vezető rokoni szálak miatt fontosak.

Petri Mór Szilágy vármegye monographiája VI. kötetének a 682. oldalán található egy árulkodó részlet:

Rhédey Klaudia dédszülei és ükszülei nevét meg lehet találni
(a kép forrása: Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája VI. kötetének a 682. oldala)

A következő lépésben meg kell találni a kapcsolatot Vay Anna és Fekete Erzsébet között. Azt már tudjuk, hogy Vay Anna nem más, mint Kemény Sándor báró özvegye, de valahogy el kell jutnunk Fekete Erzsébethez.

A felhasználók által összeállított internetes családfák és egyéb adatbázisok ezen a lépésen buknak el. A többségük ugyanis csak pár évben határozza meg Vay Anna és Fekete Erzsébet között a korkülönbséget. Ennek az oka egyébként az, hogy becsült adatokkal dolgoznak, de sajnos a mai kor ismereteit véve alapul adnak meg születési dátumokat. Ez az oka annak, hogy egészen mostanáig nem hittem el, hogy Vay Anna édesanyja lett volna Fekete Erzsébet.

A magyargyerőmonostori Kemény nevet viselő családról azért (is) lehet sok adatot megszerezni, mert különböző tisztségeket töltöttek be, még egy erdélyi fejedelem is kikerült közülük. Petri Mór előbb már említett művének a II. kötete egy családfát is mellékel, amely megerősíti, hogy Vay Anna az erdélyi fejedelem unokájának a felesége volt.

Vay Anna férje az erdélyi fejedelem unokája volt
(a kép forrása: Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája II. kötetének a 133. oldala)

A fenti tábla abban segít, hogy a születési dátumokat majd intervallumok közé lehessen szorítani. Illetve érdemes megfigyelni, hogy két Kemény Simon báró volt, ami a laikus felhasználók adatbázisában zavarokat okozott (nem számoltak azzal, hogy két személynek ugyanaz lehet a neve).

A szálak tisztázásához a Turul c. folyóirat (valójában közlöny) 1903-ban kiadott számához érdemes fordulni. A 122. oldaltól kezdve olvasható a családról egy alapos kutatás összefoglalója, melyet Mocsáry István készített.

Ebben a család legismertebb tagjaként említi Fekete (III.) Lászlót, aki egyébként Fekete Erzsébet édesapja volt. A tanulmányban bemutatott életútból többek között kiderül egy akkori szokás, ami a magyar urak körében gyakori volt. Amikor egy magyar úr (vagy éppen az özvegye) elhunyt és árván maradt a leánya, akkor a baráti környezet a szárnyai alá vette. Ez azt jelentette, hogy valaki a háztartásába fogadta az árva leányt, mint feleséget. Ebben az esetben nem számított a korkülönbség sem. Így az egyik pillanatban még tinédzser árva volt a leány, a másikban már egy főúr felesége, majd 15-16 évesen már anya. Az sem volt ritka, hogy ezek a nők már huszonévesen (tehetős) özvegyek lettek a korkülönbség miatt.

Ebben a tanulmányban olvashatunk arról is, hogy Fekete Lászlónak született egy Erzsébet nevű gyermeke, aki 1679-ben már vajai Vay Ádámnak (1657-1719) a felesége lett. Az egyik gyermekük neve Anna lett, aki később Kemény báró özvegye lett. Vagyis itt van az, amit kerestünk! Tehát nagyiványi Fekete Erzsébet valóban a brit király felmenője.

[Csak érdekesség, hogy ezek szerint III. Károly brit királynak az egyik ősapja Kemény János erdélyi fejedelem volt, bár ez annyira nem újdonság.]

Az említett internetes források azért keverték meg az évszámokat, mert nem tudtak arról, hogy az árván maradt leányokat egy idősebb férfi vette feleségül. Például ebből a Mocsáry-tanulmányból ismerhető meg az a történet, hogy Vay Ádám 1679-ben vette feleségül Erzsébetet, akinek az édesanyja éppen akkor halt meg. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy az édesanya temetése és a leánya esküvője azonos napon történt! A még tininek számító feleség egy év múlva már édesanya lett - ez akkoriban nem volt ritka. 

Nagyjából tehát ez a kép rajzolódik ki:

Kemény Krisztina bárónő Fekete Erzsébet unokája

Eljutottunk tehát oda, hogy igazolni sikerült III. Károly király és Fekete Erzsébet rokoni kapcsolatát. A brit királynak a 10. felmenőjéről van szó, vagyis az ükapja ükanyjának a nagymamájáról. Tehát III. Károlynak bizonyíthatóan a felmenője az eredeti hírben szereplő nagyiványi Fekete Erzsébet. 

Novák Katalin családfáján is...

A hír így fogalmazott a magyar államfővel kapcsolatban:

A távoli rokon egyúttal nagyiványi Fekete Erzsébet ükunokája is, utóbbi pedig már Novák Katalin családfáján is jelen van, ha a 17. század végéig visszamegyünk az időben.

A lényegnél maradva tehát arról van szó, hogy nagyiványi Fekete Erzsébet Novák Katalin családfáján is szerepel, ha azon az 1600-as évek végéig lépegetünk vissza. Ez elméletben stimmel, hiszen akkoriban (1600-as évek) hunyt el Fekete Erzsébet, de valóban így van?

A Turul említett száma foglalkozik a nagyiványi Fekete nevet viselő családdal. A család leszármazási ábráján feltűnik egy Novák Endre nevű ember. Mivel az eredeti hír készítője nem részletezte Novák Katalin felmenőit, arra tippelnék, hogy ő Novák Katalinnak a felmenője. Ez ugye nincs bizonyítva, csupán feltételezem, hogy erre gondolt a hír szerzője.

Ahhoz azonban, hogy Novák Endrétől eljussunk Fekete Lászlóig (Fekete Erzsébet édesapjáig), sokat kell lépegetni. Fekete László ükapja a közös felmenő, aki az Ivány-Nagy Fekete Péter névre hallgatott és Szapolyai idejében élt. Ennek a Péternek az ükunokájának az ükunokájának az ükunokáját vette feleségül Novák Endre. Vagyis Pétertől 12 lépésnyire van ez a személy! A lényeg tehát az, hogy amennyiben Novák Endrére gondolt a hír megalkotója, akkor Fekete Erzsébet nem felmenője Novák Katalinnak, csupán van egy közös ősapjuk.

Vagyis ezen a módon Novák Katalin felmenői között nem jelenik meg Fekete Erzsébet! Amennyiben ez a bizonyos Novák Endre lenne a kapcsolat az angol és a magyar államfő között, akkor valóban igen távoli rokonságban áll a brit királlyal.  Amennyiben azt feltételezzük (ismétlem: minden alap nélkül!), hogy Novák Katalin éppen akkora távolságra van ettől az Ivány-Nagy Fekete Pétertől, mint III. Károly, akkor a két államfő 14. unokatestvéri kapcsolatban állna egymással.

Amit végül a privát szférában kitört vitában is jeleztem az pont az volt, hogy a hír olvasói nem kaptak erről semmilyen információt. A saját véleményem szerint valahogy el kellett volna magyarázni azt, hogy Novák Katalin milyen módon rokona Fekete Erzsébetnek, hiszen erről semmit nem tudunk. Az elérhető adatokból még azt sem tudtam megtalálni, hogy a magyar államfő milyen módon lenne Fekete Erzsébet leszármazottja. Egy ilyen jellegű magyarázat nélkül a hírnek abszolút nincs értelme - legalábbis én így gondolom.

El lehetne indulni egyébként abból is, hogy Fekete Erzsébet leszármazottjait keressük. Megpróbáltam "összeolvasztani" az eddig publikált családfákat, de hatalmas a méretük, ezért lemondtam erről a tervről. Mindenesetre nagyon jól nyomon lehet követni a Horthy-korszakig (sok esetben napjainkig is) a gyermekeiből kialakult ágakat. Nem találtam meg rajta sem Novák Katalint, sem valamelyik ismert rokonát.

A magyar államfőnek több ismert rokona van, akikre büszke lehet
(a kép forrása: az államfő FB-oldala)

Novák Katalinnal több ismert rokona van, többen is adtak hosszabb interjúkat. Ezek közül egy sem említette azt, hogy közük lenne Fekete Erzsébethez (legalábbis ilyesmit nem találtam). Sőt, Fekete Erzsébet azon utódjai, akik ma viselik a család nevét, ők is nyilatkozgattak, de szintén nem beszéltek Novák Katalinról.

Azt elismerem, hogy tévedhetek, figyelmen kívül hagyhattam valamit, például egy városi önkörmányzat saját lapját. Amennyiben valaki ismer bármilyen forrást, ami a leírtakkal ellentétes, örömmel fogadom a korrekciót!

Tanulságok

Az egyik tanulság az lehetne, hogy a magyar média közel teljes egészében átment a hír. Saját magam csak két szerkesztőséget láttam, amelyik némi gyanakvással fogadta a hírt (mert a TV2 volt az értesülés forrása), bár az ellenőrzéssel meg sem próbálkozott egyikük sem. A magukat "hitelesnek" és minden egyébnek minősítő szerkesztőségek 1:1 lehozták az eredeti hírt. Vagyis ismét megerősítést nyert az a gyanakvásom, miszerint a magyarországi szerkesztőségekben komoly baj van. A saját véleményem szerint nem helyes ellenőrzés nélkül átvenni híreket.

A második tanulság számomra az, hogy láthatóan ez az olvasókat sem zavarta. Rengeteg kommentet elolvastam, ráadásul még moderálás előtt, de sehol, senki nem kérdezett vagy kételkedett (vagy nem láttam). Sok évvel ezelőtt (2009-ben) megjelent egy gondolatkísérlet Digitális Mohács címmel, mely egy Magyarország elleni kibertámadás lehetőségével foglalkozott. Szerintem ez a hír is azt bizonyítja, hogy a magyar média nagyon sérülékeny, de a magyar társadalommal is komoly baj van. Ez a hír csont nélkül átment, vagyis a magyar hírfogyasztók, de még a hírek előállítói is nagyon megvezethetőek.

A konkrét esettel kapcsolatban persze azt ki kell jelenteni, hogy nem minősíthető hazugságnak, csupán nem tálalták fel hozzá a bizonyítékokat. Ahogy megmutattam, az általam elérhető források egyike sem igazolta azt, hogy Novák Katalin Fekete Erzsébet leszármazottja lenne. Szerintem ennek azért van jelentősége, mert egy ellenséges szándékú művelet (egy valódi digitális Mohács) könnyen operálhat ilyen jellegű hírekkel.

Tudnék életből vett példákat mondani, amelyek látszólag nem lényegesek, de a gazdasági és társadalmi hatásuk nagyon is jelentős. Nem a vita kedvéért, de ilyen lenne az elektromos autók körüli vita (valóban zöldek-e), a hagyományos izzók ügye, az áram előállításának a módja, egyes technológiák vélt környezetkárosító jellege és így tovább. Ahogyan ez a hír is megmutatta, a hírek szerkesztőire komoly felelősség árul - de ezúttal is elbuktak.

[Ha valakinek nem lenne érthető: egy időben voltak elérhető áron, jól világító villanykörték, melyeket az országon belül gyártottak le. Ezeket környezetkárosítónak és minden egyébnek minősítették, lényegében betiltották. Akkor elárasztotta a magyar boltokat a Kínában gyártott, sokszor 10-szer vagy még magasabb áron kínált, gyenge fényű ledesnek nevezett izzók tömege, amelyben több nehézfém van, mint a hagyományosban. A történet nem ért itt véget, de egy elterjedt, nem kellően ellenőrzött közvélekedés gazdasági és egyéb károkat okozott. Sőt, valójában 2 téves feltételezés volt: a hagyományos izzók eleve rosszak, valamint a ledes izzók eleve jók.]

Az is említésre méltó, hogy az államfő stábja nem pártolta a hír terjedését. Előkerült például a facebook-oldalán, de nem reagálta le a hivatala részéről senki. Sőt, a hírt nem terjesztették azzal sem, hogy akármilyen módon reagáljanak rá. Ez egyébként (szerintem) helyes megoldás volt.

A harmadik tanulság pedig az, amit eredetileg is meg szerettem volna fogalmazni az ilyen hírekkel kapcsolatban. Egy nemesi származás vagy egy királyi rokonság nagyon könnyen ellenőrizhető. A magyar családtörténeti irodalom nagyon részletesen összeszedte, hogy mely földrajzi területen kik voltak a nemesek. A feljegyzések elérhetőek és éppen ezért ellenőrizhetővé teszik az ilyesféle kijelentéseket. Persze mindez nem ér semmit, ha nincs igény az ellenőrzésre.

Források 

A brit királyi család

A brit trónöröklési sor

A nem hivatalos brit trónöröklési névsor

Az eredeti hír szövege

Jankovics József: Bethlenek, Vayak, Dujardinok - Vay Erzsébet életének tükrében. Elérhető innen is.

Lukinich Imre dr.: A bethleni gróf Bethlen-család története (Atheneum, Budapest, 1927).

Mocsáry István: A nagyiványi Fekete család. in: Turul 1903. év 122-134.

Nagy Iván: Magyarország családjai czímerekkel és nemzedéki táblákkal IV., (Ráth Mór, Pest, 1858)

Nagy Iván: Magyarország családjai czímerekkel és nemzedéki táblákkal XII., (Ráth Mór, Pest, 1865)

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája II. (Szilágy vármegye közönsége, 1901)

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája VI. (Szilágy vármegye közönsége, 1904)