A Honfoglalás 2000 Egyesület közleményben javasolta Magyarországon a királyság helyreállítását.

Júliusban egy érdekes megfogalmazásban tagadta le az egyik új főispán a királyság helyreállításának a szándékát. Alig kellett várni egy hónapot, hogy a téma megint előkerüljön. Ezúttal a Honfoglalás 2000 Egyesület adott ki közleményt, melyben javasolta a királyság helyreállítását, első körben király nélkül.

A Várba még nem költöztetne be senkit az Egyesület javaslata

Maga a közlemény címe is érdekesre sikeredett: 

HONFOGLALÁS 2000 EGYESÜLET: KIRÁLYSÁG?!

A kérdőjellel kombinált felkiáltójel pontos értelmezése nekem mindig gondot okoz, így meg sem próbálom kitalálni azt, hogy vajon mire gondolhatott a címet így megszerkesztő személy.

Ennél meglepőbb a közlemény első bekezdése, mely 5 célt nevez meg, ami miatt át kellene térni királyságra:

1. fejlődés,
2. biztonságunk,
3. nemzeti összetartozás,
4. egymásra való figyelés,
5. gondoskodás megteremtése.

Gondolom nem csak engem gondolkodtat el, hogy ezen jelenségeknek vajon miként lesz garanciája az államforma megváltoztatása, de ennek a kibontása azokra az újságírókra vár, akik majd megrohamozzák a kérdéseikkel a civil szervezet elnökét.

Ami viszont ennél is jobban fejbe vág, az a királyság megteremtésének a módja (még mindig az első mondatnál tartunk!):

meg kell változtatni a magyar Alkotmányt

A 2010 utáni átalakulások egyik következménye, hogy az országnak úgynevezett alaptörvénye van. Ennek a szövegnek két szerzője ismert, az egyik egy kisebb részért felel, a másik nagyjából a teljes szövegért. A teljes szöveg szerzőjének Szájer Józsefet tartják, aki egy interjúban kifejtette a gondolatait arról, hogy mit gondol az alaptörvény és az alkotmány viszonyáról. Teljesen mindegy az, hogy erről a kérdésről mások mit gondolnak, mert az ő gondolatai lettek a befutók. 

Ő, mármint Szájer József, elmondta, hogy az alkotmány szerinte minden 1949 előtt hatályos jog összessége. A 2010 után életre hívott alaptörvény is részét alkotja, de mivel a része, ezért kevesebb, mint maga az alkotmány. Vagyis az országnak azt a jogi entitását, amit a mostani rendszer alkotmánynak nevez, képtelenség megváltoztatni. Ha a mostani rendszer értelmezése szerint valaki sikeresen alkotmányt szeretne módosítani, akkor ahhoz vissza kell utaznia az időben, majd onnan kellene módosítania (2010 és 2012 között) úgy, hogy az hasson a jelenünkre.

A Honfoglalás 2000 Egyesületnek ezért az idézett javaslata tűpontos, csak éppen elég nagy kihívást jelent a realizálás, mert nem elég időt utazni, hanem úgy kell megvalósítani az időutazást, hogy az a jelenünkre is hasson... 

Az egy apró mellékszál, hogy a 2010 után alkotott alaptörvény eleve úgy lett megalkotva, hogy az államforma kérdésében elhalasztotta a döntést. Mármint feladatként jelölte meg a 2012 utáni időszakra a köztársaság vagy királyság eldöntését, valamint a dinasztiával való viszony rendezését (ennek a bejegyzésnek a végén volt erről szó). Ezért egy királyságra való áttérés lehetősége eleve adott, hiszen eleve így alkották meg a szöveget, nem kell hozzá időt utazni.

Az sem kizárt, hogy a szervezet az alkotmány kifejezést (szándékosan?) eltévesztette, mert a közlemény későbbi részében az alaptörvény módosításáról beszél, igaz, ott is egy meglepő fogalmazást használnak:

Az alaptörvény-módosítás szerint a történelmi hagyományok tisztelete okán a megye helyett vármegye, a kormánymegbízott titulusa pedig főispán lenne.

A jövőbeni megvalósításra való utalás azért meglepő, mert már ez van, nem pedig "lenne". 

A civil szervezet azt javasolta a mostani közleményében, hogy király nélküli legyen a Magyar Királyság, amelyben egy testület látná el az alkotmányos működés ellenőrzését. Ennek a testületnek 7-9 tagja lenne, mind ismert, független és tekintélyes ember (más kitétel nincs, tehát egy köztiszteletnek örvendő szakács is a tagja lehetne). A nevük lehetne a közlemény szerint például Szent Korona Testület. Ez csak példa, de a maga módján ütős.

Azért is kemény ez a felvetés, mert ennek a testületnek a funkciója (a szöveg szerkesztésének a módja alapján) az államfői feladatok ellátása lenne, ami az ország alkotmányos működésének az ellenőrzésére terjedne ki. Az alaptörvény szerint ugyanis a király a mostani államelnök jogköreit kapná meg, egy helyükre lépő kormányzói testületnek is hasonló szerepe lenne. Az "alkotmányos működés ellenőrzése" értelmezhető, bár nagyon nem egyértelmű megfogalmazás.

A javaslat másik furcsasága, hogy a 2000. évi I. törvény már megalkotta a Szent Korona Testületet. Ez egy létező valami, amelynek 6 tagja van, ráadásul tagja (és elnöke!) a mindenkori államelnök is.

Végezetül a civil szervezet három hasonlóan kemény gondolattal zárta le a közleményét. Az elsőben az összefogásra hívnak fel, ezért szükségesnek tartják az "átkozott belharc" lezárását. Utána megállapították, hogy ennek az eszköze nem más, mint a napi politikától mentes nemzeti összefogás, a királyság keretében... Gondolkodó ember legyen a talpán az, aki ezt ki tudja kódolni a gyakorlati lépések nyelvére!

Nem egy olyan véleménnyel találkoztam, miszerint ez a közlemény egy szándékos vicc. Mármint elhiszik, hogy a civil szervezet ezt teljesen átgondoltan szerkesztette, de direkt használták az idézett megfogalmazásokat. Ezt nem tudom eldönteni mennyire felel meg a valóságnak, de el tudom képzelni, hogy valóban ez volt a szándék.

A szervezet vezetője egyébként (saját elmondása szerint) a MIÉP II. kerületi elnöke, valamint a MIÉP pártigazgatója volt, tehát nem egy amatőr politikusról van szó. Tény az is, hogy rendszeresen adnak ki közleményeket, melyekben vannak nyilvánvalóan viccnek szánt javaslatok.

Források

Interjú a Honfoglalás 2000 Egyesület elnökével

Országos Sajtószolgálatban megjelent közlemény

Szájer József álláspontja az alaptörvény és az alkotmány viszonyáról