Megemlékezés Madeirán

Az utolsó magyar király halálának a 100. évfordulójára emlékeztek Madeirán.

Az utolsó magyar királyt (és feleségét) Madeirán különös tisztelet vette körbe. Ez a különös tisztelet a mai napig megmaradt, sőt az eltelt 100 év során egy komoly kultusz alakult ki körülöttük. A halálának 100. évfordulója alkalmából Madeira lakosai, a sziget politikai vezetése, valamint a Habsburgok is egy különleges, szentmisével összekötött megemlékezést szerveztek.

Érdemes megjegyezni, hogy ezen a különleges emléknapon csupán egyetlen állam volt, amelyik magas rangú képviselőjét tartotta fontosnak a helyszínre küldeni (legalábbis a hírek és a közzétett fotók alapján). Gondolom a blog olvasóinak nem okoz nehézséget kitalálni, hogy a centenáriumra melyik állam delegált magas rangú tisztviselőt, magát a miniszterelnök-helyettest.

Semjén Zsolt, Habsburg György és Erdő Péter az utolsó magyar király koporsója előtt
(a kép forrása: Esztergom - Budapesti Főegyházmegye honlapja)

A miniszterelnök-helyettes (közvetlenül a választási kampány finisében) valószínűleg Erdő Péterrel együtt érkezett. Az atlatszo.hu által közölt fénykép és egyéb dokumentáció szerint a Magyar Honvédség repülőjével mehettek oda Magyarországról. A visszafele út egy párizsi megállóval történt, nagy valószínűséggel Habsburg György miatt. Mindez csak feltételezés, mert lehet, hogy a repülési útvonal nem más, mint véletlen egyezés. A részletek nem ismerhetők meg, ugyanis a repülőút 30 évre titkosítva lett.

[A megemlékezés részeként a portugáliai magyar nagykövetség szervezésében magyar zenészek közreműködésével egy koncertre is sor került, ami önmagában indokolta azt, hogy Magyarországot valaki képviselje. Madeirát a helyi kormány elnöke képviselte a koncerten, így a kormányfői szintű jelenlét indokolt volt.]

A szigeten egyébként létezik egy érdekes kiállítás, mely IV. Károly rövid ottlétének relikviáit és dokumentumait mutatja be (meg néhány másik is). Ezek egy része vándorkiállításként utazik a világban, talán van esély arra, hogy egyszer Magyarországra is eljusson. A helyben élő kutatók elég gazdag anyagot gyűjtöttek össze. Tévedtem, amikor korábban azt mondtam, hogy bizonyos adatok iránt senki nem kutakodott, mert a helyi gyűjtők mindent igyekeztek összeszedni. Ez a bizonyos kiállítás április 2. és 30. között tart nyitva a jelenlegi formájában.

A helyi sajtó szerint Varga Mihály magyar miniszterelnök-helyettes szerepel a képen
(a kép forrása: JM-Madeira)

A helyi kormányzat egy apró bakit elkövetett, ugyanis rossz nevet adtak ki a helyi sajtónak. Nagyra értékelték, hogy a szigetet felkereste egy magas rangú magyar kormánytisztviselő, aki az alábbi kép baloldali szélén látható (a magas őszes hajú ember, szerintük "Mihály Varga"). A sziget ugyanis szeretne Európa Szingapúrja lenni, valamint növelni kívánja a függetlenségét, melyhez EU-n belüli partnereket keresnek. Azt ugyanakkor elismerték, hogy a miniszterelnök-helyettes elsődlegesen a centenárium miatt érkezett a szigetre, mindenesetre az elmondott beszédek és a kiadott közlemények több módon is értelmezhetőek.

A helyi sajtót olvasgatva nagyon sok érdekes részlet került elő a múltból, nem kevés fényképpel. Azt nem nagyon tudták megfelelően értelmezni, hogy IV. Károly magyar királyi szerepe és osztrák császári teendői nem teljesen fedték egymást, de ez nem is meglepő. Ugyanakkor számos helyen megemlítették, hogy az utolsó magyar királyi párt nem a hatalmukért szerették meg az emberek (hiszen az már nem volt nekik), nem is a vagyonukért (amihez nem fértek már hozzá és nélkülöztek), hanem a közvetlenségükért, a kedvességükért, amit a helyiek megtapasztaltak a részükről.

A székesegyházban ez a kinagyított kép fogadta az ünnepi szentmisén résztvevőket; ezen a képen a helyben "Carlos de Austria" névvel titulált uralkodó magyarként tűnik fel
(a kép forrása: jm-madeira)

IV. Károly valóban más volt, mint kora uralkodói. Annak idején az udvar nehezen állt át Károly közvetlenségére, mert az éles ellentéte volt Ferenc József tudatos távolságtartásának. A szigeten készült felvételeken például jól látható, hogy Károly mindenkinek köszönt, más beszámolókból pedig azt is tudni lehet, hogy bárkivel beszélgetésbe elegyedett. Egy uralkodótól, ráadásul az igazi császártól(!) ez elképzelhetetlen volt addig.

A 100 éves évfordulón nem csupán a helyiek és a család voltak jelen, hanem számos egyéb szervezet. Nézegettem a képeket, de szinte az egykori monarchia minden területéről jelentek meg csoportok, még a korábban "nem létező"-nek titulált szlovák legitimisták is ott voltak. Minden rosszindulat nélkül (és teljes megértéssel) írom le azt, hogy az összes szervezet igyekezett azon, hogy a jelenléte erős és maradandó legyen.

Az egyik magyar szervezet például (ha jól láttam) egy nemzeti színű szalaggal átkötött díszgyertyát adott át Ferdinándnak (a jelenlegi családfő fiának), aki azt viszonylag sokáig a kezében tartotta, így számos képen látszódott a magyar trikolór. A legerősebb jelenlétet szerintem a cseh monarchisták szervezték meg, akik a császári korona másolatát helyezték el a koporsóra.

IV. Károly koporsójára (vélhetően) a cseh monarchisták elhelyezték a császári korona másolatát is
(a kép forrása: Jiri Cizek oldala)

Azt gondolom (és tényleg nem az elfogultság szól belőlem), hogy a legerősebb és legizgalmasabb jelenlét a Habsburg Ottó Alapítványhoz köthető. Ők egy rögtönzött kiállítást szerveztek a helyszínen, amiről itt lehet bővebben olvasni. Utólag is több visszajelzést kaptam arról, hogy a magyarországi székhelyű és magyarok által vezetett szervezet rögtönzött kiállítása, hát finoman szólva is... magasan felülmúlta az összes többit.

Szenvedélyes gyűjtők is meglepődtek a bemutatott anyagok némelyikén, melyről azt sejtik, hogy csak kis töredéke mindannak, ami Budapesten elérhető. Többen írtak is nekem, hogy küldjem el a magyar múzeum elérhetőségét, mivel interneten nem találták meg hova kell menni (nincs Habsburg Ottó Múzeum Magyarországon, csak azt hitték létezik ilyen).

Az egész rendezvény központi eleme a megemlékezés volt, de a dinasztia ma élő tagjainak ez egy találkozási lehetőség (is). Sok csoportkép készült, melyek már aznap elkezdtek terjedni mindenféle oldalon. A család azt hiszem megérezhette, hogy egy különös tisztelet veszi őket körbe, melyet hatalmas részben IV. Károlynak, Zita királynénak és Ottónak köszönhetnek.

Az utolsó magyar király leszármazottjai
(a kép forrása: Habsburg Károly adjutánsának honlapja)

Sokan izgatottan várták, hogy a család milyen módon fog kommunikálni a 100 éves évfordulóról. Ahogy azt gondolom többen sejtik is, számos embert ismét csalódást ért. A hivatalos kommunikáció egy rövid videóüzenet volt arról, hogy IV. Károly jó példa egy ma élő keresztény ember számára, mindezt pedig Habsburg Eduárd tolmácsolta a család nevében. A dinasztia vezetője (Habsburg Károly) ehhez képest sokkal többet és erőteljesebben nyilatkozott személyesen az ukrán rádióállomásáról és az ukrán krízisről alkotott véleményéről.

[Nem mellesleg többen is kérdezték, hogyha Habsburg Károly már félre nem érthető módon bírálja a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, akkor vajon miért van az, hogy a magyar politikai életből éppen a magyar kormány ideológiájáért felelősnek tartott embereket fogadja a család kitüntető közelségébe?]

Még megdöbbentőbb az összehasonlítás akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy a madeirai politikai és egyházi vezetők mi mindent mondtak el az utolsó magyar királyról, vagy csak önmagában mennyi kedvező gondolatuk volt a magyarokról. Természetesen egy nagy történelmi múlt birtokában, a bécsi udvar helyzetéből szemlélve, hát igen, minden máshogy fest. Ez alól volt és van kivétel, mint például a néhai király legidősebb fia, Habsburg Ottó. Ő ennek az egész történetnek képes volt egy teljesen más narratívát adni, amit világnézettől függetlenül könnyű volt befogadni annak, aki magyarként hallgatta őt.

A magam nézőpontjából úgy érzem, hogy valami ilyesmi várakozás még sokakban él, csak sajnos egyre több és több csalódás kíséri ezeket a várakozásokat (és ennek köszönhetően értékelődött fel Habsburg György feleségének a múltkor emlegetett pár mondata, ami a megszokott családi kommunikációhoz képest nagyon erős volt - és már sokan várták).

Ezen a képen nem mindenki látható, de sokan felismerhetőbbek
(a kép forrása: Jiri Cizek oldala)

Mindenesetre nem árt emlékezni arra, hogy Madeira az utolsó magyar király halálára való emlékezésnek adott helyet, ilyen szempontból egy rendezvénysorozat méltóságteljes programja volt az ünnepi szentmise. Talán ez volt az első olyan "állami" rendezvény, ahol IV. Károlynak a politikai érdemeit is egyértelműen elismerték. Az a törekvése, hogy békét teremtsen (az I. világháborúban, majd a háború utáni birodalmában, végül Magyarországon), itt mindenféle negatív jelzők nélkül lett megemlítve.

A helyi miniszterelnök például ezt mondta róla:

...az egyetlen európai uralkodó, aki tényleges erőfeszítéseket tett az első világháború befejezésére [...] az emberség, a bátorság, az alázat és a legkiszolgáltatottabbakkal való törődés példaképe.