Baden, az egykori nagyhercegség, iskolapéldája annak, ahogyan egy országot elveszíthet egy dinasztia.

Amennyiben nagyon tömören akarja valaki összefoglalni a badeni trón történetét, elmondhatja azt, hogy Baden uralkodói nagyon felvilágosultak voltak, az időszerű politikai reformoktól sem zárkóztak el, valamint nagyon sok dolgot tettek, melyek a mai napig pozitív hatással van a helyi kultúrára. A trónjukat mégis elvesztették. Miért?

Mivel nagyon hitszerű vélemények élnek róluk (legalábbis azok körében, akik ismerik a történetüket), kockázatos dolog bármit leírni róluk. El tudom fogadni azt, hogy tévedek, így a róluk alkotott véleményemhez sem ragaszkodok, mint cáfolhatatlan igazsághoz. Szerintem azért vesztették el a hatalmukat, mert a reformjaik pozitívumai nem jutottak el azokhoz, akiknek a pénzéből az állam eltartotta magát. A reformjaik későn jöttek, ahol pedig érezhető volt a jótékonyságuk valamilyen hatása, az a nagy többségnek nem hozott változást a mindennapi életébe (ez a válaszom a címben megfogalmazott kérdésre). 

Hogyan lett Baden nagyhercegség?

Baden a mai Németország déli részének a nyugati sávjában helyezkedett el, a mai svájci és francia határnál. Most létezik egy tartomány Baden-Württemberg néven, annak a nyugati harmadáról van szó. Ezen a helyen van a Fekete-erdő, innen ered a Duna is. 

A Badenhez tartozó terület egyébként egy önálló államhoz képest kicsi. Ha összeolvasztanánk Bács-Kiskun megyét és Pest megyét, kapnánk egy nagyjából akkora területet, amekkora az egykori Baden volt a legnagyobb kiterjedésekor.

Baden területe az egyik nagy állapotában
(a kép forrása: britannica.com)

A dinasztia elvileg elég régi, a 900-as évekre vezethető vissza a ma sokat emlegetett "Zahringen hercege" címük. A szépséghiba ebben az, hogy a Zahringen-ház, mint hercegi ház, 1218-ban kihalt. Igaz, hogy az első badeni őrgróf egy Zahringen herceg fia volt, ő nem használta a Zahringen hercege címet. Ez a bizonyos személy Hermann (1060-1130) volt, aki eleinte "csak" egy grófi címet használt, majd 1100 körül vette fel a Verona őrgrófja címet, majd a Baden őrgrófja címet 1112-ben.

A Zahringen hercege cím csak az 1800-as években jelent meg újra, a badeni udvari propaganda részeként. A család a Sváb Hercegség területén élt, ahol annyira nem tartotta magát a Zahringen-ház részének, hogy a Zahringenekkel rivális Staufereket támogatták a sváb állam politikai csatáiban.

Az első őrgróf, aki az összes badeni terület felett hatalmat szerzett, Károly Frigyes (1728-1811) volt. Nem volt különösebben ügyes, "csak" megörökölte a dinasztia területeit. Ő az egyik rekorder uralkodó lehetne, mert 1738-ban lett Baden uralkodója, mely tisztségében az 1811-es haláláig maradt. A 73 éves trónolása mégsem érvényes rekord, mert ezen időszak egészében Baden nem volt teljesen önálló állam.

Károly Frigyes, az első nagyherceg
(a kép forrása: Baden-ház honlapja)

A válságban lévő Német-római Birodalom 1803-ban úgy döntött, hogy az őrgrófság mindenkori uralkodója választófejedelmi címet kap. Baden viszont 1806-ban elhagyta a Német-római Birodalmat, nagyjából 3 héttel az összeomlás előtt. Ekkor, hálából kapta Napóleontól a nagyhercegi címet. Ez a nagyhercegi cím azt jelölte, hogy a saját területén belül teljesen önálló politikát folytathatott, de a külügyi és a hadügyi dolgokban Napóleon utasítását kellett követnie.

A nagyhercegi címhez korona is készült, mely csak Károly Frigyes temetésére készült el
(a kép forrása: Baden-ház)

Károly Frigyes 1811-ben elhunyt, az utódja Károly (1786-1818) lett. Neki kellett szembesülnie azzal, hogy a háborús időket a vesztesek oldalán fejezte be a nagyhercegség. Amikor az új európai rendről tárgyaltak, akkor a badeni dinasztia nagyhercegi címe könnyen eltörölhető lett volna. Valószínűleg ennek az elkerülésében szerepet játszott az 1803-ban adományozott választófejedelmi cím (amit az utólagos győztestől kaptak anno), valamint az is, hogy Károly testvére az orosz cár felesége volt. Ezek miatt maradhatott Baden legitim nagyhercegség.

Nagyjából ehhez az időszakhoz lehet kötni a "Zahringen hercege" cím elővételét is. Valahogy hangsúlyozni kívánta a badeni udvar azt, hogy ők nem érdemtelenül lettek hercegek, hanem egyébként ősi sváb hercegi család leszármazottjai. A szépséghiba ebben az, hogy voltaképpen maguknak adományozták ezt a hercegi címet. Ez nem illegitim, csak kissé illetlen.

A nagyhercegség válságai

A nagyhercegek szemével nézve elmondható, hogy reformerek voltak, akik még a politikai ügyekben sem zárkóztak el a haladás elől. Ugyanez az időszak a Baden területén élők szempontjából nagyon nehéz volt. A politikában az uralkodók az alkotmányos működés akadályozóinak tűntek, akik furán megcsavart érveléssel akadályozták a nekik nem kívánatos rétegek döntési helyzetbe kerülését. Ahogy látható volt, ez különösen akkor zavarja az államban élőket, ha rossz az élethelyzetük. Milyen volt Badenben élni?

Jól jelzi a válság mértékét, hogy óriási kivándorlás kezdődött az államból. A kivándorlás főleg az USA területére irányult, de sokan költöztek a szomszédos német államokba, nem kevesen pedig még Oroszországban is több lehetőséget láttak, mint maradni. A nyomorszintű szegénység olyan nagy volt, hogy a lakosság jelentős része lett csavargó, ami a mai kifejezéssel élve a fedél nélküli hajléktalanoknak felel meg. Rengeteg ember kényszerült illegális módon biztosítani a megélhetését még azok közül is, akiknek esetleg volt hol lakniuk.

Ezzel egyidejűleg persze a nagyherceg jól élt, rengeteg dologban nagylelkű mecénásként tűnt fel. Bizonyos rétegeknek garantált állami pozíciókat biztosítottak. Politikai tisztségeket viszont csak azoknak engedtek betölteni, akik akadémikusok voltak, persze ez eleve sokakat kizárt a mindennapok befolyásolásából.

Az elégedetlen emberek szemében ezért az egész államszervezet tűnt rossznak. Az elégedetlenek köre pedig egyre szélesebb lett, amit ma úgy fejeznénk ki, hogy a középrétegek is nyomorban éltek. Érdemes ezt összevetni a dinasztia "észlelésével", akik ebből az időszakból ma is azt emelik ki, hogy ők korszerűsítettek, fejlesztettek, szinte előre látták a megoldást.

A Baden-ház a mai napig is úgy látja, hogy a legnagyobb nyomor idején ők azoknak az ágazatoknak a támogatói voltak, amelyek kihúzták a bajból az országot
(a kép forrása: Baden-ház)

1847-ben az egyik mérföldkőnek számító gyűlésen született meg az elégedetlenek politikai programja, a "13 pont". Ez a program nem követelt köztársaságot, csak emberhez méltó életet szerettek volna mindenkinek. A társadalmi elégedetlenség olyan méretet öltött, hogy az uralkodónak el kellett menekülnie és porosz katonai segítséget kért. Itt érdemes megjegyezni azt, hogy a dinasztia honlapja ma is hallgat arról, hogy csak a poroszok ültették őket vissza a trónra.

Magyarországon a hasonló esemény 1849. augusztus 13-án történt, amit világosi fegyverletétel néven emlegetünk. Ugyanez Baden esetében az uralkodó porosz katonai kísérettel történt bevonulása volt a fővárosba, amely augusztus 18-án volt. Az uralkodó 27 halálos ítélettel torolta meg a történteket Badenben, melynek szintén nem találtam a nyomát a dinasztia kommunikációjában. Amilyen negatív gondolatok élnek a mai napig a magyar társadalomban a Habsburgokról, hasonló van Badenben is a nagyhercegekkel kapcsolatban.

Ebből a mély válságból I. Frigyes (1826-1907) vezette ki a nagyhercegséget. Ő 1856-ban került a trónra. Leállította azt a programot, amelyik pénzt adott a badeni lakosoknak azért, hogy költözzenek át egy másik országba. Engedélyezte a politikai reformokat, amelyekben egyébként ő maga is hitt. Ez nagyjából a "13 pont" megvalósulása volt, csak az akkori helyzetre alkalmazva. Természetesen elengedte a politikai foglyokat is, így az egész valami olyasminek számított, mint az 1868-as kiegyezés Magyarországon. Az elkezdődött iparosodás nem minden esetben segített a szegénység felszámolásában, de valóban sok lehetőséget nyitott meg, amivel nagyon sokan tudtak élni.

1866-ban a nemzetközi helyzet úgy alakult, hogy a nagyhercegség teljesen független állam lett. Ez a szuverenitás 1871-ig tartott, amikor megalakult a Német Császárság, amelynek Baden a tagja lett. A nagyherceg elvesztette a külügyek feletti ellenőrzést, valamint a saját hadseregét is, valójában nem is volt más választása. Azt a mai napig felróják neki, hogy túlságosan is alárendelődött a porosz udvarnak, ami nem egészen alaptalan vád (a német császár az apósa volt). A poroszoknak való alárendeltség egyféle történelmi bűn, mivel a nyomorból kilábaló badeni területeket a későbbi vesztes oldalon vitte az I. világháborúba.

Kétségtelen, hogy a Német Birodalom időszakában nagyon sokat javultak az életkörülmények. Bár a nagypolitika konfliktusokkal volt tele, az átalakulásoknak az a térség a nagy nyertese volt, ahogyan a szomszédos svájci területek is. Azon lehet vitatkozni, hogy a császársághoz való csatlakozásnak ebben mennyi szerepe volt, de tárgyilagosan ez a vita nem dönthető el. Rengeteg fejlődésnek volt a színtere a nagyhercegség, többek között itt jelent meg az első benzinmotoros automobil.

A trón elvesztése

A nagyhercegség a Német Császárság tagállamaként vett részt az első világháborúban. Maga a háború óriási válságot okozott, amelyre a badeni lakosság érzékenyen reagált. Tudták, hogy a szüleik milyen nyomorban éltek, talán személyes emlékeik is voltak azokról az időkről. A világháború ismét mindennapi valósággá tette ezeket. A fejleményekért sokan a nagyhercegi udvart tették felelőssé. Az sem mellékes körülmény, hogy a front Baden területén volt, a fővárost pedig a franciák időnként bombázták.  

A nagyhercegi udvar könnyen azonosítható volt a háborús eseményekkel, mivel az uralkodó, II. Frigyes (1857-1928) a császári hadsereg tábornoka volt. A kijelölt örököse, vagyis a koronaherceg, Miksa (1867-1929) volt, aki ráadásul a német császár utolsó kancellárjaként a háború lezárója volt. A dinasztia honlapja mai napig a pozitívumokat hangoztatja róla, miszerint le akarta zárni az öldöklést, hadifoglyokat cserélt, küzdött az igazságtalan békefeltételek ellen és így tovább. Azt, hogy Baden társadalma ezalatt milyen állapotba jutott, nem említik, de szinte büszkék arra, hogy 1923-ban elnöki diktatúrát szorgalmazott a szélsőségesek miatt.

[Mi ezzel a baj? Az elvi kérdés az, hogy lehet-e demokrácia felszámolásával védeni a demokrácia értékeit? Amennyiben elfogadja valaki azt, hogy a demokratikus úton szerzett politikai hatalom feljogosít bizonyos feltételekkel a demokrácia felszámolására, akkor Hitlert és a pártját is igazolja. Ezért az, aki büszke a felmenői diktatúra bevezetését javasló kezdeményezésére, az minimum nem ért a politikához.]

A vesztes oldalon befejezett háború, a sok sérelem, a megkésett reformok és a visszatérő nyomor mind egyszerre került mérlegre. Rengeteg halott és sebesült jelezte azt, hogy a nagyhercegi udvar politikája súlyosan rossz irányba vezette az éppen fellendülő társadalmat. November 10-én kezdődtek el az események, melyek november 22-én jutottak el odáig, hogy a nagyherceg alá kellett írja a lemondását. 

Trón nélkül

A Baden-ház fejeinek nem volt politikai programja, mivel a politikában megbuktak. Az, hogy ebben a helyzetben inkább visszalépnek egyet, teljesen logikus lépés. Borászként, erdészként és kulturális mecénásként határozták meg magukat, melyhez nagyon szigorúan tartják magukat a mai napig is.

Abból nem engednek, hogy ők Baden nagyhercegi dinasztiája és Zahringen hercegei. Ha valaki kételkedne abban, hogy származásukat "csak" a termékeik marketingjéhez használják fel, akkor érdemes megnéznie a honlapjukat. Többször is cégcsoportként hivatkoznak magukra!

Három fő profiljuk van. Az egyik az újszerű mezőgazdaság, amelyben kétségtelenül jó eredményeik vannak. A gazdálkodás elve az, hogy ökológiai és a regeneratív szempontok mellett különféle precíziós eljárásokat is alkalmaznak, mindezt pedig ötvözik a klasszikus eljárásokkal. Ez ma már egyébként nem ritkaság, csak azért nem terjed el olyan nagyon, mert rengeteg pénz kell az elindításához.

Nem meglepő, hogy ehhez egy borászat is társul, ami a saját szőlőgazdaságra épül. Mivel nem értek a borokhoz, elfogadom azt az állítást, hogy ők nagyon j minőségű borokat állítanak elő, de a többi ilyen kategóriájú borászatokhoz képest elérhetőbb áron kínálják a termékeiket. Nem nagyon merek árakat írni (mert napról-napra nő mindennek az ára), de a héten 6000-8000 forint körül adnak olyan borokat, melyeket más borászatok sokszoros áron kínálnak. A harmadik üzletáguk az erdészet, de egy erdészet nem tud veszteséges lenni (mármint normális körülmények között).

Amit a háttérben lévő politikai programjukról el lehet mondani, az nagyjából olyasmi, amit Württemberg esetében is le lett írva. Vagyis a dinasztia a vagyonából kulturális és társadalmi jellegű célok támogatójaként érte el azt, hogy a politika keresse velük a kapcsolatot. Ennek köszönhetően minden politikai táborral jó kapcsolatuk van, de úgy igazán csak a saját anyagi érdekeik miatt vetették latba eddig a befolyásukat.

A dinasztia élén 1929 és 1963 között Bertold herceg (1906-1963) állt, akinek a sógora az a Fülöp herceg (1921-2021) volt, aki II. Erzsébetnek, a brit királynőnek volt a férje. Amíg mások ezt kihasználták politikai célokra, ők ezt nem tették meg. A hitleri időszak alatt egyébként Bertold herceg rendszerellenesnek számított, még letartóztatásokra és egyéb hatósági zaklatásokra is sor került. Az érdekköreikbe tartozó épületekben embereket is bújtattak, amelyért cserébe semmilyen elismerést nem kaptak (nem is vártak el ilyesmit, számukra ez természetes volt). Sem Bertold herceg, sem a dinasztia többi tagja nem közeledett a hitleri párthoz, amely összességében inkább kivételnek számított.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a brit királyi udvar féltette őket. Amikor az 1960-as években komolyan hittek abban, hogy a szovjet erők elfoglalják majd Németországot, készült egy haditerv II. Erzsébet utasítására, amelynek a badeni családtagok kimenekítése volt a célja. II. Erzsébet ugyanis abban a hitben volt, hogy a szovjet politika számára a badeni dinasztia értékes zsákmány lehet. Nehéz erről utólag véleményt alkotni.

Ezekben az években már nem Bertold herceg vezette a dinasztát, hanem Max herceg (1933-2022). Hosszú idők óta ő volt az első ember, aki nyíltan ápolta a politikai kapcsolatait. A politika tudta, hogy "Max őrgróffal jóban lenni szavazatokat hoz", így a család pénzügyi dolgainak kedvező döntéseket tudott kijárni. A temetésén ott volt a tartományi miniszterelnök és számtalan királyi családnak a képviselője. Ez jelezte azt, hogy valami megváltozott. Egyrészt tényleg nőtt a ráhatásuk a társadalomra, de szerintem túl van becsülve a tényleges hatás.

Azt gondolom, hogy Max herceg politikai súlya azért van túlbecsülve, mert lényegében csődbe vitte a családi cégeket, a politika pedig készségesnek mutatkozott a segítségre. Az igaz, hogy egy másik cégcsoporttal szemben valószínűleg nem lettek volna annyira készségesek.

A történet nagyjából annyi, hogy a családi cégeknél hatalmas adósság keletkezett. E miatt kastélyokat adtak el és a bennük lévő, komolyabb értéket képviselő tárgyakat. Ekkor történt meg, hogy az állam is vásárolgatott, meg sok más módon is segítséget adott, hogy az adósságot rendezni tudták. Nem volt vita azon, hogy a családi birodalom gazdálkodásának a vezetésére egy másik ember kellett. Kevesen tudják, hogy a Baden-ház tulajdonában egy kastély sem maradt meg, mert még az általuk lakott kastélyt is el kellett adniuk, ráadásul nem is európaiaknak!

Max herceg utódja az 1970-ben született Bernard herceg, aki a nagy csőd kellős közepén, még 1998-ban vette át a dinasztia pénzügyeinek a vezetését. Nagyon radikálisan átszervezte a cégbirodalmat, ennek keretében adta fel a család által birtokolt kastélyokat is. Az ő örököse az a Lipót (2002), aki Zsófia kísérője volt a 2022-es párizsi bálon.

Bernard herceg édesanyja egyébként egy Habsburg volt, aki a magyar nádori ág fejének és a Croy-családnak is a leszármazottja. Láthatóan igyekszik azon lenni, hogy családja királyi származását hangsúlyozza, de vigyáz arra, hogy semmilyen politikai program ne társuljon ehhez. Ha valaki átolvassa a német monarchisták anyagait, akkor észre is lehet venni a Baden-ház hiányát. Valószínűnek tartom, hogy ők egyike azon keveseknek, akik valamikor elvesztették a trónjukat, de ezen nem szeretnének változtatni. Miért?

Számomra nem vitás az, hogy még a mai napig is sokan felelőssé teszik őket sok dolog miatt (a nyomor, a poroszokkal való rossz szövetség, politikai befolyás latba vetése a rossz gazdálkodás következményeinek az eltüntetésében - miközben az egyszerű polgárok ilyenre nem számíthatnak). Ezt a dinasztia tagjai valahogy érzékelik, bár ügyelnek ezt a témát messziről elkerülni.

Az sem elhanyagolható, hogy a badeni nagyhercegi dinasztia nagyon közeli rokonságban áll több királyi családdal. A brit és a svéd dinasztiák körüli botrányokból egészen biztosan megértették, hogy uralkodóként nem nagyon maradna magánéletük, amit egész biztosan nem szeretnének. Ezt több módon ki is fejezték, csak mivel nincsenek politikai céljaik, nem nagyon faggatja őket senki ilyenekről.

Ez a politikai súlytalanság az oka annak, hogy az eredeti sorozatból, mely a trónjukat vesztett dinasztákról szólt, kimaradtak. 

Források

Baden-ház

Baden "farm"

Baden "pincészete"

Erdőgazdaság (szintén Baden)

Swr.de