Nádori esküvő lesz

Hamarosan egy újabb olyan házasság jön létre, melyben egy Croy leszármazott és egy Habsburg házasodik meg egymással. Jelent ma még ez valamit Magyarországon?

A Habsburgok magyar ágáról volt már egy bejegyzés a blogon, ezért nem térnék ki részletesen a nádori ág bemutatására. Ha valaki nem olvasta volna, illetve vázlatos képes sincs arról, hogy mi is az a magyar ág, akkor csak pár mondatban segítenék nekik.

Lényegében arról van szól, hogy a bécsi udvar szükségesnek vélt egy "alkirályt" kinevezni a magyar ügyek kezelésére. A magyar történelemben a királyt helyettesítő első ember tisztsége egy ismert fogalom volt, így lett az "alkirály" neve nádor. I. Ferenc király idejében azonban a rendszerben "hiba" keletkezett, mivel a nádori feladatra kijelölt édestestvére magyarrá vált.

Amikor a Monarchia kezdett összeomlani, akkor IV. Károly az akkori "nádort" tényleges képviselőjének nevezte ki. Ahogy már párszor esett róla szó, ő egy megkerülhetetlen személlyé vált a magyar politikában. Élt benne várakozás, hogy őt vagy a fiát megkoronázzák, mivel bizonyos logika ezt diktálta volna. A koronázás elmaradása ellenére az elsősége megmaradt és Horthy kormányzóságát is túlélte. Ez a valaki volt József főherceg (1872-1962).

József főherceg az emigrációban is megőrzött valamennyit a politikai súlyából. A jelen értelmezésében fontos kiemelni, hogy Horthy annak idején őt avatta elsőnek vitézzé, sőt, élére állt az emigrációs vitézi szervezetnek is. Ez azért fontos, mert tőle az unokája vette át a "nádorságot", vagyis József Árpád (1933-2017). Nála a "nádorság" lényegében a vitézi szervezet vezetésére redukálódott. 

József Árpád főherceg halála után a fia, József Károly (1961) lett a "nádor". Ő az apja ténykedésének nyomain haladva, a vitézi szervezetet nádori lovagrenddé alakította át. Jelen pillanatban úgy gondolják, hogy a nádori ág feje és a vitézi szervezet feje ugyanaz a személy kell legyen. A hivatkozott oldalon az is megtalálható, hogy a "nádor" által adományozott vitézi cím, egy nemesi cím. Ha ezeket a kijelentéseket hétköznapi nyelvre fordítom, akkor (minimum) arról van szó, hogy a "nádor" a királyi jogok egy részét gyakorolja.

Mindenesetre ebben az eljegyzési hírben ennek a "nádornak" az elsőszülött fia áll a középpontban. Ő 1994-ben született, magát Józsinak nevezi. A felmenői az Aranygyapjas Rend lovagjai lettek, de ő (tudomásom szerint) nem lett, legalábbis még nem. Keveset lehet róla tudni, de lehetett őt már látni néhány eseményen az apja mellett. Édesapja hívei a következő "nádort" látják a személyében.

nfrigy_sophie2.jpg

A jegyesekről készített montázs
(a kép forrása: Royals Without Throne oldala)

Az úgynevezett trónöröklési sorban József Károly a 80. helyen áll, fiai a 81. és 82. helyeket foglalják el. Kívülről nézve úgy tűnik, mintha a magyar Habsburgok nagyon tudatosan házasodnának. Ez az eljegyzési hír egész jól illeszkedik a korábbi nádori házasságokhoz.

József Károly (aki mind anyai, mind apai oldalon) eleve trónon ült magyar királyoknak a leszármazottja, egy olyan hölgyet választott, aki szintén Ferenc József leszármazottja (valamint az 1914-ben meggyilkolt Ferenc Ferdinánd dédunokája).

Az édesapja (József Árpád) és az egyik fiatalabb testvére, a magyar közéletből is ismert Habsburg Mihály (1942), Löwenstein hercegének a két leányát vették feleségül (nem egyszerre, hanem pár év eltéréssel). Magyarországon annyira nem ismert ez a hercegi dinasztia, de a befolyásuk nagyon komoly. Az európai pénzügyekre is van valamennyi ráhatásuk, de az európai katolikus politika szinte a kezükben van. Ebben a tekintetben Habsburg Eduárd (1967) nagyköveti kinevezése (ő Mihály főherceg legidősebb fia) már egész jól értelmezhető lépéssé válik.

Ha egy generációt visszalépünk, akkor ismét azt látjuk, hogy a nádori cím lehetséges örököse a szász király leányával házasodott. Éppen ezért érdekes, hogy vajon ki is lett József főherceg választottja? Feltételezhető-e bármilyen "üzenet", amely a döntés mögött meghúzódik?

 A főherceg által kiválasztott hölgy neve Sophie Schaesberg (1997). A neve németesen hangzik, de amint látható lesz, sok szempontból nagyon is magyar.

nfrigyfam_tel.jpg

Sophie és József felmenői
(Albrecht Hohenberg 2021-ben elhunyt, a fenti ábra még a halála előtt készült)

Ha megnézzük Sophie felmenőit, melyet a fenti ábra csak nagyon szűken mutat meg, akkor arra jövünk rá, hogy a leendőbeli feleség egy Croy-leszármazott. A Croy-család azt állítja magáról, hogy az első magyar királyi dinasztia (mármint az Árpádok) fiúági utódjai. Sőt. az anyai ági felmenőinek a magyarsága kikezdhetetlen, talán erősebb, mint József főhercegé (mármint az 1994-ben születetté).

Sophie apai felmenői

Sophie édesapja Johannes Schaesberg (1960), akinek a neve nem túl sokaknak mond bármit is. A családnak több tagja töltött be fontos pozíciókat a múltban, de a magyar történelemben ez a családnév nem jelent meg. Sophie apai nagyapja Heinrich Schaesberg (1922-1996), aki 1956-ban vette feleségül Margarethe Croy (1930) hercegnőt. A hercegnő családja valamennyire ismert Magyarországon, mivel a hercegnő nagyapja a magyarországi Croy-Habsburg Izabella (1856-1931) testvére volt.

Izabella és a férje fontos szerepet játszottak a magyar közéletben már Ferenc József idejében is. A férje a magyar hadsereg parancsnoka volt. Izabellának pedig nem kisebb célja volt, mint a Croy-ok eredetét felhasználva, királlyá koronáztatni a saját fiát. Befolyásukat, hatalmukat jól érzékelteti, hogy a Horthy-korszak alatt Izabella és családja volt a nádori családon kívül az egyetlen, amelyik főhercegként automatikusan felsőházi tagságot kaphatott.

 Ráadásul Croy 12. hercege (Sophie ükapja) Magyarországon hunyt el. Az alábbi tudósításban erről olvashatunk:

nfrigy_croy.jpg
Croy XII. hercege Magyarországon hunyt el
(a kép forrása: Budapesti Hírlap 1906. szeptember 29-i számának 5. oldala)

A II. világháború után a közéleti szerepük a nullára csökkent. Ugyanakkor Sophie apai felmenőinek magyar kapcsolódásáról lesz még szó, de ahhoz át kell látnunk az anyai felmenőit.

Sophie anyai ági felmenői

Sophie édesanyja, Antoniette Hoenning O'Carroll (1968), egy bárói család tagja. A név hallatán talán csak kevesen gondolnának magyar családra, holott nem is akármennyire magyar családról van szó! Ráadásul nem csupán az anyai ágon beszélhetünk magyar felmenőkről, hanem éppen a Hoenning O'Carroll név miatt.

A történet nem olyan hosszú, de vissza kell ugrani Emil Hoenning O'Carroll (1833-1894) személyéhez. Ő 1833-ban született egy Hannoverhez közeli településen. 1856-ban Prágában házasodott meg először, akkor Anna Deym von Stritez (1835-1870) lett a felesége. 1861-ben vettek egy birtokot a mai Trencsén nevű város közelében. A felesége 1870-ben elhunyt, 3 gyermeket hagyva maga mögött (egészen pontosan négy gyermekük volt, csak egy környéken vadászó ember véletlenül megölte az egyiküket).

nfrigy_m2.jpg

Sophie magyar ükapja a miniszterelnökké vált Teleki Pál unokatestvére volt

Emil 1876-ban újra megházasodott. A felesége Hermina von Hatzfeld (1852-1906) lett, aki 1870 és 74 között Teleki Ede (1841-1896) felesége volt. Teleki Edével való rövid házassága alatt két gyermeket szült (Ede és Hermina), majd az új férje mellett további 4 gyermeket hozott még a világra. Az első "gyermeküknek" valószínűleg még Teleki Ede volt az édesapja.

Emil komoly szerencsejátékos volt, ami Hatzfeld grófnőnek nem tetszett, ezért elköltözött tőle Velencébe (1887-ben). Meglepő módon az összes gyerek a báróval maradt, akinél egy Freyer Márta nevű hölgy állt alkalmazásban, mint nevelőnő. A válóper végül nem ment végig, de a házaspár elkülönülve maradt egymástól (a grófnő Velencében, Emil báró pedig Magyarországon éltek).

nfrigy_baro7.jpg

A családnév Hönning formában szerepel a báró sírfeliratán
(a kép a wikimédiában szerepel a Puhóról írt szlovák nyelvű szócikkben)

A báró hatalmas birtokai a maguk idejében híresek voltak. Közel 20 ezer gyümölcsfája volt, melyet akkoriban a megye egyik legszebb gyümölcsösének tartottak. A kertészeti tevékenysége során Hönning Emil néven nevezték (néhány más helyi dologban is meg-megjelent a neve ilyen formában). 

Az adósságai miatt a báró 1887-ben eladta a birtokait, majd a közeli Puhó nevű városba költözött. A bárónak régóta vágya volt a trójai ásatáson közreműködni. Sokat szervezkedett, de nem járt sikerrel. Ekkoriban már tudta, hogy a környéken ilyen-olyan leletanyagokat emeltek ki a talajból, ezért elkezdett gondolkodni egy helyi ásatáson.

Ez adta neki az ötletet, hogy Puhó közelében, a trójai ásatások mintájára, ő maga kezdeményezzen ásatásokat. Az 1888 és 1894 között zajló ásatások önmagukban is komolyak voltak, de az önálló szlovák történelemben több megbecsülést kapott (ami sajnálatos, mert az eredmények értékelése egy fontos magyar-szlovák vitában lehetne hasznosítható).

nfrigy_hoen.jpg

Puhóban a Hoenning téren, a városi színház bejáratánál áll Emil Hoenning különleges emlékműve, ami valójában egy szökőkút, de a képen ez nem látszik
(a képet David Zamecnik készítette)

A város a mai napig is emlékszik a báróra. Az egyik központi térnek a neve Hoenning tér, ahol a városi színház épülete is áll. Sőt, a báróról film is készült (állítólag kettő). A város tartja a kapcsolatot a báró leszármazottjaival, rendszeresen meghívják őket évfordulós megemlékezésekre. Pável Dvorák (1937-2018) Podivný barón címmel könyvet is írt róla (1993-ban adták ki, magyarul Furcsa báró lenne a címe, de tudtommal nem került lefordításra). 

A "magyar Trója" adta lehetőségeket a báró két fia ki is használta. Azonban Ottó (1861-1926) a saját teljesítménye alapján is fontos emberré vált. Diplomataként a monarchia nagykövete lett, nagyon fontos helyeken (többek között Japánban, Ausztráliában, Varsóban, az USA-ban és Argentínában is) szolgált. Ő nem csupán a monarchiát képviselte, hanem a magyar államot, valamint sokszor segítette az emigráns magyarok tevékenységét is. Az ő magyarsága soha nem volt kérdés.

János (1864-1954) nevű fia katona lett. Először a soproni Laehne-féle magángimnáziumba járt. Onnan került Drezdába a szász hadapródiskolába. Az iskolák után ténylegesen is katonatiszt volt. Udvarhű ember volt, a magyar ügyekben Tisza pártján állt. 

Pontosan nem tudni azt, hogy milyen előzmények után, de a báró fiai örökletes magyar bárói címet kaptak a királytól. Az édesapjukat eleve báróként ismerték, így igazából "csak" befogadták őket a magyar bárók közé.

nfrigy_baro1.jpg

Emil Hoenning O'Carroll fiai örökletes magyar bárói címet kaptak 1911-ben
(a kép forrása: Budapesti Közlöny 1911. április 26-i száma)

János 1893 novemberében házasodott meg. A felesége Gabriele Seinsheim (1868-1954) lett, akinek az édesanyja Erdődy Zsófia (1835-1907) volt. Ő pedig a dobai kastélyt építő Erdődy Kajetán (1795-1856) lánya. Zsófia édestestvére volt Erdődy Eugénia, akinek a fiát (Festetics Taszilót) az uralkodó magyar hercegi rangra emelte - szintén 1911-ben. Úgyhogy János felesége minimum félig magyarnak tekinthető.

nfrigy_fest.jpg

A dualizmus alatt először Hönning János báró feleségének az unokatestvére kapott magyar hercegi címet (szintén 1911-ben)
(a kép forrása: Budapesti Közlöny 1911. június 25-i száma)

János felesége 1910-ben megörökölte Sünching kastélyát, amely a mai napig is a családé. Valószínűleg e miatt költöztek vissza, de János továbbra is követte a magyar közélet eseményeit. Maga a kastély egy hatalmas épület, még a nagyobb kastélyokhoz mérten is. Nem is meglepő, hogy amikor Habsburg Eduárd a kastélyokról készített egy sorozatot, akkor ott is forgatott (2. évad, 9. rész). 

Jánosnak a legidősebb fia Zdenko (1906-1996) volt, aki 1934-ben egy cseh hercegi család (Lobkowicz) leányát vette feleségül, aki 1946-ban elhunyt. A második felesége Aldegunde hercegnő (1917-2004) lett, aki Zdenko első házasságából született gyerekeinek a nevelőanyjává vált. Ez a fajta családi háttér érdekes lehetett, bár részleteket nem találtam róla. Aldegunde édesapja Luitpold herceg (1875-1957) volt, az utolsó bajor király fia (aki 1921-ben Magyarországon halt meg). Édesanyja sem akárki volt, a Croy-dinasztiához tartozó Izabella hercegnő (1890-1982), akinek az édesapja szintén Magyarországon hunyt el. Mindezek nem a véletlen egybeesések miatt érdekesek, hanem Sophie szüleinek felmenői miatt. Gondolom, hogy ezt már szövegben nehéz követni, ezért csatoltam grafikusan is a két ősfa kapcsolatát:

nfrigy_honning2.jpg

Sophie anyai és apai felmenői Zdenko nevű anyai dédapja második házassága miatt "rokonok"

Zdenkonak a Johann Hoenning O'Carroll (1940) nevű fia a következő személy Sophie felmenői között. Ő az, akit a bajor király unokája nevelt fel. A felesége a magyarországi születésű Zichy Katalin (1946-2018) volt. Jelenleg ő Sünching kastélyának az "ura". Katalin és Johann megjelentek Habsburg Eduárd sorozatában is, amikor náluk forgatott.

nfrigy_baro3.jpg

A képen látható hölgy Zichy Katalin, sötét öltönyben áll mögötte a férje (2016-os felvétel) 
(a kép forrása: lions.de)

Zichy Katalin édesanyja Szinyei Merse Mariann (1921-1985) volt. Ő már Németországban hunyt el, de amíg Magyarországon élt, igazi korabeli celeb volt. Az esküvője például a korszak egyik kiemelkedő társasági eseménye volt.

nfrigy_szmh.jpg

Abban az időben kiemelkedő esemény volt Szinyei Merse Marianne és Zichy Hubertus esküvője; a hercegprímás adta őket össze a budapesti Szent István Bazilikában, a képen a bíboros mellett láthatók
(a kép forrása: Színházi Magazin 1943/25. száma)

Marianne akkori szerepére azt mondanánk ma, hogy szuperceleb. Volt címlapon is, ugyanis az arcával tényleg tömegeket lehetett elérni. Példa lehetne az úgynevezett Élő Tárlat nevet viselő rendezvény. A magyar nemes hölgyek és urak a művészettörténet legjelentősebb alkotásait keltették életre az Operaházban, így segítve a művésznyomor enyhítését. A beöltözős műértelmezésbe bevonták Marianne kisasszonyt is. Természetesen a festőként ismert rokonának a Majális című festményét választotta. Ő volt a fehér ruhás hölgy (ha valaki az eredetit megnézi, akkor látni fogja melyik a fehér ruhás hölgy)..

nfrigy_szmmar2.jpg

Szinyei Merse Marianne az élőképen a nézővel szemben ülő hölgyet (az eredeti képen ő van fehér ruhában) játszotta el Szinyei Merse Pál Majális c. festményének megjelenítésén
(a kép forrása: Képes Vasárnap 1940. február 4-i száma)

Marianne a népszerűségét az édesapjának köszönhette. Ő volt Szinyei Merse Jenő (1888-1957). Fontos politikusnak számított a Horthy-korszakban. Volt a kormánypárt alelnöke, a törvényhozás alelnöke, nem mellékesen pedig miniszter is. Annak idején a Klebersberg-féle minisztérium fő háttérembere volt, az oktatási ügyek szakértőjeként tekintettek rá. Amikor Kállay megfelelő minisztert keresett a kultuszminisztériumba, akkor őt választotta (mert Hóman nem vállalta... a szerinte liberális és zsidóbarát politikai vonalat...).

nfrigy_szmj.jpg

Szinyei Merse Jenő nem az első miniszter volt a családban
(a kép forrása: Film Színház Irodalom c. folyóirat 1942. (V. évfolyam) 27. számának 38. oldala)

Amikor miniszter lett, nyíltan megtagadta a zsidótörvények alkalmazását a minisztériumán belül. Senkit sem engedett előléptetni vagy eltávolítani a pozíciójából csak a vallása vagy származása miatt. Még annak ellenére sem, hogy a zsidótörvények erre kötelezték volna. Ő azt gondolta, hogy a minisztérium foglalkoztatási ügyeiben csak a munkával elért eredmények számítanak. A lelkiismerete és a hite nem engedte meg neki, hogy ezt a vélekedését emberi törvények felülírják. Ez a későbbi élete szempontjából fontos tényező.

Később, amikor zsidó vallású tudósokat hurcoltak el, többeket megmentett, például Rusznyák Istvánt (1889-1974) is. Az ő megmentése azért (is) érdekes, mert mire a miniszter megtudta, hogy Rusznyákot már vonatra tették, akkor utasította az államtitkárát, hogy menjen el Bécsig, várja be a vonatokat, majd keresse őt (is). Ez csak egy példa a számtalan hasonló tettére.

A háború után Magyarországon maradt, mert úgy érezte nincs oka félni (az NKVD kihallgatta, majd elengedte őt, mivel szakértői politikusnak minősítették). A miniszteri nyugdíját viszont elvették tőle, ezért 60 évesen biztosítási ügynökként kezdett újra dolgozni. Egyébként eredményes volt, mert a saját sorsával érvelt a leendő ügyfeleknek, ami a Rákos-rendszerben elég meggyőző volt (tegnap miniszter, ma házaló ügynök).

Közben Rusznyák István az MTA elnöke lett, aki Rákosi visszaszorulásával már hozhatott önálló döntéseket. Első döntései között vette alkalmazásba Szinyei Merse Jenőt. A betegségére való tekintettel otthonról dolgozhatott, tényleges munkát végezve az értelmező szótár szerkesztésében. Az 1959-ben kiadott első kötetet azonban már nem élhette meg, így a neve sem szerepelt a kiadványban.

nfrigy_hubert.jpg

Sophie dédszüleinek sírköve Ullstadtban
(a kép forrása: Findagrave)

Zichy Hubertus szülei sem emigráltak, hanem a II. világháború után is Magyarországon maradtak. Hubertus édesanyja (nem egyedüliként a családból) csillagkeresztes hölgy volt. Felmenőik között sok ismert embert találni, ami nem meglepő, mivel szinte az összes magyar főnemesi családdal rokonságban álltak.

[Ha valaki megkeresi az első családi viszonyokat bemutató ábrán az 1811-1894 életidővel jelölt Zichy Edmundot, ő annak a Zichy Eugénnak (Ödönnek fordítják, amúgy hibásan) a testvére, akit 1848-ban kivégeztek. Ez a Zichy Edmund az, akiről elnevezték a Zichy-földet, amely egy 12 szigetből álló szigetcsoport. Edmund másik fia, akit Jenőnek (1837-1906) neveztek, expedíciókat szervezett a magyar őshaza felkutatására. Róla nevezték el a VI. kerületi utcát Budapesten.]

Jelent ez valamit?

Gondolom két dolog egyértelmű Sophie-ról. Az egyik a származása, amelyben bőven találni magyart, valamint Croy-okat is. A másik pedig a származása királyi mivolta. Ha valaki minden egyes nevet előkutat, akkor láthatja, hogy "trónképes" családokról van szó (volt ilyen kategória, hogy kik számítanak egy királyi család számára egyenlőnek). A Habsburgok magyar ága általában nagyon figyelt arra, hogy kikkel házasodnak - ebbe pedig Sophie tökéletesen passzol.

Az igazi kérdés az, hogy mindez (túl az érdekességen) jelenthet-e valamit?

A kérdés természetesen a "nádor" szerepével kapcsolatban értelmezhető. A magyar közéletben régebben a nádornak kettős szerepe volt (jogos felvetés lehetne az, hogy melyik időszakban...): a király helytartója, valamint a magyar arisztokraták első embere. A Habsburgok magyar ágának több tagja elérte, hogy ne kinevezés alapján, hanem a saját érdemei miatt tekintsenek rá így. Azt hiszem nem bántom meg vele senkinek sem az érzéseit, ha azt merem leírni, hogy a jelenlegi "nádor" ilyen jellegű szerepe megkérdőjelezhető.

A "király helytartója" mai funkciója a dinasztia képviselete lenne. Ezt a szerepet (mármint a Habsburgok magyarországi képviseletét) teljesen egyértelműen nem József Károly látja el, hanem Habsburg György. Ráadásul éppen úgy, ahogyan a nádortól annak idején elvárták (magyarországi lakhely, magyar nyelven való kommunikálás képessége, a gyerekek magyar anyanyelvűek, stb.).

nfrigy_hjk.jpg

József Károly főherceg valószínűleg nagyon elégedett a legidősebb fia döntésével
(a kép forrása: a Vitézi Rend honlapja)

A nádor másik "feladata" a magyar arisztokrácia képviselete (az arisztokrácia felhatalmazása alapján). Azzal, hogy a Vitézi Rendet átalakította "nádori lovagrenddé", talán valami ilyesmit szeretett volna meglépni. A Rend honlapján ott van teljesen egyértelműen, hogy a vitézzé avatást nemesítésnek tekintik. Ide csak egy kis részletet másoltam be, amely minimum ennyit bizonyít, de ha valaki jobban belemélyed az egyes lapok olvasásába, akkor ennél merészebb kijelentésekkel is találkozhat.

nfrigy_vitez.jpg

Akit a "nádor" vitézzé avat, az nemessé válik?
(a kép forrása: a nádori rend honlapja)

Azt elismerem, hogy a "nádor" nem minden alap nélkül állít magáról ilyesmit (még akkor sem, ha valami arra indít, hogy idézőjeleket használjak). A bajok ott kezdődnek, hogy József Károly ilyen jellegű tevékenységéhez a magyar arisztokrácia (amennyiben egyáltalán létezik) nem éppen támogatóan viszonyul. Nem vagyok tisztában a pontos számokkal, de belső forrásokból úgy tudom, hogy még a vitézi szervezetek összesített taglétszámának a többsége nem a nádori rendben van.

[Másik, szintén belsős észrevétel, hogy az eredeti vitézzé avatás során elvárás volt a nem magyar nevek magyarosítása. Ez az informátor szerint már nem gyakorlat.]

A nádori lovagrendnek van egy olyan álláspontja, mely szerint a nemesi címek ügyeit rendezni kell. Ők csak azokat a nemesi címeket fogadják el, amelyeket a magyar király adományozott, vagy a Lovagrendek Nemzetközi Bizottságának egyik tagszervezete. Ami ezen kívül van, az szerintük nem legálisan használható cím.

Ezzel viszont az a baj, hogy a Habsburg Ottó és Habsburg Károly által 2008-ban alapított Szent György Lovagrend lovagi címeit is illegálisnak minősítik. A Szent György Lovagrend első embere a Habsburg-ház feje, Habsburg Károly. A helyettese a testvére, Habsburg György. A női részt György felesége vezeti. Ezek szerint az ő "nemesítéseik" illegálisak? 

Azt ki kell emeljem, hogy József Károly és Habsburg György között békés a viszony. Ennek szimbóluma volt az, hogy a nádori rend avatására György főherceg elment, beszédet mondott és abban is nagyvonalúan jelezte, hogy semmilyen rivalizálás nincs köztük. Tehát a felvetésem nem több egy kérdésnél.

Ettől függetlenül a nádori lovagrend szemében például a magyar kormányfő helyettese nem lovag, mert "csak" Habsburg Károly minősítette annak (amennyiben ki nem derül, hogy a nádori rend is felavatta őt, illetve egy olyan rend, amely a Lovagrendek Nemzetközi Bizottságának a tagja).

A nádori rend elfogadottságával kapcsolatban érdemes megemlíteni azt is, hogy József Károly édesapja többször érvelt úgy, hogy a Vitézi Rend egy katonai szervezet. A 2008-ban alapított Szent György Lovagrend nagyon hamar az osztrák fegyveres erők hivatalos partnere lett. A Magyarországon már a rendszerváltáskor újra működő vitézi szervezet annak ellenére nem tudott ilyen minősítést elérni, hogy a magyar szakminisztérium ezt kifejezetten szorgalmazta.

Persze az érvelésem lényege az lenne, hogy a magyar arisztokraták nem állnak a nádor mögött. Nem fogadják el a képviselőjüknek, ilyen felhatalmazást a tudtommal nem kapott soha. Ezzel a "nádorság" második oszlopa is sérül, ami elég kényes dolog.

[Eredetileg szerepeét egy hosszabb rész arról, hogy van-e egyértelmű, legitim képviselete a magyar arisztokráciának - de gondolom mindenki számára látszódik az, hogy nincs.]

Éppen erre való tekintettel lehetne egy érdekes fordulat József Károly fiának és majdani feleségének a népszerűsítése. Nagyon jó kommunikációs muníció lehetne a nádori ág megismertetésére és népszerűsítésére a fiatal pár tudatos felépítése. A belső informátorom ehhez persze azt is hozzáfűzte, hogy próbáljak interjúkat keresni a nádorral. Mármint nem magyarul, hanem bármilyen általa beszélt nyelven. Nem találtam...

Másképpen fogalmazva, Sophie egy főnyeremény lehetne a család számára, de ehhez nagyon sok mindennek változnia kellene. A jelenlegi működési keretek mellett annak van nagyobb valószínűsége, hogy Sophie származása nem nagyon lesz több egy érdekességnél.

Források

A soproni Lahne-féle nyilvános tan- és nevelőintézetek értesítője az 1876/77-diki tanévről 

Budapesti Hírlap 1906. szeptember 29-i számának 5. oldala

Budapesti Közlöny 1887. október 19-i számának 10. oldala

Budapesti Közlöny 1911. április 26-i száma

Budapesti Közlöny 1911. június 25-i száma

Emil Hönning báró életútja

Film Színház Irodalom 1942. (V. évfolyam) 27. számának 38. oldala 

Findagrave

Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 1885 novemberi szám, 330. oldal

Kempelen Béla: Magyar főrangú családok. Szerzői kiadás, Budapest, 1931.

Képes Vasárnap 1940. február 4-i száma

Kisalföld 1993. június 29-i számának 10. oldala

Lions.de

Löwenstein dinasztia honlapja

Nemzeti Újság 1943. június 3-i számának 6. oldala

Pesti Hírlap 1889. február 24-i számának 11. oldala

Pesti Napló 1907. július 13-i számának 7. oldala

Royals Without Throne oldala

Sophie Schaesberg facebook-oldala

Színházi Magazin 1943/25. száma

Vitézi Rend honlapja

Zichy család weboldala