Aranygyapjas rend a XXI. században.

A lovagrendek körül olyan sok félreértés és tévhit létezik, ami miatt az ember hajlamos elkerülni a témát, mert parttalan viták forrása lehet. A blogon viszont érintőlegesen mindig előkerül egyik-másik, ezért az egyik megkerülhetetlennel, az Aranygyapjasokkal, legalább egy bejegyzés erejéig mégis szeretnék foglalkozni. Pontosabban inkább csak egy döntéssel, amely még tavaly született.

A hiteles (és elérhető) források száma kevés, különösen azért, mert a hivatalos kommunikációk nagy része alig mond valamit. Igaz, hogy Habsburg Károly (1961) támogatta 2007-ben egy róluk szóló könyv megjelentetését, de azért azt nehéz lenne informatív kiadványnak nevezni. A könyv címe Das Haus Österreich und der Orden vom Goldenen Vlies, az ára nagyjából 16-17 ezer forint. Igazából ez egy konferencia alkalmából készített kiadvány, mely a múltról szól, a jelenről viszont nem mond el semmit.

Ennek a bejegyzésnek a magját is egy olyan lista adja, amelynek a hiteles mivolta 100 százalékban nem nyert megerősítést. Az egyik érintett adta át (a listát és a tájékoztatást lediktálta valamilyen saját jegyzetből), melynek a főbb elemeit sikerült igazolni. Minden egyes állításhoz nem jelöltem meg az azt megerősítő forrásokat, mert túl hosszú lett volna. Amennyiben a leírtakban valaki jelez vitatható elemet, akkor megadom a bizonyítékokat (amennyiben léteznek).

Habsburg Ferdinánd 14 évesen lett aranygyapjas lovag, mint az édesapja örökös hercege
(a kép forrása: Habsburg Károly honlapja)

Akármit is írnak le egy uralkodói lovagrend céljairól, azt hiszem senkiben nincs kétely afelől, hogy a valódi cél az uralkodó érdekeinek a védelme. Az egyes lovagrendek nem mások, mint exkluzív klubok, melyek ha objektív szempontok alapján nehezen rangsorolhatók, azért mégis van köztük valamiféle közel egyértelmű sorrend. Nem szeretnék példát hozni a leginkább érdektelen lovagrendekre, de sokan el sem hinnék mennyi van belőlük. Az viszont ma is vita felett áll, hogy a Habsburgokhoz tartozó Aranygyapjas rendet még ma is a legtöbbre becsülik.

Azt, hogy mi az Aranygyapjas rend lényege, nem egyszerű megfogalmazni. A hivatalos kommunikáció szerint a katolikus hit megőrzése és az egyház érdekek védelme volt a célja, de elég komoly előjogokat adott a tagjainak, vagyis a lovagoknak. Amennyiben nagyon racionálisan közelítjük meg a jelent, akkor a Habsburgok saját lovagrendjéről van szó, amely tanácskozó testületként szolgált, mely a katolikus hit és az egyházi érdekek védelme mellett... nem feledkezik meg a dinasztia érdekeiről sem.

Habsburg Ottó idején

Habsburg Ottó az édesapja halála pillanatában vált az Aranygyapjas rend vezetőjévé, vagyis nagymester lett. Amíg kiskorú volt, addig értelemszerűen nem voltak befogadások, de 1932 óta rendszeresen van ilyen esemény. Ezekre november 30-án kerül sor.

A felvételi döntést sok módon magyarázzák, de ha valaki áttekinti a lovagok névsorát, akkor könnyen észre lehet venni benne egy rendszert. Úgy tűnik, hogy egyes esetekben apáról-fiúra öröklődik a tagság, amennyiben az öröklés időszakában a "fiú" családja és a dinasztia között jó a kapcsolat. Amikor ez az "öröklés" nem valósul meg, akkor az valamilyen feszültségnek a jele. Időnként a dinasztia barátait is lovaggá ütötték, amennyiben kiemelt mértékben segítették a Habsburgokat. Ez az oka annak, hogy a kezdetekben korlátozott létszám már nem volt tartható, ezért folyamatosan bővíteni kellett.

Érdekesség, hogy IV. Károly 28 személyt vett fel, ami évente átlagosan 4,6 főt jelentett. Ez a nagy szám sem volt azonban elég ahhoz, hogy amikor bajba került, akkor elegendően mellé álljanak. Sőt, ezek a "lovagok" (bár az idézőjel nem indokolt, hiszen tényleg azok voltak) nem csupán nem kíséreltek meg segíteni az őket lovaggá ütő dinasztiának, hanem tevőlegesen is ellenük fordultak.

Habsburg Ottónál ez a szám 3,1 fő volt, ami az édesapjához képest óvatosabb tagfelvételre utal. Kétségtelen viszont az, hogy Habsburg Ottó nagyon ügyesen választott ki embereket. Az sem véletlen, hogy Habsburg Ottó idején annyi magyar került be, hiszen a családjának nyújtott segítségért és hűségért fejezte ki a háláját. A 68 aktív éve alatt 36 alkalommal került sor lovaggá ütésre, melynek során 112 ember vált lovaggá.

Habsburg Károly alatt

Habsburg Károly 2000. november 30. óta az aranygyapjasok nagymestere. Ő az első 17 alkalommal 34 személyt ütött lovaggá, ami édesapjához képest is óvatosabb befogadást jelez. A mai lovagok közül 28 személyt Károly, 16 személyt pedig Ottó fogadott be. Ez azt jelenti, hogy 2023 novemberének elején 44 lovag volt az aranygyapjasok között, ami sok-sok időre visszatekintve a legalacsonyabb "taglétszám". Nézzük meg ki ez a 44 ember!

Az alábbi emberek az "őslovagok", vagyis azok, akiket még Habsburg Ottó ütött lovaggá:

1. 1950-ben Ferenc (1933), bajor herceg, 1996 óta a bajor dinasztia feje.
2. 1961-ben Habsburg Károly (1961), a Habsburgok jelenlegi feje.
3. 1962-ben: II. Albert (1934), 1993 és 2013 között volt Belgium királya.
4. 1972-ben: András Szalvátor (1936), Ferenc József lányának az unokája.
5. Károly Szalvátor (1936), Ferenc József lányának az unokája, András Szalvátor az unokatestvére.
6. 1977-ben: Lőrinc főherceg (1955), Habsburg Róbert fia, az Este-ág feje.
7. 1980-ban: Habsburg Mihály (1942), a "nádor" fia, aki Magyarországra költözött a rendszerváltás után; 1980 körül már járt Magyarországon, Habsburg Ottó tevékenységének az aktív segítője volt.
8. Habsburg Mihály Szalvátor (1949), Ferenc József lányának az unokája, a 4. pontban szereplő András testvére.
9. 1981-ben: II. János Ádám (1945), Liechtenstein uralkodója 1989 óta.
10. 1982-ben: Duarte Pio (1945), a portugál dinasztia feje 1976 óta.
11. 1987-ben: Habsburg György (1964), Habsburg Ottó második fia.
12. 1991-ben: Habsburg Károly (1954), Károly Lajos fia, 1983 óta belga herceg.
13. 1992-ben: Habsburg József Károly (1960), a magyar ág feje, vagyis a nádori-ág vezetője.
14. 1996-ban: Konstantin Alajos (1941), a Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegi ház feje 1990 óta, nagyon fontos katolikus szervezeteknek az első embere, Liechtensten bankjának kulcsembere, valamint más bankok vezetője; mind a bankári, mind a katolikus szervezetek vezetésében betöltött szerepe miatt nagyon fontos ember.
15. 2000-ben: Mariano Hugo herceg (1955), a Windisch-Graetz-ház feje, IV. Károly testvérének az unokáját vette feleségül, a Máltai Lovagrend nagykövete is volt egy időben.
16. Hans-Freidrich Solemacher (1945), 1973-ban egy magyar grófnőt (Kornis Orsolya) vett feleségül. Magyarországon sokat szerepelt a közéletben, mivel az általa vezetett alapítvány nagyon sok támogatást adott az EU-s csatlakozáshoz (és utána is). Állítólag annak a lovagnak a leszármazottja, mely legyőzte Koppány seregét. Részben magyarnak vallja magát.

A 16 emberből 9 a dinasztia tagja. A többi hét személy közül csak egy olyan van, aki semmilyen rokonságban nem állt a családdal. Ez az egy (ahogyan a többi "idegen" személy is) viszont olyan közszereplő volt, aki 100 százalékban Habsburg Ottó politikájával azonos irányt követett.

A felvételi döntések hátteréről talán ez a kisfilm az egyetlen hitelesnek forrás, mivel maga Habsburg Ottó mondja el a szempontokat. A kisfilmből egyébként az derül ki, hogy számít a közéleti tevékenység, de latba esik a katolikus hit érdekében végzett ténykedés is.

Éppen ezért érdekesek Habsburg Károly ilyen jellegű személyi döntései. Vajon mennyiben követnek ezek a lovagok olyan politikát, amivel a dinasztia feje azonosulni tud?

Hans-Freidrich Solemacher 2022. december 10-én kapta meg a Barankovics Emlékérmet a 16 éves magyarországi tevékenysége elismeréséért
(a kép forrása: kdnp honlapja - bár csak véletlen, de a kép készítésének a pillanatában igaz volt, hogy a Habsburg Ottó által utoljára felavatott élő lovagot tüntette ki, a Habsburg Károly által éppen akkor avatott legújabb lovag)

Tehát a Habsburg Károly által avatott lovagok a következők:

2001-ben:

• Frigyes herceg (1961-2018), a Württemberg-ház "koronahercege", édesapja halála előtt elhunyt.
• György Ádám herceg (1961), a Starhemberg-család feje 1997 óta, a herceggé minősítésük óta ő a 9. herceg; a család általában fontos szerepet játszott az osztrák politikában, mindig hű volt a Habsburgokhoz. Károly főhercegnek valószínűleg szimpatikus volt a herceg és az édesapja kulturális és erdészeti tevékenysége, valamint a katolikus szervezeteket támogató ténykedésük.
• Bernard Guerrier de Dumast báró (1932-2019), Lotaringiában, azon belül pedig Nancy városában egy befolyásos ember volt, a Habsburgok nagy barátjaként ismerték.

2002-ben:

• Schönburg-Hartenstein Sándor herceg (1930- 2018) 1992 óta a Schönburg-Hartenstein 8. hercege, család 8. feje, a német egyesítés után a családi vagyon egy részét nem perelte, hanem egyszerűen visszavásárolta.
• Kubrat herceg (1965), II. Simeon bolgár cárnak a harmadik fia. A közéletben nem nagyon szerepel, orvosként dolgozik, a gyermekei közül kettő szintén orvos lett.

2003-ban nem volt tagfelvétel.

2004-ben:

• Friedrich Mayr-Melnhof báró (1924-2020), egy salzburgi erdész, aki a helyi agrárium és erdészeti ügyekben fontos szereplő volt (Károly főherceg is salzburgi). A báró nem mellesleg a család feje is volt, a helyi politikában tisztségeket is viselt.

2005-ben nem volt felvétel.

2006-ban:

• Henrik nagyherceg (1955), Luxemburg uralkodója 2000 óta.

2007-ben nem volt felvétel.

2008-ban:

• Fülöp herceg (1960), 2008-ban a belga király fia és trónörököse volt, 2013 óta ő a belga király.
• Mihály herceg (1951), Liechtenstein hercege, IV. Károly unokája (Erzsébeten keresztül), tehát Károly főherceg unokatestvére. Mihály herceg fontos üzletembernek számít Ausztriában és Liechtensteinben is. A testvére (Vincenz herceg) osztrák politikus volt, aki 2008 elején hunyt el.

2009-ben:

• Matthew Festing (1949-2021), a Máltai Lovagrend vezetője volt 2008 és 2017 között. A lemondása a pápa kérésére történt, mivel a Lovagrend nagymestereként leváltott és egy vezetőt, aki a pápához fordult a panaszával. A pápa ki szerette volna vizsgálni az ügyet, de Matthew Festing a Lovagrend szuverenitására hivatkozva ellenállt. 
• Maximilian Turnauer (1930-2020), A Máltai Lovagrend liechtensteini nagykövete volt, illetve az ENSZ iparfejlesztési szervezetében (UNIDO) is képviselte a Lovagrendet. Az édesapja egy nagyon gazdag osztrák iparos volt (a Constantia tulajdonosa), aki nyíltan kiállt a monarchizmus mellett.
• Peter Seilern-Aspang (1952), egy osztrák grófi család tagja, akik régóta a Habsburgok szolgálatában álltak. Ő maga pénzügyi szakember, 1989 óta saját befektetési cége van.

2010-ben nem volt felvétel.

2011-ben:

• Habsburg Ferdinánd (1997), Károly főherceg fia és örököse.
• Mihály (1951), Ligne 14. hercege, a felesége az 5. helyen, míg a fia a 6. helyen áll a brazíliai trónöröklési sorban.
• Károly Lajos, Merode hercege (1949), alapvetően erdőtulajdonos, de ő az elnöke a Történelmi Lövészek Európai Közösségének, valamint a Szent Sebestyén Lovagrendnek is a vezére (a két szervezet szorosan összefügg egymással, az alapításuk Habsburg Ottóhoz kapcsolódnak, Károly főherceg mindkettőnek a nagymestere).

2012-ben:

• Szász-Gessaphe Sándor (1954), a Wettin-dinasztia vezetője. Érdekesség, hogy 2012 nyarán a Wettin-dinasztia vezetése körül vita robbant ki, melynek során többen elutasították Sándor ilyen jellegű öröklését. Károly főherceg az első adandó alkalommal meghívta őt a Rendbe, ezzel fejezve ki a támogatását, valamint állást foglalt abban is, hogy a dinasztia vezetőjének joga van a szabályokon módosítani akkor is, ha nincs olyan törvényhozás, mely legalizálhatná a változtatásokat.
• Domonkos (1937), becenevén "Niki" főherceg. Ő a "Drakula-kastély" üzemeltetője. Az ő fia az a Habsburg Sándor (1965), aki az Aranysarkantyús Vitézi Lovagrend vezetője, valamint a habsburg.com üzemeltetője, az utóbbi években konfrontálódott Habsburg Károllyal.

2013-ban:

• Ferdinand Trauttmansdorff (1950), egy osztrák hercegi család tagja, diplomata, többek között Budapesten is dolgozott. Több országban vezette Ausztria nagykövetségét. A Budapesten működő Andrássy Egyetemen a diplomáciai tanszékének a vezetője.

2014-ben:

• Prospero Colonna (1956), Avella hercege, a család Vatikán támogatója, feltehetően ennek a tevékenységnek köszönhető a herceg meghívása.

2015-ben:

• Nikolaus herceg (1947), a liechtensteni uralkodó testvére, diplomata, többek között a Vatikánban is képviseli a hercegséget.
• Károlyi György (1946), korábban Párizsban volt magyar nagykövet, még Habsburg György előtt. 
• Victor Freiherr von Baillou (1931) a 2012-ben meghívott Domonkos sógora, 1973 óta. Domonkos főherceg Alexandra nevű testvérét vette feleségül. 

2016-ban:

• Habsburg Eduárd (1967), Magyarország vatikáni nagykövete, Habsburg Mihály fia.
• Emanuel, Salm-Salm hercege (1961), a német közéletben aktív személy, német katolikus szervezetek vezetője, e mellett befolyásos bankár; a Salm-Salm hercegi család jelenlegi feje az édesapja, de legidősebb fiúként ő az örököse. Azok a civil szervezetek (általában egyszerre németek és katolikusok) amelyekben szerepet vállalt, a konzervatív katolicizmus mellett álltak ki.
• Johannes Trapp von Matsch (1946), egy nagyon régi stájer nemesi család tagja; leginkább kastélytulajdonosként lehetne jellemezni a grófot. Talán azért lett aranygyapjas lovag, mert Tirolban megőrizte az osztrák identitást.

2017-ben nem volt felvétel.

2018-ban:

• Habsburg Miksa (1961), a nagyapja IV. Károly testvére, Miksa Jenő (18951952) volt. Az első fiának a neve Ferdinánd (1918-2004), akinek a 2018-ban felvételt nyert Miksa az első fia. Miksa felesége Sara Maya al-Askari (1977), akinek nagy befolyása van sok dologra, mivel nagyapja Irak miniszterelnöke volt.

2019-ben:

• Asfa-Wossen Asserate (1948), az etióp császári család tagja.
• Nicolas von Hohenberg (1961), Ferend Ferdinánd egykori trónörökös dédunokája; édesapja is aranygyapjas volt, 2019-ben elhunyt, így feltehetően édesapja tagságát kapta meg. Nicolas herceg lett édesapja halálával a Hohenberg-család feje.

2020-ban:

• Franz Joseph Prinz von Auersperg-Trautson (1954), a herceg az Auersperg-Trautson hercegi család tagja. A felesége az a Mária Konstancia (1954), aki Habsburg Károly Lajos (1918-2007) leánya volt.

2021-ben:

• Habsburg József (1994), a magyar ág fejének a fia és örököse, akinek az esküvőjéről volt is bejegyzés.
• Severin Meister (1981), Habsburg Gabriella (1956) fia; egyébként Habsburg Gabriella a Csillagkeresztes Rend vezetője 2010 óta.

2022-ben:

• Alajos herceg (1968), Liechtenstein uralkodójának az örököse, 2004 óta kormányzóként vezeti a hercegséget.
• Rodolphe de Looz-Corswarem (1944), maga a család azon kevesek egyike, melynek a nemessége már 1000 évnél hosszabb ideje bizonyítottan létezik; a családnak van hercegi ága is, viszont Rodolphe a grófi ág tagja; ő az Európai Történelmi Házak Szövetségének a tiszteletbeli elnöke, korábban a vezetésében dolgozott. Ez a szervezet sokat segít a történelmi és kulturális értéket képviselő épületek tulajdonosainak abban, hogy az épületeiket megóvják vagy éppen fel tudják újítani.
• Semjén Zsolt (1962), miniszterelnök-helyettes.

Gondolom a blog olvasóinak a többségében is ugyanaz a kérdés merül fel, ami bennem is: Semjén Zsolt mivel érdemelte ki azt, hogy aranygyapjas lovag legyen? Az ünnepi bejegyzések egyikében még ez lesz téma (amikor a az ez évi magyar monarchikus eseményekről lesz szó), de érdekelnének a vélemények!

Források

Der Orden vom Goldenen Vlies

Habsburg Károly honlapja

KDNP honlapja

Veszprémi Napló 2001. július 3. 5. oldal