Mi lenne, ha királyság lenne?
Magyarországon ismét államfőt választottak. Ennek okán szeretném megválaszolni azt a gyakran megfogalmazott kérdést, hogy véleményem szerint miért lenne jó nekünk az, ha Magyarországon királyság lenne?
A fenti kérdést szoktam a leggyakrabban megkapni, ezért gondoltam arra, hogy egy bejegyzésben is ideje lenne megválaszolnom. A kommentek között sokszor kifejtettem, hogy szerintem nem lenne jobb, sőt, kifejezetten kártékony lenne. Legalábbis ezt gondolom. Sőt, szerintem a helyzet még ennél is borúsabb.
[Természetesen ez csak egy vélemény és tévedhetek is. Azon emberek közé tartozok, akik aránylag sokat tévednek, így komoly esélye van annak, hogy ezúttal sincs igazam.]
Tehát a rövid válaszom: a királyság lehetne egy jó intézmény is, de szinte biztos vagyok abban, hogy a magyar formáját teljesen elrontanák. Ezért nem fogadnám örömmel azt, ha a politikusaink a monarchia bevezetése mellett döntenének.
Miért működhetne jól egy királyság?
A monarchiának sok formája van. Ha az ország a monarchia mellett döntene, akkor valójában szinte még semmi sem dőlne el azon kívül, hogy az államforma módosul. A télen írtam a magyar legitimizmus általam látott belső ügyeinek egy részéről. Annak a történetnek van egy 1995-ös folytatása, melyben az akkori fiatal politikusoknak egy része, megpróbálta kitalálni milyen lenne egy királyság Magyarországon. Amikor megjelenik majd ezen a blogon az a bejegyzés, abból is látható lesz, hogy ahány ember, annyi elképzelés van "forgalomban".
A politika gyakorlati művelésében van egy olyan elképzelés, hogy valamilyen módon úgy kell egy politikai intézményt felépíteni a mindenkori jelenben, hogy annak legyenek a múltba nyúló gyökerei. Amikor a királyságot szerették volna kitalálni (volt ugyanis pár ilyen a magyar történelemben), mindig több helyre lehetett visszatekinteni.
Teljesen más monarchia volt 1000 előtt, másféle volt az Árpádoké, az 1300 és 1500 közötti időszakban is sokféle kísérlet volt, de még a Habsburgok időszaka sem egyféle volt. Nem beszélve arról, hogy 1848-49 körüli "álladalom-ötletek", majd az utána kialakult abszolutizmus időszaka, az 1867-es kiegyezésből kinőtt dualizmus, de még IV. Károly időszaka, vagy éppen az 1919-ben ismét kitalált, majd a Horthy idején megszilárdult monarchia is mutat eltéréseket. Abban a kérdésben, hogy melyik az "igazi", melyik az amelyikből egy jövőben (jelenben) bevezetendő monarchia elindulhat, finoman szólva szólva sem egyértelmű..
A királyság "helyreállítása" azért is lehetetlen, mert 100 év alatt egyetlen konszenzus sem született meg a legfontosabb kérdések ügyében, így még abban sem, hogy melyik királyságot lehetne alapul venni, egyáltalán szükség van-e bármelyiket is mintának tekinteni?
(a kép forrása: https://matyas-templom.hu)
Ugyanakkor az nem vitatott, hogy nagyjából mindegy melyik kerül "kirakatba", mert a lényeg a részletek szabályozása lenne. Sokan elképzelni sem tudják, hogy a magyar államinak nevezett adminisztráció (ide sorolva az önkormányzatokat és egyéb hivatalokat) mennyire hatékonyak akkor, amikor a maguk felségterületük védelméről van szó. A feladataik ellátásából nem mindig látszódik, de amikor pénz, létszám és hatáskör megőrzéséről van szó, bámulatos leleményességet tanúsítanak. Egy államforma módosításakor ezért már rövidebb távon is azzal kell számolni, hogy lényegében nem vezetne érdemi változásokhoz a megélt hétköznapjainkban. Ezt most tekintsük pozitívumnak (sajnos már azt tartom jó eredménynek, ha egy hatalmat gyakorló politikai csoport hagyja nyugodtan élni az embereket).
Ami mindenképpen változna: megjelenne egy olyan intézmény a közéletben, amelynek a sorsa nem az aktuális választási eredményektől függ. Sok múlik azon, hogy milyen jogosítványokat adnak a kezébe, de végre létezne egy olyan tényező, amelyik nem kell, hogy a hatalma megtartása miatt manipulálja a választókat. Ha egy ilyen tényező nem egy-két ciklusban gondolkodik, hanem évtizedekben, akkor lehetne akár stabilizáló erő is.
A "stabilizáló erő" nem egy egzakt értékrendszer, ezen is lehetne évődni, hogy pontosan miben is jelenhetne meg. Amikor erről van szó, akkor általában olyasmire gondolnak az erről írók, mint a demokratikus értékek védelme, a zsarnokság elleni védelem, a közemberek és a kisebbségbe kerültek védelme, bár ezek sem elég konkrétak. Mindenesetre nagyjából átlátható mi az elv, de a megvalósulás a királynak biztosított jogokon múlna.
Az egyik ilyen jog az új választások kiírása lenne. Amennyiben egy politikai helyzet megkívánja, akkor az uralkodó a tárgyalásos rendezés kudarcai láttán, kiírhatná az új választásokat. Ha a parlamenti többség mögött nincs megfelelő társadalmi bázis, akkor ezzel megoldást nyert a krízis (tételezzük most fel, hogy ez így igaz...). Persze adódhat olyan is, amikor a parlamenti többség mögött létezik a támogatottság, azonban rossz irányba terelik a folyamatokat, de egy ilyen helyzet nem az államforma miatt lenne megoldható vagy éppen megoldhatatlan.
Miért nem működne?
Két dolog van, amiben nem vagyok képes hinni akkor, amikor a magyar politikáról van szó. Az egyik, hogy a magyar politika bármit is meg tud valósítani úgy. hogy az használható legyen. Eddig akármit is láttam testközelből megvalósulni, az valahogy mindig nagyon torz lett.
A másik, amiben nem vagyok képes hinni, hogy a magyar politika elég bátor lenne a feje fölé ültetni egy politikai kontrollt gyakorolni képes államfőt. Pontosabban egy olyan királyt, aki a közvetítői, integrátori szerepe mellett arra is jogosítványt kap, mint például az új választások kiírása. A magyar politika még a rendszerváltozás idején mert hatalmat korlátozó intézményeket alkotni (például a népszavazás vagy az alkotmánybíróság ilyen volt), de szerintem ezt már olyan sokszor megbánták, hogy nem is csendes egyetértéssel, de lényegében közös erővel lebontották.
A magyar politikának még egy erős jogosítványokkal felruházott államelnök is nagy kockázat, pedig a legkritikusabb esetben is "csak" 5 évet kell vele kibírni. Ehhez képest egy határozatlan ideig regnáló király már életveszélyes lenne a számukra. Ezért, ha esetleg lenne is majd valamikor monarchia, nagy eséllyel az uralkodó "csak" a jelenlegi köztársasági elnök jogköreit kapná meg. Jó kérdés, hogy az mire elég?
A válaszért nem kell messzire menni, mert van erre egy közelmúltból való példa, Sólyom László (1942). Gondolom senkinek sem kell őt bemutatni, bár napjainkra már sokan elfelejtik, hogy mennyire másként gondolkodott az államfői tisztségről. Ha valaki visszanézi az intézkedéseit, akkor látni fogja a korabeli hírekből, hogy független államfőként próbált eljárni. A meglévő jogait szerette volna maximálisan kihasználni, mely szándék azzal a hittel társult, hogy a magyar állam első emberének elég ritkán megszólalnia, hogy súlya és eredménye legyen annak, amit mond.
Pechjére még egy olyan mély társadalmi krízist is a nyakába kapott 2006-ban, amelyben komolyan próbára került az elnöki felfogása. Azt hiszem, hogy az államfőként megvalósított öt éve nem igényel kommentárt (ha mégis: a meglévő jogkörök, a szép szó nem elegendő a válság megoldásához, sőt, ha az államfő "akadékoskodó", akkor nem lesz második ciklusa).
Sólyom László azt gondolta, hogy a szűk jogkörrel felruházott államfő tehet azért, hogy a közéletet elmozdítsa egy válsághelyzetben a holtpontról
(a kép forrása: index.hu 2006-os interjúja, szerkesztett kép)
A magyar politika Sólyom László után négyszer választott államfőt (2010, 2012, 2017, 2022) és egyetértek azokkal, akik szerint az esélyes jelölt kiválasztásában szempont volt, hogy ne egy "újabb Sólyom" üljön az államfői székbe. Vagyis a magyar politikának még egy a jelenlegi jogkörökkel maximálisan élő államfő is soknak bizonyult. És itt van a kételyem legfőbb oka!
A jelenlegi államfői jogkörök megalázóan szűknek látszanak. Tulajdonképpen olyan, mint egy tiszteletbeli funkció, melynek lényege a mosolygáson, néha a komor tekinteten, máskor a kitüntetések átadásán vagy éppen az ünnepélyes megszólalásban van (melyben egyébként a magyar politikusok nehezen alkotnak felejthetetlent). Egy politikusnak ez a szerep nem megalázó, mert az egyéb eredményei alapján ítélik majd meg. Sőt, esetleg hős mártírrá válik a hívei körében akkor, ha küzd a szűk jogkörökkel! Ugyanakkor egy uralkodónak, akinek a legfőbb politikai munkássága éppen az államfői tevékenysége, megalázó lehet egy olyan krízisben cselekvőképtelennek látszani, mint például a 2006-os.
A politika képes volt megalázóan semmibe venni az államfő "jól elhelyezett" szavait, mivel a magyar államfő lényegében eszköztelen
(a kép forrása: index.hu)
Mielőtt még úgy látszana, hogy csak az egyik politikai oldal viselkedését tartom kifogásolhatónak, gyorsan szeretnék pontosítani. Azt vallom, hogy 2006 ősze egy nagyon mély válság kezdete volt, ahol sok minden megfordult a magyar közéletben (és máig hat a közéletre, amit szerintem minden politikus nagyon jól tud). Abban a helyzetben (szerintem) nagyon jól jött volna egy normalitás felé terelő államfő. Illetve, volt ilyen, próbálkozott is, de a kormányzó pártok látványosan és cinikusan semmibe vették.
Természetesen ugyanennyire tiszteletlennek és cinikusnak tartom azt is, hogy az államfő újraválasztásának ügyében a kormányzó párt vezetője egy reggeli tévéműsorban hozza nyilvánosságra az álláspontját. Ebben a tekintetben még az sincs rendjén, ha a bocsánatkérés arra való utalást tartalmaz, miszerint "van most fontosabb ügyünk".
A másik kormányra került politikai erő sem volt éppen etikus akkor, amikor az államfőről volt szó
(a kép forrása: index.hu)
Éppen ezek miatt gondolom azt, hogy egy király, mint államfő, ilyennek nem tehető ki. Azért nem, mert a király a népet (vagy az országot, kinek melyik tetszik) képviseli, az ilyen esetben a politikával szemben (bár ezt több politikus vitatja). Csak akkor lenne a helyzet méltányos, ha a király kapna hatásos eszközöket a kezébe, például az új választások kiírását.
Ki fog dönteni erről?
Annak idején elég sok vita és ötletelés ment az új alkotmány körül, majd szinte minden egyeztetést nélkülözve, rászakadt a közéletre az a valami, amit Alaptörvénynek neveztek el. Valahogy így él a fejemben is a monarchia bevezetése is. Az egyik unalmas napon majd hirtelen bejelentik (talán Facebook Meta live vagy TikTok live keretében). Egyáltalán nem számítok arra, hogy bármilyen beleszólásunk lesz, mi csak majd ülünk és megdöbbenve pislogunk.
A jelenlegi jogkörökkel ugyanis elég kényelmes lenne egy király a politika részére (mindegy ki van a hatalmon). Nem kellene újra és újra a megválasztással, jelöléssel foglalkozni. Nem kellene rettegni attól, hogy valaki "véletlenül" fejjel lefele tartja a szavazólapot amikor ikszel (ha még emlékszik egyáltalán valaki Láyer József szavazására), és azon sem kellene idegeskedni, hogy mindenki beér-e a szavazás idejére a Kossuth térre.
Szerencsés esetben a király sem akarna szélesebb jogkört magának, hiszen nem a nép emelte őt trónra, hanem a kormánytöbbség. Az éppen aktuális kormánypárt (mindegy melyik oldal) pedig udvariasan sakkban tarthatja a királyt egy megerősítő népszavazás lebegtetésével, ha esetleg komolyan akadékoskodna valami fontos dologban. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy amikor nagyjából 10 éve a kormányoldal támogatásával nem vádolható Gerő András felvetette a királyság helyreállítását, akkor annak minden politikai oldalon örültek.
[Azt gyorsan tisztázni kell, hogy a Gerő András által felvetett megoldás leghatározottabb elutasítói éppen azok voltak, akik monarchista fordulatra vágytak. Jelentős részük ugyanis szélesebb jogkörrel rendelkező uralkodót kívántak volna az ország élére. A Gerő András által példának ajánlott monarchia a kormányzás nehézségeit már megtapasztalt politikusok közül sokaknak nagyon is tetszett - már Gerő András publikációja előtt is.]
Azt hiszem fogalmazhatok még egyértelműbben: a magyar politikusok megnyilatkozásait úgy értelmezem, hogy nekik valójában egy báb kell az államfői székbe. Nekünk, akik a közterhek megfizetésével eltartjuk a politikusokat (és a családtagjaikat), semennyivel nem javulna a helyzetünk, ugyanúgy kiszolgáltatottak lennénk a politika kénye-kedvének, mint eddig is. Gondolom azt, hogy egy képviselő miként szavaz, már nem veszi körbe illúzió: a pártja dönt, amit szükség esetén bekiáltásokkal segítenek (jobb esetben a döntést kiabálják, rosszabb esetben pedig a megnyomandó gomb színét; attól függően, hogy az adott testületben miként vannak a gombok jelölve).
Nyugodtan fogalmazhatunk úgy is, hogy a többséggel rendelkező párt vezetősége dönt mindenben. Ez jobb esetben is egy tucat ember, rosszabb esetben még annál is szűkebb testület... vagy éppen egyetlen ember. Vesszőparipám, hogy a sokat átkozott Kádár-rendszerben egy-egy döntés kialakulásában sokkal több ember került bevonásra (köztük szakemberek is), mint a demokratikusnak nevezett politikai rendszerünkben. Ez a fajta döntéshozatal mindkét politikai oldal gyakorlatává vált. Mindez így sincs rendjén (szerintem), de valami riasztót érzek abban, hogy ezt az egészet egy királlyal szentesítsék.
Vita a király személyéről
Természetesen kulcskérdés lenne a király személye, mivel ez évtizedek óta gátolja azt, hogy a királyságot pártoló csoportok közeledjenek egymáshoz. Korábban már újságcikkeket hoztam fel annak a bizonyítására, hogy a magyar politikai elit királysággal szimpatizáló többsége mit vall erről (Habsburgokban gondolkodnak). Mivel hivatalos felkérés nem született 1990 óta, ezért a család részéről csak a trónigény elutasítása került elő. Ezzel alapjában nincs is gond, csak a tényleges jelölt ügyében lenne a kiválasztásnak felkérésnek egy második köre is.
Erről azért nehéz írni, mert publikus megnyilatkozás még nyomokban sem történt. Így csak az 1921-es nemzetgyűlési vitákra tudok hivatkozni, amelynek egyféle szintézise az, hogy a magyar királynak eleget kellene tennie három követelménynek:
- semmilyen módon nem lehet trónigénye más országra vonatkozóan;
- éljen Magyarországon;
- legyen képes magyarul kommunikálni.
Természetesen ezek a feltételek a trónörökös esetében is életben lennének, a szűkebben vett királyi család egészére kívánatosnak tartják. Ezek a feltételek kőbe vésettek, semmilyen körülmények közepette nem lehetne engedélyt adni az eltérésre.
Még konkrétabban fogalmazva: a magyar politika királysággal szimpatizáló tagjainak a nagyobb része így gondolkodik egy esetleges magyar királyról. Ezek a követelmények nem rendkívüliek, csak éppen bizonytalan helyzetet teremtenek, hiszen így nem lehet tudni ki mondana igent a felkérésre.
Azok sem jelentéktelenek létszámban, akik nagyon másként gondolkodnak a király személyéről. Még véletlenül sem szeretnék a szócsövük lenni (ha nincs merszük kiállni a nyilvánosság elé - amit értek - akkor nem nekem kell kommunikálni a véleményüket), de egészen sokféle ötlet került elő tőlük is. Ebben megjelenik egy Árpádokhoz köthető leszármazott (nem találták még meg), vagy akár egy mediatizált család sarja is. A lehetséges jelöltek névsorának összeállításában és a kiválasztásban viszont olyan nagy elvi távolságok vannak, hogy egyáltalán nem lehet valamiféle egységes álláspont kialakulásában bízni.
Ez utóbbi mondattal arra utalok, hogy a Habsburgok szerepvállalására épülő elképzelések állnak nyerésre (úgy, hogy a Habsburgokat nem kérdezték meg). A helyzetben egy izgalmas fordulat lehetősége is benne van, mivel a Habsburgok nem fogadják el a nőági utódlást, míg a magyar politikusok erről nagyon mást gondolnak (mármint az érintett politikusok).
Egy lehetséges forgatókönyv
Amikor ennyire sokféle elképzelés él egymás mellett, valamint a sokféle elképzelés nem közeledik egymáshoz, akkor törvényszerűen mindig ugyanaz a vége: nem lesz belőle politikai cselekvés. Ezek a különböző "iskolák" tucatnyi ember hitévé alakulnak át, akik mögött nem alakul ki bázis. Ahhoz, hogy teret nyerjenek a közéletben, támogatásra lenne szükségük, embereket kell megnyerniük. De miként is nyerhet meg tömegeket az, aki még a hozzá közel álló nézetű csoporttal sem tud konszenzust találni?
Ebből következik egy lehetséges megoldás: hatalmat szerez egy királyságpárti erő (akár a jelenlegi kormánypártban, de lehet ez egy másik párt is), annak az erős embere pedig a saját véleménye alapján majd mindent eldönt. Mi (ahogy tettük eddig is), fizetjük az árát. Igaz, ez annyira nem lenne nagy változás, hiszen mindig is így volt. Máshogy fogalmazva: csak a díszlet változna. Mivel megalázónak és tiszteletlennek érezném, hogy a királysághoz tartozó tárgyakat és fogalmakat az állami politika díszletté gyalázza, ezért tartom jobb megoldásnak a köztársaságot.
Ahogy írtam is, mindez csak egy olyan ember személyes véleménye, aki aránylag sokszor tud tévedni. Csak azért írtam le mindezeket, mert elég gyakran megkaptam kérdésként.
Források
HVG 2011-es interjúja Gerő Andrással az államformáról
index.hu 2005. júniusi interjúja Sólyom Lászlóval
Index.hu 2006-os írása Sólyom László véleményéről
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.03.15. 19:14:41
Motorogre 2022.03.15. 21:52:26
1) elterelés, gondűző hogy ne Kiev fájjon
2) ötletadó fantázia vagy fantazmagória ?
3) burkolt célzás egy konkrét személyre ... de ki Ő?
4) önvád, önmarcangolás a) személyes b) a nemzet nevében ...
5.) stb..
A korona megvan...
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.15. 22:23:35
1. Ukrajnáról már írtam saját és nagyon visszafogott véleményt :)
2. Remélem nem innen merít bárki is, aki ilyesmit akarna - bízom benne, hogy saját kútfőből egy jobb tervet is össze tud rakni, ez csak egy saját fantazmagória.
3. Szívesen megválaszolom, hogy kire céloztam, de nem volt tudatos, ha ilyesmi került bele. Ha jelzed hol céloztam, akkor leírom a nevet.
4, Nem, ilyesmi nem volt.
5. Azért született a bejegyzés, mert sokszor kaptam kérdésnek. Jaj... és igen... eredetileg a bejegyzésnek aktualitást adó vita a köztársasági elnök választása körül alakult ki. Ha a személyre való célzás erre vonatkozott, akkor értem. Igen, arról volt szó, hogy a majdani magyar királyság egy királynővel indulna el, I. Zsófiával, de ez nem az én véleményem volt.
Andriska07 2022.03.15. 23:07:21
body_andras 2022.03.16. 08:37:14
gigabursch 2022.03.16. 08:41:18
A [ ]-es bekezdésed az elején aranyos.
(nem mindenki vállalja) :-)
A jelenlegi idiokrácia, ahol minden felelősség max 4 vagy 5 évig tart, állandó váltógazdaságot és hintapolitikát hozhat magával, amimindennél károsabb.
Hozzá kell tenni, hogy addig, amíg az én szavazatom megegyezik Kolompár Tarzanné Lakatos-Oláh Rozinante szavazatával, aki a nyolc általánost négy első és négy második formájában végezte el, addig - csörcsill hazudozásával szemben - ezt a fajta állami intézményrendszert _nem_lehet_komolyan_venni.
Ugyanis ez a fajta rendszer egyetlen egy dologra alkalmas: a tőke kiszolgálására. Bárhogy is szépítgeti bárki, illetve bárhogy fűszerezik.
Tehát: Ez a rendszer tudatos állam- és ember építésre nem alkalmas.
A királyságot visszahozni egyféleképpen lehet:
Úgy, hogy Magyarországon csak és kizárólag magyar királyság lesz.
Szerencsések vagyunk, hogy néhai Tóth Zoltán József, illet Kocsis István a Szent Korona Jogrendjét érthetően és világosan feldolgozták és közkinccsé tették.
A hapszbúh formátum teljes erőből kihagyta a népet, mert kezelni sem tudja a Szent Korona jogrendjében azt, hogy a nép és a király egyformán felelős valamiért.
Tehát oda visszatérni - badarság.
S tanulni kell abból is, hogy pl. egy Bethlen Gábor (megtehette volna) vagy egy II. Rákóczi Ferenc (korlátozva volt), miért nem tört a magyar királyi trónra.
Leegyszerűsítve három lépés a kérdéskör:
1.) A történelmi alkotmány jogrendjének helyreállítása
2.) Megfelelő fejedelem (nem, nem Machiavelli elvei szerint!) sor előkészítése
3.) Királyválasztás.
Ebből az első lépés a legegyszerűbb
A második lépésnél fontos, hogy a fejedelmi jogkörig a kormányzónak milyen szerepe van, s közben helyre kell állítani a nádori hivatalt.
A harmadik lépés, nos az még jó messze van.
gigabursch 2022.03.16. 08:43:09
Személy szerint régóta olvasom a blogot, nagyjából sem értek egyet a felvetéseddel.
S ráadásul több, a kérdést megalapozó cikk született már az elmúlt években, sőt ígéret is, hogy kb. ekkor lesz majd egy ilyen cikk is, ha jut rá idő, stb...
gigabursch 2022.03.16. 08:46:42
Nyomokban sem értek veled egyet.
Sólyom esetében sosem nyelem le azt a kérdést, hogy akkor, amikor személyes érintettség miatt neki jeleznie kellett volna, hogy nem vállahatja az Ügynöktörvény alkotmánybírói vizsgálatát, akkor ő csak egy dolgot tett: Évekig maszatolt.
Egyáltalán: Alkotmánybíró sem lehetett volna (van még pár abban a körben, aki nem lehetett volna)
@Andriska07:
Egyetértek.
Csak hát kicsit hosszabb az út, meg rögösösebb, mint az idiokrácia.
Attól még végig kell járni.
Ozsetan 2022.03.16. 08:54:20
Motorogre 2022.03.16. 09:04:08
Aki nem látja a mai hazai társadalmi gondokat és közelgő referendum közti áthallást ( :) ) az vagy naív vagy pl. 3.)
Te is, én is hosszan tudnánk sorolni olyan témákat, mely tárgykörökben számos cikk, publikáció, opponensi vélemény, értékelés stb - született és látott napvilágot széles körben, és mégis maga a téma fantazmagória. Azaz a cikkek száma nem alapoz meg semmit - ezzel a tudományos publikációk világa sem tudott még megbírkózni.
A kérdést - szerintem - a már-már reménytelen gazdasági lemaradásunk generálta, de a boldog visszaemlékezés Árpád-házi királyainkra és az akkori Európában elfogalt vezető helyünkre nem segít, sajnos. A bányák kimerültek, az EU sülyed, a centrum keletre helyeződött át. De ha Hszi-CsiPing tekinthető királynak - akkor gazdaságilag van előnye.
pista18722 2022.03.16. 09:07:28
A köztársasági elnök azért jobb a királynál, mert választják. Ha a parlament választja, akkor is meg van a lehetősége annak, hogy jót válasszanak. Persze nem a Fideszes dikttaúrában. Ha a nép választaná, akkor még jobb esélye volna.
Persze semmi nem tökéletes, de az aztán tényleg idióta egy elkáépzelés, hogy még ha ezer évvel ezelőtt egy család érdemes is volt valamire, akkor az máig genetikailag öröklődik. A félrelépésekről nem is beszélve.
pista18722 2022.03.16. 09:12:32
ulpius66 2022.03.16. 09:59:53
(egyetlen egy apró feltételem van........én legyek a király...)
gigabursch 2022.03.16. 10:02:47
Brendel!
Téged senki nem kérdezett és senki sem kíváncsi rád.
Tűnj el!
gigabursch 2022.03.16. 10:15:23
Egy gond van összesen: A cikk kikerült a ketrecbe. (ezt kivastagítanám, ha fogadná a rendszer a HőTöMLő kódolást). De ez a gond sajnos a leghatalmasabb.
S azért került ki, mert a polidili blogok javán már nem lehet kommentelni (pont annyit is érnek, nem sorolom őket).
Ezért a blogketrec szerkesztői a valós tartalommal rendelkező, nem napi politikai is blogokat kirakják sajnos, s erre az ilyen brendel típusú férgek - megint csak sajnos - megjelennek.
Visszatérve az érdemi beszélgetéshez:
Szerteágazó a téma, és igazad van: ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes. Valóban lehet neki aktuálpolitikai vetülete is. Ugyanis el lehet játszani azzal a gondolattal, hogy egy mai szavazás mennyiben lenne másabb, mondjuk egy évszázaddal ezelőtti keretrendszerben. Egyébként ezen még érdemes is elgondolkodni.
Személy szerint én nem kerestem benne aktuálpolitikát. Főleg az előzmény cikkek vonatkozásában foglaltak alapján.
Hogy a szerző gondolt-e erre, az meg legyen az ő dolga. Én elhiszem neki.
S hozzá kell tenni:
Vannak nagyon sarkalatos kérdések (nem is kevés!), amiben messzemenően nem értek vele egyet, ugyanakkor talán egy-két morzsát én is tudtam hozzáadni a munkásságához. Mert érdekes, mert tartalmas és azért, mert elfogadja az eltérő nézőpontot, főleg, ha ad is hozzá a legjobb tudása szerint az ember valami többlet információt.
S mégis szívesen olvasom, mert értelmesen körbe lehet járni egy kérdéskört. S rengeteget lehet a cikkekből tanulni.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 10:32:09
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 10:34:02
Köszönöm, hogy leírtad a véleményed :)
HgGina 2022.03.16. 10:34:43
Még hogy nem működik? Mikor jártál kint? Mikor olvastad a híreket? Ho élsz?
Lölöke lehetne az udvari szakács, séf. A szakképesítése megvan születése óta: mészáros. Az udvari bolondból is külön csapat lehetne... van. Az ebédhez is van cigánybanda. Élén egy UFO-val. Nos, nem mondom, jól mutatna báró miskolczi Pataky Attila egy hímzett vityafejes hímzett díszmagyarban. Az atilla még illik is hozzá.
Jó kis fölösleges és értelmetlen írás. Ez is megvolt.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 10:36:43
HgGina 2022.03.16. 10:39:27
Ha már nem tanultál, legalább ne fitogtasd!
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 10:53:25
Annak idején jó páran (abból az emlékezetes 110-es névsorból) azért ajánlották őt (személyes ismeretség köt össze többekkel, nyilvánosan nem mondták ezt el), hogy mutassa meg végre valaki, hogy mire elég az államfői jogkör. Még hivatalba sem lépett, amikor ezt gyorsan elrendezte azzal, hogy "morális hatalmi ág", "nincs eszköze", de elég a szép szó (egész pontosan az idézett cikkről készült képen látható ez a "szép szó"-gondolat). Azért gondolták, hogy majd ő megmutatja, mert az AB elnökeként volt szerepe a jogkörök értelmezésében. Erre nem is kellett őt külön kérni, mert volt róla egy határozott álláspontja.
Amikor közeledett 2010, többen csalódtak benne, melynek két oka volt. Az egyik a hatalmas kudarcsorozat, mármint a 2006-os válság kezelése miatt.
Volt némi rossz szájíz amiatt a bizonyos kézfogás miatt is, mert azért az ő rendszerváltozás előtti életútjában volt pár elem, amit udvariasságból, tiszteletből nem boncolgattak (ezzel amúgy még egyet is tudtam érteni).
Aztán volt egy másik ok, amit nagyon óvatosan szellőztettek meg és érdekes módon valahogy mindenki kerülgette az ügyet. Linket nem is találnék szerintem hozzá, mert inkább egymás fülébe ment a pletyka arról, hogy mennyibe került a lakhatásának a biztosítása. Az eddigi államfők közül (e szerint a pletyka szerint) ő egyedi volt. Sajnos a pontos részletekre vonatkozó linket nem találtam meg, csak az óvatos híreket.
Amellett, hogy tetszett benne az államfői szereppel való kísérletezgetés, nekem óriási csalódás volt az a "teljesítmény" amit 2006 utolsó hónapjaiban (és utána) tett. Ha tiltakozásképpen lemondott volna, nálam akkor vált volna sikeressé.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 11:00:00
Ha ez marad (és most erre van nagy esély), akkor valóban bárkit oda lehet ültetni.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 11:06:33
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 11:15:44
Ami itt a lényeg volt, az egy kérdésre adott válasz, miszerint miért gondolom azt, hogy Magyarországon egy királyságra való átkeresztelés nem lenne jó.
Abban egyetértek, hogy a mai politikai hatalmi rendszer nagyon is jól működik - azok számára, akik kiagyalták.
gigabursch 2022.03.16. 12:34:52
Ilyenkor mindig bevillan a Gyaloggalopp idevágó jelenete, amikor - Kern zseniális szinkronjával (ahh, az egész zseniális, minden szempontból!) - az Artúr király által kérdőre vont nem öreg és nem asszony paraszt, aki az anarcho-szindikalista közösségben él és hisz kijelenti, hogy a (kb) "...csak azért, mert a vizirevűből egy menyecske fejbeverne egy rozsdás karddal és emiatt én kijelenteném, hogy holnaptól én vagyok a császár...", nos az nem feltétlen lenne jó út.
Emiatt is vagyok óvatos. Nincs nálam (sem) a bölcsek köve.
Sok ismeretem van és emiatt nagyon könnyen mondanék hatalmas marhaságot, ami senkinek nem tenne jót.
Ami viszont biztos és számos esetben igen jól dokumentált (még a negatív eseteket is figyelembe véve => lásd Kis Károly), a királyságra alkalmasnak vélt ember kapcsán fel kell tenni a kérdést, a koronázáson részt vevő emberek számára:
- Akarjátok-e Őt királyotoknak? [1]
- Igen!
- Akarjátok-e Őt királyotoknak? [2]
- Igen!!
- Akarjátok-e Őt királyotoknak? [3]
- Igen!!!
Háromszor meg kell kérdezni abban az emelkedett pillanatban a népet. S ez nem mese.
(Kis Károly esetében még az is dokumentált, hogy hogyan fogyott a hangerő...)
...
S látod, a kérdést tudom, de hogy ezt a nádor vagy az esztergomi érsek teszi-e (egyáltalán közülük valaki?)? Nos, azt sem(!) tudom.
...
Akárcsak azt sem, hogy a magyar királlyá történő beavatás (ez csak a magyar királykoronázás része, máshol ne is keressük!), a koronázási szertartás során hol van az a pont, amikor a kérdés elhangzik.
Pedig ez: Kulcskérdés!
...
Ettől - talán még - sokkal izgalmasabb több kérdés is, így:
1.) hogy milyen vért hordoz magában?
1.) van-e igazolható Turul-házi (Árpád)-vér, illetve jelen van-e benne a Gút-Keled vonal és hányszorosan?
3.) személyében alkalmas-e királynak?
4.) felesége alkalmas-e a királynénak?
S akkor arról ne is beszéljünk, hogy nem kívánok abba szituba feltétlen bekerülni, ami így hangzik (kb): "Míg mások háborúznak, te csak házasodj ó, boldog Ausztria".
(Épp ezért félek a hapszbúh trónigénytől és az esetleges Croy-család tisztázásának eredményétől - Ettől függetlenül tisztázni lehet és KELL!)
...
Ehhez képest még mindig ott tartunk a közoktatásban, hogy:
- A Szent Koronát összetákolták mindenhonnan, meg egy nulladrangú és képességű bizánci császár küldte, meg
- Szent István vetette fel a kereszténységet a magyarokkal, tűzzel-vassal irtott mindent...
Nem az a fő baj, hogy az elmúlt két évszázadban nagyrészt hapszbúh-barát, ill. jelentős részben moszkovita volt a hazai történész szakma, hanem az, hogy:
1.) Hazudnak
2.) A mai napig etalonként tekintünk a munkájukra (Kristó, Győrffy, stb..., illetve Budenz-Hunsdorfer-Trefort-Pauler, stb...)
3.) A mérgezésük még generációkra kihat.
Ennek folyományaként megjelent az a vonulat is, ami már népnemzetibe öltözött és még károsabb (Csomor, Badinyi, Máté és társaik), s ilyenkor az akadémia csak örül, hogy: "Tessék, nem tetszik a miénk? Hát itt van nektek még nagyobb marhaság, egyétek!". S eszik is a népek...
Összegezve:
Nem tudok helyes és tömör választ adni.
Pedig válaszolnék rá, ha tudnék.
steery 2022.03.16. 13:01:42
Aztán mégis, miféle királyságunk legyen? Választott király? Meghatározott időtartamra vagy amíg munkaképtelenné nem válik vagy le nem mond, mint a pápa? És mi legyen a politikai, jogi szerepe, feladata? Hol lakjon? Ki fizesse a királyi család üzemeltetését, rezsijét, apanázsát? Ha nem választjuk a királyt, akkor hogyan történjen az utódlás-öröklődés? Mi történik, ha a királyi családunk beházasodik más országok királyi családjaiba, aztán azok később igényt tartanak a trónra? Ki végezze a koronázást? Egyházi szentesítéssel történjen (szakrális királyság) vagy világi jóváhagyással történjen?
Régen volt egy népköztársaságunk. Aztán ebből a vezetőink önkényesen (a nép megkérdezése nélkül) kihagyták a népet, maradt a köztársaság. Majd utána a vezetőink önkényesen (a köz megkérdezése nélkül) kihagyták a köztársaságot is, maradt a Magyarország, csak így, simán, titulus nélkül. Mi legyen az államforma váltás után az ország új neve? Magyar királyság? Magyarországi királyság? Magyar monarchia?
Kik legyenek jogosultak a hercegi címre? A király adományozhat a hűbéreseinek nemesi rangot? Melyeket, mikor, kinek, miért? Mit jelent nemesnek lenni? Ez a cím örökölhető, átruházható, eladható, megvehető?
Először talán ezeket az apróságokat kéne tisztáznunk, mielőtt nekilátunk a királyválasztásnak a Duna (vagy valamelyik fővárosi jégpálya) jegén.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 13:22:42
A történész szakma kb. olyan, mint az eladói. Sokféle emberről van szó, sokféle vállalt vagy éppen kötelezővé tett feladattal, semmilyen módon nem lehet az egészet egyben kezelni. Rengeteg konkrét példát tudnék felhozni arra vonatkozóan, hogy milyen eredmények kerülnek ki a kezük közül és mennyire nem jutnak azok túl a szakmai lapok vagy a könyvek hasábjain.
A történelem oktatása más tészta. Ahogy egyszer kifejtettem, általában nagyon nem hatékony a közoktatás, hiszen a többség úgy került ki 8-10-12 év után a magyar közoktatásból, hogy nem tud helyesen írni és beszélni, nem képes szöveget értelmezni, nem tud adatokat keresni, nem ismeri a természettudományos alapokat (csak az általános iskolai alapokra gondolok), nincsenek tisztában a matematikai alapokkal sem (átlag fogalma, de említhetném csak önmagában a nagyvonalú becslést is).
A történelem lényege nem a "rizsa", vagyis nem annak az elbeszélése, hogy mi volt régen. A "rizsa" nem történelem. A történelem lényege a bizonyítékok felkutatása és értékelése.
Az, hogy a közoktatásban a frontális oktatás tarol, ahol a tanár összefoglalja azt "amit tudni kell", kényszerű pótmegoldás.
Az más kérdés, hogy a politika mit ír elő az iskoláknak a történelem oktatásáról, de ezt nem csupán az erről vitatkozók nem olvassák el, hanem szerintem azok többsége sem, akik döntöttek róla :)
Bocsánat, hogy ezeket újra leírtam, csak nekem ez egy "kattanás", amitől nem tudok megszabadulni :)
gigabursch 2022.03.16. 13:27:15
Most kb megint úgy vagyunk, mint két öreg a vasárnapi mise után, mikor az a nagy kérdés a fröccsös poharak fölött, hogy a Tecának, vagy a Sacinak volt jobb a dereka ötven éve.
:-)
gigabursch 2022.03.16. 13:31:08
Nyolc boldogság...
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 13:32:03
A megfogalmazott kérdéseiddel kapcsolatban amúgy vannak válaszok, csak nem nekem kellene azokat tolmácsolni. Mármint azokra gondolok, amelyekre a válasz nem szerepelt a bejegyzésben.
A magyar költségvetés jelenleg is költ az államfői intézményre, nem is keveset (erről volt már itt bejegyzés, ráadásul az alacsonyabb értékekkel).
Az, hogy Magyarországnak mi is a jelenlegi államformája, arról is volt szó. Egyszer megjelent egy "szerény javaslat", amely ideiglenesen nyitva hagyni javasolta a kérdést. Azóta a "szerény javaslat" megfogalmazója a Kúria elnöke lett és láthatóan megvalósultak az ötletei. Az államforma az Alaptörvény B) cikk (2)-ben egyértelműen meg van adva, "csak" az A) cikk változtatta meg az ország nevét. A "szerény javaslat" értelmében azért, hogy a magyar politika rendezze a viszonyát a Habsburgokkal és végérvényes döntést hozzon a királyságról.
Az, hogy ez jó-e vagy nem szerintem - hát éppen ezt írtam le. Vagyis azt gondolom, hogy teljesen mindegy a politikának az, hogy mit gondolok erről, azt tesznek amit csak akarnak.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 13:32:50
Motorogre 2022.03.16. 14:14:48
Motorogre 2022.03.16. 14:22:21
Érdekes hogy a királyság témaköre így él hazánkban... ahogy meglepett az is, hogy fiatal értelmiségiek az Osztrák-Magyar monarchia visszaállításában látják hazánk gazdasági-társadalmi felemelkedését. Talán emlékszel, Megyesi Péter Romániával javasolt államszövetséget (!!) - legjobb lenne független Mo-ként megélni a következő 200 évet, jólétben, békében.
Tony Multh 2022.03.16. 15:46:30
Ugyan napjaink "népszavazásai" - amit sokak csupán "láttatásnak" vélnek - valamiféle igyekezet, szerintem, a politikai klikkesedés ellen.
A királyi jogkör egyik lényeges elemének éppen a népszavazás kiirásának jogát hozod fel: azt a népfölségi (szubszidiaritás) elvet - amit ma, mint alapjogot, az 1992-es 5. cikk.-beli Európai Unióról szóló szerződésben fektetettek le először, majd az Amszterdami Szerződés (1997), ill. a Lisszaboni Szerződés kibővített ill. megerősített.
Tehát: a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni.
Mivel ez az elv szorosan összefügg az arányosság és a szükségesség elvével - újabb kérdés:
ki áll legközelebb a polgárokhoz?
Erre lenne a felelet: az Önkormányzati szerkezet - ám a mai gyakorlat alig tér el "a csóri csukának nincsen mája, a palotai pálcának nincsen párja" történettől. (feol-old.mediaworks.hu/kozelet/helyi-kozelet/csor-helyi-legenda-csuka-csarda-tortenelem-2148911/)
A történet tanulságai:
1 - a helyi hatamak önös érdekeik szerint tudják alakítani a valóságot
2 - a minden helyi hatalmak fölött álló hatalom - ha van! - dolga legközelebb kerülni a polgárokoz.
Tehát, adott esetben az ügyvezető miniszterelnök megpálcázására való jogosultság is.
Az 1921-es - általad leirt 3 alapfelétel között - ez a kritérium nem szerepel. Nem véletlen, hiszen a felidézett „Sólyom jelenség”, éppen a pálca kijátszásáról szól.
Ez érinti az arányossági elv megvalósíthatóságának kérdését: azaz, hogy lehet megoldani, hogy egy tejhatalom nem váljon autokratikus hatalommá?
Ugyan, ennek a veszélye - az egyszemélyi tejhatalmi pozició nélkül is - fennáll, ld: Hitler, Sztálin vagy Putyin.
Azaz miként előzhetők meg az londoni Guy Fawkes vagy a prágai Hradzsin szituációk?
A történelmi megoldások elég szegényesek:
1 - családírtás: az örökösítés ellehetetlenítése.
2 - fizikailag képtelenné tétel: pl. csonkolás, száműzés
Mivel a tejhatalom nem tejhatalom, ha van külső visszacsatolás - az egyetlen fékezőerő csak magából a tejhatalomból származhat, amit mondhatunk bölcsességnek is, meg félelemnek is.
A Korona (Crown) c. filmben a félelem, mint a korona elvesztésének lehetősége a példázat.
Tehát, mitől király a király?
Az ország, a nép iránti elhivatottságától.
Ez az elhivatottság volt jelen Oláh (Hunyadi) Jankóban - ami Mátyás fiában lett valósággá megkoronázottságában.
Az 1921-es Habsburg trónfosztás során megfogalmazott 3 kritérium - amit idézel - ezt a szempontot figyelmen kívül hagyta.
Érdekes, hogy az 1992-es szubszidiaritás elv - ha indirekten is - de pontosan megfogalmazza az elhivatottságot: "legközelebb kerülni a polgárokoz."
Lehet-e egy mai emberben ilyen jellegü elhivatottság?
Ha csak Ukrajnára nézünk, máris ott van Zelenszkij.
Hogy mennyire jobban "király" mint Putyin, az nemcsak a Kiev ősiességéből adódik.
A mai DNS vizsgálatok a városalalpító Rurik család finnugor eredére utalnak. Kievet a Rurik családból való Oleg alapította 882 körül.
Ezzel szemben Moszkva alapítása 1300-ra tehető, szintúgy a Rurik-dinasztiából való Daniel Alekszandrovics volt Moszkva városának alapítója.
Látva a világ együttérzését, mondjam azt, hogy a nép, az ösiség melletti elkötelezettség „érték”? Mondjam, hogy ez az „érték” értékesebb, mint az 1921-es 3 kritérium?
Ebből a szempontból nézve, az Árpád-házi DNS markereket hordozó valaki lenne az ideális magyar király. Róla feltételezhető az elhivatottságra való hajlam, amit önmagában hordozna.
Ilyen DNS markereket hordozhatnak a skóciai Drummond család, ill. a Crouy Solre és a Crouy Chanell család tagjai.
At 1921-es 3 kritériumokból talán az 1.-2.-nek megfelelhetnének, a 3.-ik pedig elsajátítható. Ám az elhivatottságuk jelen pillanatban nem mutatkozik.
Részükről kellene jelentkeznie az elhivatottságnak, a kezdeményezésnek. Legalább a DNS vizsgálatok megrendelésének, ill. az MKI által feltárt markerekkel való összevetésnek a mértékéig.
A jelenlegi politika alaptételei között ott szerepel, a család, mint a társadalom legkisebb egysége. Ugyan ez a család – azaz a királyi család – a nemzet, a nép összetartásának biztosítéka is.
A kör tehát bezárul.
A család, a családtagok együttélésének biztosítéka, összefogó ereje.
A királyi család tehát a nemzet összefogásának – a 15 millió magyar – összetartozásának biztosítéka. Nyerhetnek választást a különböző politikai tömörülések; a nemzetet egy család, a királyi család, összetartja. Különösen akkor, ha mint Ukrajna – rendelkezik olyan ösiességgel és elhivatottsággal, mint értékkel – ami elött főt kell hajtani. A DNS markerek, hála napjaink tudományos eredményeinek, az ősiességet egyértelmüvé teszik.
Bárcsak megtalálnánk az egyértelmű elhivatottságot is!
gigabursch 2022.03.16. 15:59:50
Uhhh.
Ebben jó sok elgondolkodni való volt.
A tejhatalom nálad a teljhatalmat jelenti? Mert végig egységesen használtad...
OFF:
Ukrajna gyökere lehet ősi, de a jelen sarj nagyon ifjú.
A nagyobb gond, hogy Ukrajna vezetése nem ukrán. Nagyon nem ukrán. A felülről gerjesztett sovinizmus, meg iszonyatosan veszedelmes + káros.
ON
Tony Multh 2022.03.16. 16:16:49
teljhatalom tejhatalom] főnév
Korlátlan hatalom; teljes jogú intézkedési hatalom.
Nem ellenőriztem önmagamat
gigabursch 2022.03.16. 18:49:24
:-)
Mással is előfordul...
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.03.16. 22:17:44
Az említett családok előtt egyébként nyitva áll a genetikai bizonyítás lehetősége, bár az lenne helyénvaló, ha az MKI hivatalosan felkeresné őket. Jó kérdés, hogy erre miért nem kerül sor...
Praefectus Gallorum 2022.03.21. 16:14:35
Babits valahol írja, hogy a magyar népléleknek a saját értékeit konkretizálnia kell.
De attól tartok, hogy ez a személy nem fog kiemelkedni a semmiből, sem a dinasztiák már megszületett tagjai közül.
gigabursch 2022.07.13. 17:26:35
Beleakadt ám egy jó videóba a koronázás kapcsán.
Kb 15 évig várt..., feküdt..., pihent...
youtu.be/VVCH0RTOrM4
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.07.14. 08:09:20
youtu.be/VVCH0RTOrM4?t=7426
gigabursch 2022.07.14. 13:00:59
Igazában az egészre, de arra is.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.07.14. 15:36:51
gigabursch 2022.07.14. 19:36:04
Ohhh, köszönöm!
Szántait lehet szeretni, meg nem szeretni.
Iszonyatos (szak)irodalom ismerete van.
Aki megszokja ezt a körbejárós stílusát és néha elkéri az idézeteinek forrásait (amit egyébiránt sose titkol), rájön arra, hogy amit rendszeresen mond a népmesék kapcsán (aki nem hiszi, járjon utána), azt ő komolyan gondolja.
Amúgy csuda pofa a fickó, érdemes vele megismerkedni, ha úgy adódik...
Az idézett részt egyébként Passuth is szinte szóról-szóra emelte be a Tört Királytükör c. művébe.
gigabursch 2022.07.15. 12:28:36
Ugyanbben a videóban van egy fontos rész.
Ez nem az, amit kerestem már és egy másik bejegyzésed alatt volt róla szó, de ugyanarról szól:
youtu.be/VVCH0RTOrM4?t=1884
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.07.15. 14:11:58
Elég sok olyan dolgot mond, amire az ember azonnal felcsattan, hogy "honnan lehet tudni"? Tudom, hogy ezt nem tőled kell kérdezni, csak elég sokat foglalkoztam a visszaadás ügyével és az elérhető dokumentumokból nagyon más kép áll össze.
Azt, hogy hajón vitték és nem repülőn, árnyalja az a tény, hogy repülőn hozták vissza.
Érdekelne az is, hogy kik haltak meg azok közül, akik a fejükre próbálták?
Azt, hogy a Szent Korona az USA területén van, már minimum 1970-ben lehetett tudni, mivel ott ez téma volt, írtak róla az újságok is. A féléves átszállításokat (és azok éjszakai szervezését, az UFO jelölés használatát) nem tudom miből lehet tudni. Mármint érdekelne, hogy honnan lehet ezeket megtudni?
Ezek mellett még el is lehetne menni, mert nem annyira fontosak, de Habsburg Ottó általa említett szerepe már az. Többünkben teljesen más kép állt össze a szerepéről. Elfogadom, hogy ő (Szántai) többet tudhat, de nem találtam semmi olyan dokumentumot, mely igazolná, hogy Ottó bejelentkezett, mint a Szent Korona tulajdonosa. Sőt, annyira nem, hogy neki fontos szerepe volt az emigráció megbékítésében a visszaszolgáltatás ügyében. Többen észleltük azt, hogy a magyar állam és Ottó kapcsolatában fordulat állt be akkoriban. Azt, hogy ő valaha is magát a Szent Korona tulajdonosának gondolta, nem láttam sehol sem igazolva.
gigabursch 2022.07.15. 17:27:14
Mindenre én sem tudom a választ.
Van ebben koronaőri visszaemlékezés is, ami szóbeli.
Azt viszont megtehetem, hogy összehozlak benneteket, ha épp nem egy előadásán ismerkedsz meg vele.
gigabursch 2022.07.15. 17:28:41
Vigyázz! HO nem tulajdonosként, hanem jogosultként került felemlítésre.
Nem ugyanaz!
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.07.15. 18:12:17
Tőlem mindenféle értelmes vagy értelmet nélkülöző civilizáció is órákra helyezkedik el :)
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.07.15. 18:46:31
gigabursch 2022.07.15. 21:31:27
Ezt mondom én is.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.07.16. 15:11:16
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.07.18. 13:21:18
Valamit szeretnék rá írni, de nem hőbörögve és nem a szavakon lovagolva, hanem azzal a barátságos megközelítéssel, ahogyan beszélgetni szoktunk.
Talán 23:30-nál mondja azt, hogy "aki nem hiszi, járjon utána" - mondjuk ez az, amiben maradéktalanul, meg annál is jobban egyetértek vele.
Volt korábban többször is olyan, hogy valakinek az ilyen jellegű mondandójának a végére jártam, mert egy olyan közösséghez tartoztam, ahol az egyik ilyen "vándorelőadó" üzenete fontos volt.
Iszonyatosan sok időt fordítottam rá, nem 80-100 órát, hanem annál is többet. A kész szövegbe minden egyes kijelentés teljes bizonyítási apparátusát belemásoltam, így nem kellett ide-oda rohangálni annak, akit valóban érdekelt a téma. Maga a szerkesztés (a források másolása, digitalizálása miatt) még több időt vett el, mint az egész kutatás. Így jött össze rengeteg ráfordítással egy kb. 20 oldalas anyag.
Százalékos arányban meg tudod tippelni mennyien olvasták el?
Tettem mindegyik ilyen kis irományomba egy bizonyos bekezdés közepére egy olyan zárójeles megjegyzést, amin ezt le lehetett ezt tesztelni. Hozzá kell tegyem, hogy az érintett kérdések a közösség számára kiemelten fontosak voltak.
A válasz: senki!
Akkor megfogadtam, hogy az ilyen gondolatfüzéreknek soha többé nem járok a végére ezen a módon, nem érvelek ellenük, mert hiába spórolom meg vele a kutatást másnak és adok mindent kézbe, akkor sem fogja elolvasni. Ha ilyesmi igény felmerült, akkor én megcsavartam a népmesei szállóigét:
"aki akar, az járjon utána, ha hiszi, ha nem hiszi".
Persze idővel megértettem, hogy sokszor az ilyen nézetek (melyeket megbíráltam) mögött nem racionális dolgok vannak, ezért eleve kidobott idő volt érvekre, bizonyítékokra pazarolni az időm.
Ezek jutottak eszembe őt hallgatva. Számos helyen éreztem azt, hogy "na most ezen inkább túllépek", mert bár nem gondoltam a valóságnak megfelelőnek az állítását, de annyira nem lényeges kérdésről volt szó. Aztán ezek egy határon túl már felhalmozódtak és magával sodorta a fontos állításait is. Mármint a fontosabb állításáról is más tudásom van, mint amit ő mond az előadásában, de az előzmények miatt az ember (vagyis én) már nem tudja tovább hallgatni.
Nem azt akarom mondani, hogy a fontos állításai igazak vagy nem igazak, hanem csupán az ellenőrzés lehetőségére utalnék. Ha valakinek ezek a tézisek fontosak és nem hinni akar benne, hanem tudni akarja mit lehet ezekről a kijelentésekről biztosan tudni, akkor járjon utána és hozzon róla döntést önmaga.
Ha valaki elfogadja, hogy amiket mond, az úgy hiteles ahogy elmondja, ezért nem is kíván a végére járni egy picit sem, attól még egy teljesen normális és értékes ember lehet. Sőt, számomra semmi nem múlik azon, hogy ki, mit gondol az előadásban elhangzott kijelentésekről.
Egyébként még nem kaptam tőle választ. Rutinos tévedő vagyok, ezért nekem nem okoz gondot fejet hajtani a bizonyítékok előtt, úgyhogy nagyon várom :)
gigabursch 2022.07.18. 14:19:26
Jók és megalapozottak a felvetéseid.
Ismerve Lajost, fog válaszolni.
Még az is lehet, hogy elemi szintű szakmai kapcsolatba kerültök.
Az pedig mind a kettőtöknek és a "közönség"-nek is a hasznára válik.