Miért mondott le a dán királynő?

Dániának január 14-től új uralkodója lesz, mivel a királynő bejelentette a lemondását. Mi történt?

Amikor a blogon szóba került a dán királyi család, már a cím megválasztásában is jeleztem, hogy valami nem jól működik a családban. Persze ez nem valami nagy megfejtés, hiszen egymásba értek a családi botrányok. Vajon miért mondott le a királynő?

A királynő nyilatkozatai

A királynő hivatalos indoklása a saját teherbírásáról szólt, miszerint már annyira keveset bír teljesíteni, hogy meggondolta magát. Korábban kizárta a lemondása lehetőségét, de a beszédében arra utalt, hogy a kórházi kezelésekor elkezdte más szemmel nézni a kérdést. A hírek viszont egy másik verziót vázolnak fel, így a valódi kérdés az, hogy hazudott-e II. Margit (1940) vagy igazat mondott az újévi beszédében?

Amikor egy uralkodó tulajdonképpen nyugdíjazza magát, akkor a háttérben van egy kérdés, amire pozitív választ ad. Amennyiben nagyon objektív módon közelítjük meg, az uralkodó egy államfői munkakört tölt be. Ha ez a munkakör olyasvalami, amit egy egyre csökkenő teherbírású, esetleg szemmel láthatóan szellemileg is leépülő ember (nem időst írtam!) is képes ellátni, akkor az a munka nem annyira komoly.

Gondoljunk bele, hogy milyen munkakörök azok, amelyeket ilyen egészségi és szellemi állapotban nem tölthet be valaki! Például nem dolgozhat szemétszállítóként, portásként, takarítóként, pénztárosként és így tovább. Ezeket a munkákat nem becsülöm le, csak arra utalok, hogy a munkaköri alkalmasság hol van magasabb szinten meghatározva!

dania2024_05.jpg

II. Margit napokon belül távozik Dánia éléről
(a kép forrása: dán királyi ház)

Éppen ezért kell látni a lemondás mögött azt is, hogy az adott állam államfői munkakörét értékeli fel vagy éppen le az illető, amikor az alkalmasságával kapcsolatos döntést meghozza. Ez a kérdés akkor is jelen van, amikor a nyilvánosságban nincs erről nyílt vita. Dánia esetében elmondható, hogy a királynő állást foglalt ebben a napjainkban nagyon is létező vitában. Persze ettől még kérdés marad az, hogy a saját alkalmassága a lemondásának a valódi oka volt-e vagy sem, de az egyik szemünket rajta kell tartani ezen az eszmecserén is.

Egyébként azt gondolom, hogy ez a lemondás nagyon is várható volt, ráadásul nagyon finoman előre is jelezték. Az első állomás az volt ebben a folyamatban, hogy 2022 őszén a királynő az unokái egy részétől visszavette a hercegi címeket, hogy a monarchiát megmentse. Az is elismerte, hogy konfliktusok vannak a családon belül. Valószínűleg ő már azt is tudta, hogy a másik fia, Joakim herceg (1969) az USA területére költözik (hivatalosan a dán nagykövetségen dolgozik).

Az akkor előadott nyilatkozataiban nagyon sok utalás volt arra, hogy a jövőbe tekint és utalt a következő generációkkal kapcsolatos felelősségére. Ezek patikamérlegen kimért nyilatkozatok voltak, de egyértelműen kifejezték a politikai végrendelkezés szándékát. Ilyet nem tesz az, aki nem gondolkodik a pályafutása befejezésén. II. Erzsébet is akkor nyilatkozott ilyesmiket, amikor egyértelművé vált számára az életének a közeledő vége. II. Margit azonban még nem számolt az élete végével, vagyis egyértelmű számomra, hogy a nyugdíjazásán elmélkedve születtek a döntései.

Az időrendben az első esemény szeptember 8-án (még 2022-ben) történt, amikor elhunyt II. Erzsébet, a brit királynő. Nehéz nem összekötni ezt azzal, hogy II. Margit szeptember 28-án hozta meg a sokat bírált döntését, melyben az unokái egy részét "hercegtelenítette". Ezt követte a februári kórházi kezelés, amikor az udvari közlemények finoman, de elismerték a királynő súlyos állapotát. 

A helyzet elég rossz lehetett, mert utaltak arra, hogy valami nagyobb probléma adódott. A műtét időpontját régebb óta tudták, de a lábadozási idő hosszát máshogy tervezték. Hosszú időkre le kellett mondani a királynő jó előre megtervezett szerepléseit, majd egy egész komoly rehabilitációs csapat dolgozott azon, hogy a svédországi és a spanyolországi látogatásait ne kelljen lemondania. Számomra teljesen hihető volt az, hogy II. Margit azokban a hónapokban sokat gondolkodott a folytatáson, hiszen az egész éves programja megborult.

A lábadozás végén megjelent egy közlemény a dán királyi honlapon, miszerint II. Margit megdöntötte Dánia addigi uralkodási rekordját. Dánia leghosszabb ideig trónon ülő államfője 51 évet és 6 hónapot volt király. Ő IV. Keresztély (1577-1648), aki 1588 és 1648 között volt Dánia uralkodója. A lemondást bejelentő beszédben utalt arra II. Margit, hogy neki 52 év jutott az uralkodásból. Azt gondolom (de bizonyítani természetesen nem tudom), hogy a rekord megdöntése személyes célja volt a királynőnek.

A lemondás időzítésében ráadásul van egy másik nagyon praktikus szempont. A lemondása után az eddigi koronaherceg, Frigyes (1968) lesz a király. Az új koronaherceg pedig Frigyes herceg legidősebb gyermeke, Keresztély herceg (2005) lesz. Dániában az uralkodó és a koronaherceg is tagja az Államtanácsnak, a koronaherceg ráadásul valódi helyettese a királynak akkor is, amikor külföldön van. Keresztély herceg viszont csak 2023-ban, október 15-én lett 18 éves, tehát a királynői lemondás nem történhetett meg előbb.

dania2024_02.jpg

Az Államtanácsban nincs helye 3. királyi személynek, a 18 éves Keresztély herceget mégis bevitték, ami megbízhatóan jelezte a királynő közeli lemondását
(a kép forrása: dán királyi ház)

Addig, amíg Frigyes nem lesz X. Frigyes néven beiktatva, Keresztély hercegnek nincs politikai titulusa. Mégis, már november 14-én bevitték az Államtanácsba, ahol leendő koronahercegként lehetett jelen. A dán jog nem ismeri a "leendő koronaherceget", csak uralkodó és koronaherceg van, harmadik királyi személy nincs. Ez az államtanácsi ülés egy nagyon erős jele volt annak, hogy valami készülődik. Hiszen mi más értelme volt elcipelni oda a herceget, ha nem az, hogy megnézze a leendő munkahelyét?

A másik verzió

A másik változat szerint II. Margit azért mond le, hogy fia és a fia felesége uralkodók legyenek, így kerülve el a válópert. A feltételezés alapja egy fényképsorozat, mely Frigyes herceg és egy mexikói hírességet ábrázolt.

A mexikói hölgy neve Genoveva Casanova (1976). Az ő volt férje Cayetano Martínez (1963), akinek a neve talán nem mond sokat. A férfi édesanyja volt Alba 18. hercegnője (1926-2014), aki világrekorder mennyiségű nemesi címmel rendelkezett. Hatalmas vagyona is volt, a világ legelőkelőbb emberei keresték a társaságát. Ma már sokan csak arról emlékeznek rá, hogy idősebb korára agyonplasztikáztatta az arcát.

dania2024_01.jpg

Őt hozták hírbe a dán koronaherceggel
(a kép forrása: Genoveva Casanova instája)

Genoveva Casanova és Cayetano Martínez 2005-ben házasodtak össze, a fiatal feleséget pedig egyből felkapta a média. Olyan realitykben szerepelt, amelyekbe ismert hírességeket vontak be. Ő persze nem akármilyen celeb, hiszen a közeli barátai trónon ülő királyok, meg egyéb hasonló kaliberű emberek. Ő az a kategória, akinek fizetnek, csak vegyen fel egy bizonyos ruhát, ékszereket és abba menjen el helyekre.

A történet tavaly október 25-én kezdődött el. Aznap este készültek a hölgyről és Frigyesről azok a bizonyos képek. A képeken semmi kompromittáló nem látszódott. Talán az adott okot némi gyanúra, hogy mindketten ugyanabba a lépcsőházba mentek be, de kis időbeli eltéréssel. Utána külön-külön kijöttek, de láthatóan átöltöztek. Összesen 2 órát voltak az épületben. Az eset előtt és után is közös programjaik voltak, ezekre nyilvános helyeken került sor. Étterembe voltak, sétáltak egy parkban, táncbemutatón jártak, valamint megnéztek egy kiállítást Habsburg Károly volt felesége múzeumjában.

A képek a spanyol Lecturas c. magazinban jelentek meg. Az újságot nem szoktam olvasni (nehezen töltődik be), de magát a képanyagot már november 7-én el lehetett érni az esti órákban, mert az újság szerkesztősége ide-oda kitette. A leendő királyné viselkedését azonnal nagyon sok "szakértő" elkezdte elemezni, természetesen arra jutottak, hogy sértődött és haragos.

A hírbe hozott hölgy súlyos rágalomnak minősítette az esetet és tagadta, hogy közte és a dán koronaherceg között bármilyen romantikus viszony lenne vagy lett volna. Eleinte a dán királyi udvar nem reagált, majd ők is csatlakoztak a tagadásba. A hölgy be is perelte a képeket közlő újságot.

Apró érdekessége volt a botránynak a barátságuk eredete. Kiderült, hogy az európai uralkodó családok és a közeli barátaik rendszeresen összejárnak közös vadászatokra Ausztriában és Németországban. Ez egy zárt klub, ahol elég magas a beugró a programokra (van a társaságnak magyar tagja is....). A barátság ott alakult ki köztük. Az is kiderült, hogy évente többször is szoktak találkozni kettesben, az októberi esemény egyáltalán nem volt rendkívüli.

A botrány kitörése óta folyamatosan arról mentek a viták, hogy Frigyes felesége, Mária hercegnő (1972) vajon válni fog-e, hogyan érzi magát és milyen testbeszéddel jelzi a fényképein a bánatát. Igazat megvallva nem nagyon lettem meggyőzve, mert az állítólagos hűtlenség sztorija nagyon sántított pár helyen, de az ellenkezője sem volt hihető.

dania2024_03.jpg

Frigyes és Mária november közepe óta igyekszik demonstrálni azt, hogy nincs köztük feszültség
(a kép forrása: dán királyi ház)

Főleg az volt furcsa, hogy Frigyes megszakította a barátságot a hölggyel, de ha nem volt köztük romantikus kapcsolat, akkor mi ennek az oka? Mária hercegnő fura viselkedése és kétértelmű megjegyzései szólhattak a csalódottságának is, de ugyanígy előre jelezhette ezekkel azt is, hogy hamarosan királynő lesz. A sokat idézett posztjában ugyanis arra nézve tett ígéretet, hogy nem felejti el a barátait. Ezzel szerintem arra utalt, hogy királyné lesz és számíthatnak rá, de ez csak egy vélemény.

Keresztély herceg "debütálása" az Államtanácsban a botrány kirobbanása után pár nappal történt. Elméletileg nem kizárható, hogy a királynő és a koronahercegnő 7 napon belül megegyeztek egymással a válás lehetőségének elvetésében, de nekem az egészségügyi magyarázat még jobban illik az események sorába.

Persze az sem zárható ki, hogy II. Margit egyébként is le szeretett volna mondani, ez az egész affér meg véletlenül pont akkor lepleződött le, így a két ügy összekapcsolása egy szerencse volt a szerencsétlenségben.

Az ügy másik szála, hogy a figyelem most XVI. Károly Gusztáv (1946) felé irányul, aki 1973 óta, vagyis 50 éve Svédország királya. Már 2018 óta ő a leghosszabb ideje uralkodó svéd király, ráadásul neki is éppen 2023 februárjában volt műtétje.

Források

Dán királyi ház

Genoveva Casanova instája

Lecturas