Az 1989-es államfői jelölésről

Folytatva a "karácsonyi sorozatot", Habsburg Ottó 1989-es államfővé való jelölésére térnék vissza. Amikor a témáról először írtam, akkor utaltam egy nem nagyon ismert momentumra, miszerint nem a Kisgazdapárt jelölte őt államfőnek. Akkor nyitva maradt két kérdés, az őt jelölő liberálisok kiléte, illetve a jelölés forrása a kisgazdákon belül.

A szóban forgó bejegyzésben említésre került, hogy a Kisgazdapártnak a hivatalos jelöltje a köztársasági elnöki tisztségre, nem Habsburg Ottó volt. Az utolsó magyar trónörököst "csak" a párt budapesti szervezete jelölte, ami belső vitákat gerjesztett a pártban. Mindenesetre a jelöltség híre eléggé ütős volt ahhoz, hogy rögzüljön az emberek emlékezetében.

Kisgazda ötlet?

Az egyik kérdés bennem mindig is az volt, hogy a Kisgazdapárton belül hogyan született meg Habsburg Ottó jelölésének az ötlete. Az eltelt 31 év során nagyon sok változatot hallottam erről, de valahogy mindegyik sántított. Nagyjából 2006-ig esélyt sem éreztem arra, hogy tisztábban lehessen látni, mivel akik erről hajlandóak voltak nyilatkozni, azok még aktív politikusok voltak. Utána azonban olyan nagy eltérések voltak az egyes emlékek között, hogy nem lehetett kibogózni a szálakat. Nem azt sugallom ezzel, hogy valakik el akarják titkolni a valódi történetet, hanem egyszerűen túl régen történt ahhoz, hogy pontosak lehessenek az emlékek.

Már a bejegyzés közzététele után kaptam meg az egyik érintett fiától a Magyar Nemzet 1989. szeptember 30-i számát, melyben Boross Imre, a kisgazdák akkori pártfőügyésze nyilatkozott. A nyilatkozatból azt lehet megtudni, hogy Habsburg Ottó államfői jelöltségéről a párt nagy-budapesti intézőbizottsága döntött. Ezzel azonos időben a kisgazdák hevesi szervezete is hozott egy ilyen döntést, akik aláírásgyűjtési akcióba kezdtek. Sőt, a XX. és a XXII. kerületi kisgazdák szintén ugyanezt tették.

Mellettük még említhetők a kispesti Kisgazdák is, akikről az állambiztonság 1989. szeptember 28-án jelentette le ugyanezt. Érdekesség, hogy a Belügyminisztérium ezt az iratot 1999. március 31-ig minősített (hétköznapi nyelven titkos) iratként kezelte. Vajon miért?

A Kisgazdapárt kispesti szervezete kampányolt Habsburg Ottó államfővé történő jelölése mellett, legalábbis az állambiztonsági jelentés szerint
(a kép forrása: 1989-es OSA archívum)

Tényszerű, tiszta válaszok nem kerültek elő, de a személyes (nagyon szubjektív) véleményem szerint még mindig a kispesti szervezet körül érdemes keresni a történet magvát. Az egymásnak ellentmondó emlékekben ugyanis (egy-két kivételtől eltekintve) az a közös elem, hogy sokan a kispesti szervezettől értesültek a javaslatról.

Kik a liberális jelölők?

1989 őszén maga Habsburg Ottó is úgy beszélt a jelöléséről, mint ami mögött a Kisgazdapárt áll. Ugyanakkor két forrásból is az derült ki, hogy bizonyos "liberálisok" is mögé álltak. A bejegyzésben akkoriban ezt kérdőjelesen fogalmaztam meg, mivel a saját emlékeimben nem szerepelt ilyesmi.

A bejegyzés közzététele után nagyon sok üzenetet kaptam, amit ezúton is nagyon köszönök!

A kételyeket leginkább a Mai Nap 1989. október 2-i cikke oszlatja el, melyben szintén az előbb említett Boross Imre nyilatkozott az államfő jelölése körüli ügyekről.

Ebben a következőket mondta el:

Habsburg Ottó nem a párt hivatalos jelöltje, hanem egy párton belüli javaslat a jelölésre;
Habsburg Ottó államfői jelöltségét esetleg az SZDSZ is kész támogatni;
Mellesleg a FIDESZ részéről is nyitottság mutatkozik.

A bejegyzés megjelenése után az egyik jelentősnek számító (egykori?) politikus közeli hozzátartozójától egy részletesebb üzenet is érkezett. Mivel nincs dokumentumokkal alátámasztva, ezért óvatossággal kell kezelni, mindenesetre jól illeszkedik az ismert adatok közé:

A Kisgazdapárt a tényleges jelöltről csak október közepén döntött, a párton belül addig viszont nagy volt a nyomás Habsburg Ottó jelölése mellett;
A Fideszben éles vita volt abból, hogy egyáltalán legyen-e jelöltjük az államfői posztra, ha egyébként elutasítják a közeli elnökválasztást. A pártnak az a része győzött, amelyik határozottan a jelöltállítás ellen volt, így az október közepén tartott kongresszuson nem jelöltek hivatalosan senkit. Ha mégis jelöltek volna valakit, akkor az nagy eséllyel Rácz Sándor (1933-2013) lett volna, aki végül a Magyar Október Pártnak lett a jelöltje. Rácz Sándor jelen volt a Fidesz akkori kongresszusán, mivel készült az esetleges jelölése elfogadására.
Ebből következik az, hogy a "liberális"-nak nevezett párt nem volt más, mint az SZDSZ. Az SZDSZ az államfőválasztási ("négyigenes") népszavazás miatt nem jelölt meg hivatalosan jelöltet 1989 őszén. Az 1990-es választások után pedig (állítólag) Antall József (az MDF első embere) volt az, aki eldöntötte, hogy ki legyen az "SZDSZ jelöltje".