A magyar trónöröklési sorról lesz szó, legalábbis abban az értelemben, ha a Habsburgok lennének az uralkodásra kiválasztott család.

Ez a bejegyzés az "ünnepi morzsák" utolsó része. Vagyis ez is egy olyan bejegyzés, ami nem fért bele az év során közzétett bejegyzésekbe, de sajnáltam volna teljesen elfeledni.

Ha valaki olvasta az egyes trónfosztott dinasztiákról írt bejegyzéseket, akkor láthatta megjelenni azt is, hogy létezik a monarchikus államok többségének egy trónörökési rendje, amely lényegében egy sorrendet határoz meg a lehetséges trónörökösök között.

A bejegyzés elején szeretnék előzetesen reagálni azokra a felvetésekre, hogy miért is a Habsburgok öröklési rendjéről írok, amikor a magyar trónöröklési sorról készül a bejegyzés. Valójában a válasz eléggé röviden megfogalmazható. Tehát azért a Habsburgokról van most szó, mert mert nincs más dinasztia, amelyiknek valamilyen módon lenne ilyen listája a magyar trónra vonatkozóan (ha mégis, akkor most nagyot hibáztam).

Az üres királyi és királynéi trónszékek a koronázás 100. évfordulójára szervezett kiállításon
(a kép forrása: jozsefvaros.hu)

Ha holnaptól királyság lenne...

Amikor 1920-ban (az év eleji választásokkal) létrejött az új magyar állam, akkor egy rendkívül furcsa helyzet alakult ki. Egyrészt az akkori államról sok-sok évszázad elteltével elmondható lett, hogy valóban önálló magyar állam volt, amelyiknek esélye is volt független államként megmaradnia. Az akkori politika úgy döntött, hogy megtartja a királyságot. Ezzel pedig előállt a nyomasztó kérdés: ki legyen a független magyar állam uralkodója? Ha mondjuk holnaptól valamiért újra királyság lenne, akkor ezt a kérdést meg kellene válaszolni. Ez pedig nem egyszerű (anno 25 év sem volt hozzá elég).

Az akkori magyar politika két választ adott erre, valószínűleg ma sem lenne ez másképpen.

Az egyik az volt, amit például Apponyi is képviselt, miszerint a magyar királyi trón a Habsburgokat illeti. E mellett voltak komoly érvek, de az 1920 és 1944 közötti időszakban ez nem vált domináns nézetté.

Egy másik nézet szerint, a döntésre illetékes emberek (ezen lehet vitatkozni, hogy kik azok) bárkit a magyar trónra emelhetnek. Itt is voltak érvek. Például az, hogy az 1916-os koronázáskor a király vállalta a határok védelmét, ami végeredményben nagyon nem sikerült. Ezért mondhatni azt, hogy elvesztette valamiféle spirituális jogát a trónhoz.

Ha nagyon precízek szeretnénk lenni, akkor igazából ez utóbbi nézet sem lett domináns a Horthy-korszak alatt, mert nem erre hivatkozva utasították el a Habsburgok megkoronázását. Sőt, bármennyire is elzárta a dinasztiát a magyar tróntól a politika, az országban élő Habsburgok felsőházi tagságot kaptak, Zita királyné részére komoly összegeket fizettek ki és még lehetne sorolni mennyi minden jelezte azt, hogy a Habsburgokkal a magyar politika számol.

Az 1945 utáni helyzetről is szó esett már a blogon, ráadásul hangfelvétel is a rendelkezésre áll. Habsburg Ottó csak abban az esetben vállalta volna a királyi szerepet, ha a nép dönt az államformáról. Afelől nincs sok kétségem, hogy a fia, a dinasztia mai vezetője, szintén ugyanezen az állásponton van. Ez lefordítva nagyjából azt jelenti, hogy a dinasztia mai feje nem számol reális lehetőségként a királyság helyreállításával.

Mindezeket tudva, mégis érdekesnek tartottam a trónöröklési sorrenddel foglalkozni. Ha másért nem is, akkor maximum azért, hogy a rajta szereplők államformáról alkotott véleményét megismerhessem.

A személyes véleményemet sokszor leírtam a blogon. Nem hiszek abban, hogy egy népszavazáson a királyság győzne Magyarországon (ettől még győzhet, sőt, királyság is lehet, akár népszavazás nélkül is). Abban pedig végképp nem hiszek, hogy az országban élő emberek véleménye akár az államforma, akár a király személyének a kérdésében egy kicsit is érdekelje majd azokat a politikusokat, akik egy ilyen fordulatot (esetleg) levezényelnének. 

Habsburg Ottó (1912-2011) és Károly (1961)

Habsburg Ottó nem egyszer elmondta, hogy bár az osztrák trónról lemondott, a magyarról soha. Az osztrák trónról való lemondását (ahogy korábban volt már róla szó) az osztrák politika nem is fogadta el. Ráadásul Habsburg Ottó csak akkor írta alá ezt a bizonyos el nem fogadott lemondását (január 12.), amikor Károly nevű fia már megszületett (január 11.).

A dinasztia trónörökési szabályai szerint mindig az elsőszülött fiú örököl, majd a továbbiak, születési sorrendben.  Amikor nincs több fiúgyermeke egy apának, akkor a következő örökös az apa fiútestvére, valamint annak a fiai (születési sorrendben). Amikor "kifogy" egy ág, akkor egészen addig kell visszamenni fiúról az apára, ameddig nem találunk egy olyan férfit, akinek van fia. 

Nők nem kapnak szerepet a trónöröklésben. Amennyiben a dinasztia vezetője megváltoztatná a nőket kizáró szabályt, akkor a most ismeretett trónöröklési sor alaposan megváltozna. Fontos szabály, hogy egy fiú születésekor a lista módosul, mert a születése pillanatában az újszülött azonnal a listára kerül.

Ilyen módon 6 öröklési ágról beszélhetünk:

• I. Habsburg Ottó leszármazottjai
• II. Habsburg Róbert leszármazottjai
• III. Habsburg Félix leszármazottjai
• IV. Habsburg Károly Lajos leszármazottjai
• V. Habsburg Rudolf leszármazottjai
• VI. az utolsó király (IV. Károly) testvérének a leszármazottjai

Korábban már volt szó az utolsó magyar királyi pár gyermekeiről, onnan megismerhető a listában szereplő emberek közül néhány.

I. Habsburg Ottó leszármazottjai

1. Habsburg Károly (1961).

2. Habsburg Ferdinánd (1997). Habsburg Károly fia.

3. Habsburg György (1964).

4. Habsburg Károly (2004). Habsburg György fia.

Gondolom ezt a négy személyt nem kell bemutatni. A blogon többször is szóba kerültek, ebben a bejegyzésben szerepel róluk a legtöbb adat.

Azt, hogy Károly mennyire monarchista, a nyilatkozataiból nem lehet 100 százalékos biztonsággal megfejteni. A személyes véleményem (ami nem sokat ér) az, hogy ő nem szívesen lenne uralkodó. Nyugodtabbnak érzi szerintem az életét úgy, ahogy most van.

Ferdinánd esetében sok jel árulkodik arról, hogy már sok éve tudatában van a különleges helyzetének. Utalások sorozatát lehetne tőle megmutatni, de azok mind nagyon óvatosak. 

Habsburg György és a gyermekei mai napig is sok nyilvános rendezvényen szerepelnek, ahol az őket vendégül látóktól megkapják a címüknek járó tiszteletet
(a kép forrása: Károly főherceg adjutánsának honlapja)

Habsburg György nyilatkozatait a róla szóló bejegyzésben megmutattam. Lehet agyalni az értelmezésen, szerintem nagyjából félreérthetetlen, csak hát nagyon diplomatikusan fogalmaz.

Habsburg Róbert (1915-1996) leszármazottjai

IV, Károlynak a második fia, Róbert volt. Ő magát Habsburg-Estei főhercegnek nevezte, mely kinevezést a már megkoronázott édesapjától kapta 1917-ben. Mivel Róbert főherceg elhunyt, ezért Habsburg Róbert utódai szerepelnek a trónöröklési sor következő helyein.

5. Habsburg Lőrinc (1955), Róbert legidősebb fia, az Este-ág feje.

Habsburg Lőrinc a volt belga király lányát vette feleségül, így a jelenlegi belga királynak a sógora. Ő hivatalosan is belga hercegi címmel is rendelkezik. Olyannyira tudatában van a magyar trónnal kapcsolatos jogainak, hogy időnként mind a saját, mind a gyermekei bemutatásaiban használják is a magyar királyi herceg címet. Fontos szerepet tölt be a romániai monarchikus életben, ahol a trónörökösnek különleges szerepe van.

Habsburg Lőrinc, sokak szerint magyar királyi herceg, az európai monarchista ügyekben egy fontos szereplő
(a kép forrása: Six Group honlapja)

A gyermekei szerepelnek a sorban az hatodik és nyolcadik helyeken. Nem elírás, ugyanis a hatodik helyen szereplő főhercegnek van egy fia, aki ezért a hetedik helyre került. A gyermekei egyébként a belga trónöröklési sorban eléggé elől vannak ahhoz, hogy egyikük akár belga király lehessen a jövőben (Belgiumban a nőkből is lehet uralkodó, csak a születési sorrend számít).

Lőrinc (a listában hátrébb szereplő Rudolf mellett) úgy is ismert, mint a Habsburgok belga ágának az alapítója. Lehet találkozni olyannal, hogy Lőrinc és Rudolf családtagjait a belga mellett magyar királyi hercegként is említik.

6. Amadeo (1986). Lőrinc első fia.

7. Maximilian (2019), Amadeo fia. 

8. Joakim (1991), Lőrinc második fia.

9. Habsburg Gellért (1957), Róbert második fia.

10. Habsburg Márton (1959), Róbert harmadik fia.

Márton felesége Katharina, a porosz hercegnő. Katharina testvére, Sophie, a német trónörökös felesége. A német trónörökös a brit trónöröklési sorban is szerepel, igaz "csak" a 170. helyen.

Habsburg Márton fiúgyermekei a magyar trónöröklési sor 11. 12. és 13. helyein szerepelnek:

11. Bertalan (2006).

12. Emmanuel (2008).

13. Luigi (2011).

Habsburg Félix (1916-2011) leszármazottjai

Felix de Bar néven is ismert volt. Három fia született.

14. Károly Fülöp (1954). Mexikóban él, Carlos de Habsburgo néven ismert.

15. Julián Lorenzo Pedro (1994), Károly Fülöp és Mária Donáth közös fia. Mária Fülöp első felesége volt.

16. Luis (1998). Károly Fülöp és Annie-Claire Habsburg (1959) közös fia.

A család számon tartja a magyarságát. Amikor először írtam róluk, utána sok levelet kaptam erről.

Félixnek volt egy Habsburg Rajmund (1958-2008) nevű fia. A felesége Götz Bettina (1969), akitől három gyermeke született. Az egyik egy fiú, ő Félix.

17. Félix (1996).

18. István (1961), Félix harmadik fia. A felesége a budapesti születésű Temesváry Paula (1971), annak idején Tihanyban volt az esküvőjük. Két fiúk van, ők a 19. és 20. helyen szerepelnek a listában.

19. András (1994).

20. Pál (1997).

Habsburg Károly Lajos (1918-2007) leszármazottjai

Charles de Bar néven is ismert, a gyermekei a belga és a luxemburgi uralkodók családjába házasodtak be. Amikor Károly Lajos temetésére kiküldték a meghívókat, akkor a neve mellett szerepelt a "magyar herceg" cím is. 

21. Rudolf (1950), Károly Lajos legidősebb fia. Hat fia született, akik a soron következő helyeken szerepelnek.

22. Károly (1977).

23. János (1981).

24. Tamás (1983).

25. Ferenc Lajos (1988).

26. Mihály (1990).

27. József (1991).

28. Károly (1954), Károly Lajos második fia. 1983-ban belga hercegi címet kapott. A jelenlegi luxemburgi uralkodó a sógora. A gyermekei közül a három fia szerepel a listában.

29. Imre (1985), 2012-ben házasodott meg egy Kathleen Walker (1986) nevű amerikai hölggyel. Ahogyan arról ezen a blogon már volt szó, a nevét magyarosan viselő Imre nagyon sok előadást tart az utolsó magyar királyi párról. A felesége részére a dinasztia vezetője 2012-ben főhercegnői címet adományozott.

30. Kristóf (1988), szintén 2012-ben házasodott meg. Adélaïde Drapé-Frisch (1989) lett a felesége. A 2012-ben szervezett esküvő színhelye Nancy volt, ahol annak idején Regina és Habsburg Ottó is megesküdtek egymással.

31. Sándor (1990).

Habsburg Rudolf (1919-2010) leszármazottjai

Rudolf életútjáról már szó esett. A házasodásában két különlegesség is volt. Az utolsó király fiai közül az egyetlen volt, aki nem királyi személyt vett feleségül, hanem egy grófnőt. A felesége ráadásul ortodox keresztény is volt.

32. Károly (1955), Rudolf első fia. A felesége Alexandra von Wrede (1970) hercegnő.

33. Lőrinc (2003), Károly fia.

34. Simeon (1958), Rudolf második fia. Három fiának a neve szerepel a soron következő három helyen:

35. János (1997),

36. Lajos (1998),

37. Fülöp (2007).

IV. Károly testvérének a leszármazottjai

IV. Károlynak volt egy Miksa Jenő (1895-1952) nevű testvére. Neki két fia született, Ferdinánd (1918-2004) és Henrik (1925-2014).

Ferdinánd leszármazottai szerepelnek a lista következő helyein. 

38. Miksa (1961).

39. Nikolaus (2005), Miksa első fia.

40. Konstantin (2007), Miksa második fia.

A soron következő helyeket Henrik leszármazottjai foglalják el.

41. Fülöp (1962), Henrik első fia. A feleségéről azt gondoltam, hogy kínai, mivel vörös ruhában esküdtek. Aztán megtudtam, hogy Londonban nőtt fel, egy brit hercegi család tagja. Nagyon megdöbbentem 2020 nyarán, amikor olyan írások jelentek meg tőle, miszerint az édesapja perui lenne. Nem tudom mi az igazság, nem volt lehetőségem ellenőrizni.

42. Ferdinánd (1965), Henrik második fia.

43. Jakab Miksa (2002), Ferdinánd fia.

44. Konrád (1971), Henrik harmadik fia.

További személyek 

A listát lehetséges lenne nagyon sokáig folytatni. Az, aki nagyon belemerül, el tud jutni a 100-ig is.

A következő ág egyébként a toszkán-ág lenne, III. Ferdinánd (1769-1824) ma élő leszármazottjai. Ők szerepelnek a 45. helytől a 80. helyig.

Utána a 81. helyen találni lehetne egy ma élő tescheni herceget. Amikor annak idején a lengyel habsburgokról írtam, azt állítottam, hogy azon az ágon nincs örökös. Kiderült, hogy tévedtem, mert négy fia is született. Ők szerepelnek tehát a 81. 82. 83. és 84. helyeken. Mivel az információ friss, nem tudtam megnézni, hogy nekik vannak-e fiaik, esetleg unokáik, akik a listára kerülhetnének.

Közvetlenül utánuk viszont József nádor leszármazottjai jönnek, József Károllyal az élen (aki az egyik Vitézi Rend élén áll). Ha a lengyel-ágról a 84. helyig számolunk örökösöket, akkor a 85. helyen szerepel József Károly.

Ez esetben a 99. helyen áll Habsburg Géza, akiről a magyar ág okán esett szó. Legidősebb fia, Frank Ferdinánd (1967) áll a 100. helyen. Az 1969-ben született Ferdinánd Leopold a 102. helyet foglalja el. A magyaros névvel anyakönyvezett két fia (László és Mátyás) a 103. és 104. helyet foglalják el.

Így jutunk el a Magyarországon élő Habsburg Mihályhoz (1942), aki a 105. helyen szerepel. A papként szolgáló fia után, a 106. helyet foglalja el a listában a szentszéki magyar nagykövet, az áthallásos mesekönyv szerzője, Eduárd.

Források

Baier, Stephan; Demmerle, Eva: Habsburg Ottó élete (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2003)

Dieter Kindermann: Habsburgok - birodalom nélkül. (Gabo Kiadó, Budapest, 2012.)

Gota Almanach

Józsefváros honlapja

Károly főherceg adjutánsának honlapja

Six Group honlapja