Miért nem koronázták meg a dán királyt?
A válasz rövid: azért nem kapta meg a királyi koronát, mert él.
Több híroldal is azzal állt elő, hogy a dániai trónváltás során azért nem történt koronázás, mert a koronázás vallási szertartás. Ez az állítás nem állja meg a helyét, ezért arra gondoltam, hogy ideje lenne átnézni a királyi beiktatást és a korona viszonyát.
Dániának van hivatalos királyi koronája. Sőt, nem is egy korona létezik, hanem három! A hivatalos korona V. Keresztély királytól (1646-1699) ered, aki 1670 és 1699 között volt Dánia királya. E mellett létezik egy másik korona, amelyet IV. Keresztély (1577-1648) koronájaként hívnak. Ő 1588 és 1648 között volt Dánia királya, valamint V. Keresztély nagyapja. A harmadik korona pedig a legfiatalabb, a neve: "királyné koronája".
IV, Keresztély koronája
IV. Keresztélyről már esett szó akkor, amikor a volt dán királynő lemondása volt a téma. Ő volt sokáig az, aki a leghosszabb ideig uralkodott Dániában, II. Margit az ő uralkodási rekordját döntötte meg. IV. Keresztély a dán történelemben egyébként is jelentős személy, nagyon sok minden fűződik a nevéhez. A magyar történelemben talán Mátyás királyt lehetne hozzá hasonlítani, de az uralkodásának az akkori és a későbbi pozitív hatása nagyságrendekkel nagyobb.
IV, Keresztély annyiban továbbra is rekorder, hogy már 11 éves korában, tehát 1588-ban lett király, így 60 évig volt jogi szempontból Dánia uralkodója. Mivel kiskorú volt, ezért egy kormányzóság működött mellette (vagyis helyette). Amikor 1596-ban, tehát 19 éves korában, elismerték nagykorúnak, előkészültek a koronázásra. Erre az alkalomra készült számára egy korona.
Évekig kutattam a választ arra, hogy mi történt a IV. Keresztély koronázása előtti koronákkal, de nem sikerült választ találnom. Feltételezéseket hallottam, de mivel azok csak ötletelések, ezért nem sokat érnek. A királyok ábrázolásán annyi látszik, hogy a koronáik nem azonosak. Nekem a különböző szövegeket olvasva úgy tűnt, mintha a IV. Keresztélynek készített koronát állandó koronának szánták volna, a többi pedig nem volt ilyen.
Ez a korona 2,895 kg, rengeteg szimbólummal van ellátva. Ezek utalnak a király erényeire, önfeláldozására és természetesen az általa uralt területekre is. Ahogyan látható, az arany a domináns szín. Abban a korban a zárt korona volt a szokás, de ez mégis nyitottra lett elkészítve. Ennek az oka az, hogy a skandináv királyok koronája nyitott korona volt, IV. Keresztély pedig egész Skandinávia urának tekintette magát.
IV. Keresztély koronája
(a kép forrása: Királyi Gyűjtemény)
A nyitott koronáknak van egy másik állítólagos jelentése is, amelyik általánosságban nem teljesen igaz, de említeni az érdemes. A nyitott koronákat általában (tehát nem mindig) olyan uralkodók használják, akiket választanak. IV. Keresztély ilyen jellegű királynak fogható fel, bár a norvég trón sokkal inkább öröklöttnek minősíthető, mintsem választottnak. Mindenesetre a nyitott korona azt is jelezhette, hogy a skandináv népek képviselői által kiválasztott király a viselője.
Amikor a királynak nem volt pénze, akkor a koronát zálogba adta, ezért a fiának vissza kellett vásárolnia a koronázásához. Akkor ideiglenesen át is alakította zártra, hogy modern jellege legyen. Az unoka, aki nem más, mint V. Keresztély, visszaállította az eredeti nyitott formáját és elrendelte a mai helyen való őrzését.
A hivatalos korona
V. Keresztély előtti időkig Dánia királyait a nemesek választották. Általában mindig a volt király örökösét választották meg, hogy az összes skandináv trónt megörökölhesse, de V. Keresztély apja leállította ezt a rendszert. Ő vezette be azt, hogy a dán trón is örökletes legyen. Így történt, hogy V. Keresztélyt már nem választották meg királynak, ezért nem a királyválasztó nemesek helyezték a fejére a koronát.
Az új rendszerben a király önmaga helyezte a fejére a koronát, a koronázás során pedig egy vallási szertartás keretében felkenték. Noha Dánia protestáns állam, a királyt tulajdonképpen ezzel az erősen katolikus jellegű rituáléval istenivé minősítették. A szertartás alapja a bibliai Salamon király volt, akit egy bibliai recept alapján készített szent olajjal kentek fel. Több elemében is ezt másolta le a dán felkenés rituáléja.
V. Keresztély direkt ezért rendelt egy sokkal elegánsabb koronát, amely már eleve zártnak készült, a fény hatására csillogott, valamint nagyon hasonlított a császári koronákra. Ez a korona az 1671-es koronázásra készült el. A súlya 2,08 kg. A csúcson lévő kereszt annak a jelképe, hogy a király felett csak a Teremtő áll, mindenki más tehát a királynak az alávetettje.
Dánia hivatalos királyi koronája
(a kép forrása: Dánia királyi gyűjteménye)
Ez a korona egy abszolutista hatalmi jelkép. Ebből következik, hogy amikor Dánia alkotmányos királysággá alakult át, akkor a korona és a felkenés kimaradt a király beiktatási szertartásából. Úgy gondolták, hogy egy ilyen erős hatalmi jelkép használata és az "istenné avatás", sehogyan nem illik össze az új állam berendezkedésével.
Az utolsó koronázást és felkenést is tartalmazó beiktatás 1840-ben történt. Amikor a soron következő királyt iktatták be, 1848-ban, akkor már ahhoz hasonló rituálé történt, amit II. Margit és X. Frigyes közötti trónváltáskor is láthattunk.
A királlyá válás pillanata
Dániában a lemondás nem ismeretlen, bár nem is szokványos. Az eddigi egyetlen lemondás III. Erikhez kötődik, aki 1146-ban egy kolostorba költözött, mivel súlyos beteg volt. Amikor 1953-ban törvényt hoztak a trónöröklésről (ma is ez a hatályos), akkor abban szerepelt a lemondás lehetősége. Úgyhogy azok a hírek, mely szerint példátlan eseményről volt szó, nem teljesen igazak.
A lemondás aktusa egy papír aláírásával történt meg, melyben az uralkodó tulajdonképpen nyugdíjba küldte saját magát. Ez az úgynevezett államtanácsi ülésen történt meg, ami egy olyan kormányülés, ahol a király is jelen van (egész pontosan a király, a koronaherceg vagy az őket helyettesítő ideiglenes kormányzó).
A trónváltás pillanata az aláírás volt
(a kép forrása: Dánia királyi háza)
Abban a pillanatban, amikor a királynő aláírta a lemondását, azonnal az utódja lett Dánia új királya. Amikor az éppen lemondó királynő felállt a székéből, akkor elsőként nevezte meg az utódját királynak. Ezzel a kijelentéssel a régi uralkodó azt fejezte ki, hogy már nem ő a király, egyben elismerte az utódját a királyi minőségében.
Az is jól látszik a lenti képen, hogy a trónváltás pillanatában két szék üresedett meg. Az egyik az uralkodóé, a másik a koronahercegé.
Az új királyt először az elődje nevezte királynak
(a kép forrása: Dánia királyi háza)
II. Margit írásban és szóban is átadta a trónt, majd egy újabb fontos pillanat következett, amit a harmadik kép mutat. Az interneten a lenti képet úgy kommentálták, hogy a volt királynő vissza sem nézett. A jelenetnek biztosan előre egyeztetett részlete volt ez is, de a lényeg az előbbi két üres szék. Miközben mindenki állva maradt, a két üres széket elfoglalták. Ez is jelezte, hogy az új király és új trónörökös elfoglalta a helyét. Ez a beiktatásnak egy fontos része volt. Tulajdonképpen II. Margit felállt a trónról, a fia pedig elfoglalta a megüresedett trónt.
Ettől a pillanattól kezdve nincs olyan európai monarchia, amelynek élén egy nő állna
(a kép forrása: people.com)
Természetesen az államtanácsi iroda nem a trónterem, de nem is a trónteremben történt a trónváltás. Ezért mondhatni azt is, hogy voltaképpen de facto ez az iroda volt töltötte be a trónterem funkcióját, a királyi trónét pedig az államtanácsi asztal asztalfőjénél lévő szék. A fenti képsor tehát nem más, mint a koronázást helyettesítő beiktatás.
Amikor a miniszterelnök kikiáltja az új királyt, az is része a trónváltásnak, de nem ettől és nem ekkor lesz az addigi koronahercegből uralkodó
(a kép forrása: Királyi Gyűjtemény)
A korona használata azonban nem tűnt el Dánia királyi szokásai közül, csak éppen új értelmet kapott, egy másik helyzetben. A dán jog szerint Dánia uralkodója nem választhat szabadon vallást, ő kötelezően a dán protestáns vallás tagja, vagyis keresztény ember. A korona az újszövetségi iratokban úgy jelenik meg, mint amit a hívők a földi életük végén nyernek el. Ez az idea jelenik meg az elhunyt dán királyoknál.
Akkor "kapják meg" a királyi koronát, amikor meghalnak és felravatalozzák őket. Olyankor a ravatalhoz helyezik, jelezve azt, hogy az elhunyt teljesítette a küldetését. Ezzel tulajdonképpen átmentették a királlyá való felkenés eszméjét is, csak azt nem az uralkodásuk elején, hanem a végén "ünneplik" meg. Olyan ez, mint a repülőgépnél, hogy nem a felszállásban gyönyörködnek, hanem a szerencsés megérkezést, a leszállást ünneplik.
A királyné koronája
Ha valaki felkeresi a dán koronát, akkor láthat mellette egy másik koronát, ami nagyon hasonlít a hivatalos koronához. Ez a másik, apróbb korona az, amit a királyné koronájaként hívnak.
Ez a korona 1731-ben készült, V. Keresztély unokája idejében. V. Keresztély unokája VI. Keresztély (1699-1746), aki 1730 és 1746 között volt Dánia királya. A két Keresztély nevű király között egy Frigyes (a IV.), akinek a házassági viszonyait botrányosnak tartották. Ebben most az a fontos, hogy VI. Keresztély szinte gyűlölte az utolsó mostoháját. Amikor VI. Keresztély megörökölte a trónt, a mostohája még életben volt, de szigorú korlátokat szabott meg a részére.
Nem meglepő módon VI. Keresztély felesége, az új királyné sem szerette az anyósát, ezért az 1731-re megszervezett koronázásra rendelt egy új koronát. Ez a korona a "királyné koronája", ami a királyi korona szerényebb utánzata.
A királyné koronája
(a kép forrása: Dánia királyi gyűjteménye)
Azt feltételezik, hogy a korábbi királynéi korona egy-egy részét felhasználták a készítésekor. Hiányoznak róla a zafírból készített kövek, amivel feltehetően azt akarták megmutatni, hogy ez nem az uralkodói korona, de minden másban szinte a másolata. Ez a megkülönböztetés azért volt lényeges, mert amióta a hivatalos korona létezik, az önmagában az államhatalom jelképe, ezért nem lehetett elkészíteni annak a tökéletes utánzatát.
Dániában a királyi koronának, mint jelképnek a használata rugalmasan, de szigorúan van szabályozva. A királyi udvar az engedélyeket mindenféle sorszámmal ellátott bejelentés nélkül adja ki. Például a mostani trónváltás alkalmával kiadtak egy közleményt, hogy bármelyik terméken fel lehet használni, amely aznap készült és máskor nem kerül eladásra. Egyébként csak állami hivatalok vagy a király személyének a megjelölésére lehetséges használni.
Ami még érdekes az, hogy a dán királyi jelképek között van jogar, országalma és kard, ahogyan más királyi udvarokban is az lenni szokott egész Európában. Van azonban egy egyedi jelkép, ami nem terjedt el, ez pedig a koronázási szőnyeg. Ez az a szőnyeg, amire a királyi trónt helyezték el a felkenési szertartás ideje alatt.
A legfontosabb királyi jelképek
(a kép forrása: Királyi Gyűjtemény)
Évente csak egyszer, húsvétkor lehet megnézni, mivel a fény hatására romlik az állaga. A valódi ok a restaurátor ismerőseim szerint nem annyira a fény, hanem a bogarak. Szerintük a legveszélyesebb egy értékes szőnyegre nézve az, ha egy bogár belefészkel, mert az tudja a legtöbb kárt okozni ezekben az értékes szőnyegekben. Egyébként egy aranyszálakat és ezüstszálakat tartalmazó perzsa szőnyeg, amelyet még 1700-ban készítettek el. Ezek a szőnyegek felújíthatók, csak mivel eléggé drága eljárásról van szó, inkább el kívánják kerülni.
Létezik még egy egyedi jelkép, ez pedig az ampulla, mely a fenti képen a két korona között látható. Ez egy díszes henger, amelyben a felkenéshez az olajat tárolták. Vannak akik kenetdoboz névvel hivatkoznak rá. Azt sehol nem találtam meg, hogy milyen összetételű volt a benne tárolt anyag. Amikor rákérdeztem, akkor ugyanolyan válaszokat kaptam, mint a IV. Keresztély előtti koronákkal kapcsolatban.
Dániának a koronaékszer kifejezést általában elkerülik akkor, amikor a királyi hatalom jelképeiről beszélnek. Ennek az oka az, hogy létezik négy olyan ékszerkészlet, amelyek valóban ékszerek (például tiarából, nyakláncból és fülbevalóból, esetleg egyéb kiegészítőkből állnak). Ezek az uralkodó és a házastársa rendelkezésére állnak, de a tulajdonosuk maga az állam. Még 1746-ból származnak, az akkori királyné (akinek a királynéi korona elkészült) hagyta a mindenkori utódjaira. Amikor a "koronaékszerek" kifejezést használják, általában erre a négy készletről beszélnek.
A valódi trón az oroszlánokkal
(a kép forrása: Dánia királyi háza)
Ha pedig a különleges királyi tárgyakról van szó, akkor a trónról és a trónt őrző oroszlánokról is említést kell tenni. V. Keresztély édesapja rendelte meg mindegyiket. A minta a bibliai Salamon király volt. Salamonnak elefántcsontból készült a trónja, ezt utánozva a dán királyé a narvál agyarából. A narvál agyarának csodás erőt tulajdonítottak, az ára az aranyhoz közelített. Salamon király trónját 12 aranyból készült oroszlán őrizte, ezért a dán király mellé is elkezdődött az oroszlánt utánzó szobrok elkészítése. Összesen három készült el, mindegyik ezüstből. A hiányzó kilencet azóta sem rendelte meg egyik uralkodó sem.
Ezek (trón és oroszlánok) a Rosenborg kastély lovagtermében vannak kiállítva, de amikor az uralkodó elhunyta után elkészül a nyilvános ravatal, akkor az oroszlánokat is oda viszik át.
Az összes itt szóba került koronázási tárgyat mind a Rosenborg kastélyban lehet megnézni. Előre időpontot kell foglalni, mert csak úgy adnak jegyet. A teljes árú belépő 7000 és 7500 forint körül volt, de dán koronában kellett megfizetni. Ha valaki elmegy oda, akkor kissé nehéz megtalálni a koronákat.
Előszőr le kell menni egy boltíves pinceajtóhoz hasonlító lépcsőnél. Ott ki van írva, hogy "Satkammer", kisebb betűkkel pedig a "Treasury" is. A lépcsőkön lefele haladva jobbra lesz egy boltíves ajtónyílás a folyosó végén. Ha valaki szemfüles, akkor a boltív belső oldalán egy "E" betűt is fog találni. Balra lesz egy pad, majd mellette egy korlát vezet lefele egy nagyon sötét folyosóra. Az nem lezárt terület, oda be kell menni!
Ismét ki lesz írva a "Satkammer" felirat, alatta talán angolul is, valamint egy korona embléma. A páncélajtó mögötti terem közepén egy kiállítási darab eltereli a figyelmet arról, hogy a terem végében van egy újabb lépcső. Amúgy a falon is jelölve van, hogy három részes a terem. Tehát a lépcsőn le kell menni, ott lesz IV. Keresztély koronája. Ott egy újabb lépcsőn kell lemenni a valódi, a hivatalos koronáig. Mellette látható a többi koronázási tárgy is.
gigabursch 2024.01.22. 10:16:28
Húhhh, ne haragudj, de itt - és a következő bekezdésekben - teljesen félrementél...
Háromféle korona van
1.) Beavató korona. Keresztény kultúrkörben ebből egy van. A Magyar Szent Korona
2.) uralkodó korona
3.) ún. házi korona
Namost, hogy melyik fedett/zárt és melyik nem kérdésben nagyon fontos dolgo a lényegi különbség:
A zárt korona viselője felett nincs evilági hatalom.
A nyitott felett igen.
Tehát: Az összes korona, ami nyitott, annak viselpje tisztában kell legyen azzal, hogy van ezen a világon olyan uralkodó, aki hatalmat gyakorolhat felette.
Ez, számos más kérdéssel együtt, így azzal is, hogy a magyar király apostol, a magyar király invesztítura joga vitathatatlan és nem képzi kérdés/vita tárgyát tk. a konstanzi zsinat -most nem tudom szó szerint idézni, csak a kb számot - hetven egyházi fővezető (bíborosok, érsekek) és 50 király és fejedelem szentesítette.
Legalább ezen a blogon ne vigyük félre a koronák jelentését!
Első rész:
www.youtube.com/watch?v=AVlXefUXF6Q , kb első 10 perc...
(amúgy 2000 őszén született a felvétel, csak épp még mindig nem írták át),
gigabursch 2024.01.22. 10:18:25
uralkodó => országló
gigabursch 2024.01.22. 10:29:12
Ugyanide tartozik, hogy a magyar királyt beavatják.
A többi európai, keresztény királyt felkenik.
Akinek nem lenne a kérdésben rejlő különbség kellően világos, annak szintén felhívom a figyelmet, hogy a felkenés judeo-krisztián szokás.
A beavatás viszont ezen az úton a fény-kereszténység kérdésébe tartozik (ahogy azt a krónikáink is megfogalmazzák rhítus schyticus gentilis, s ahogy Ipolyi Arnold a kérdést hatalmas alapossággal körbejárta)
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.22. 11:17:24
A konkrét esetben arról van szó, hogy a dán uralkodók váltogatták a zárt és a nyitott koronákat. Erről vannak képi ábrázolások, például a hivatalos dán korona őrzési helyén is ki van rakva róla egy nagyobb kép. IV. Keresztély koronáját is ezért alakították át zárttá, majd vissza nyitottá, mert ennek volt szimbolikus értéke. Amit leírtál a zárt vagy nyitott jellegről, nagyjából az jött vissza a helyszíneken a szóbeli elmondásokból. Vagyis az, hogy a király és az általa uralt terület lakóinak a viszonyáról IS szólt ez. Csak ugye ezek a tárlatvezetőként dolgozó embereknek a véleményei.
Ráadásul a beszélgetés nyelve zömmel angol volt, néha átváltva németbe, ami azért sokat tud torzítani.
Kaptunk mindhárom helyen (Dánia, Norvégia és Svédország) szakirodalmakat is, de úgy igazán nem győzött meg egyik sem a zárt vagy nyitott jellegű dán korona ügyében arról, hogy a korona alakja CSAK ezt fejezte volna ki. Lehetséges, hogy nem került a kezem ügyébe olyan ami ezt bizonyítaná, de nyitott vagyok bárminek az elolvasására, csak ne kelljen érte fizetnem, mivel már elég sok pénzt kifizettem az eddigiekért és egy lépéssel sem vittek előbbre.
A koronákkal kapcsolatban a másik problémám, hogy nagyon sokat foglalkoztam velük. Tényleg rengeteget, már csak azért is, mert éveken át ez volt a fizetett munkám, napi 6-8 órában. Nem egyedül dolgoztam ebben, rendszeresen konzultáltunk egymással és külső szakértőkkel is. Azt látom nagyon sok országban, hogy elég könnyedén felvetnek állításokat, amelyeknek az igazsága egyébként ellenőrizhető lenne, de ezekkel van egy komoly baj.
Állítani valamit nagyon könnyű, mert kimondja az ember vagy leírja és megvan. Az állítása ott van a levegőben és amikor tudod, hogy nem igaz, öngyilkosság azt az utat választani, hogy megcáfolod. Egy hamis állításról bebizonyítani, hogy nem igaz, rengeteg idő és energia. Egy emberi élet meghatározott mennyiségű másodpercből áll, számomra kérdéses, hogy megéri-e időt fordítani ezekre - de akár egyre is. Ahol pedig egy "fura" állítás elhangzik, ott több is van, így egy tisztességes cáfolat összeállítása eszméletlen sok idő. Ezért sem szoktam az ilyen vitákat felvenni.
A tények szintjén elmondható, hogy a hivatalos dán korona beavató koronának készült és csak úgy használták 1840-ig (amennyiben beavató korona az, amit csak a koronázáskor használnak, később pedig soha többé nem viseli az uralkodó). 1840 óta csak temetéseken használják, tehát ez a jellege módosult. Nem szűnt meg az általad "beavató"-nak minősített jellege, csak nem az uralkodás kezdetén történik és nem a klasszikus módon.
Nem ez az egyedüli ilyen a magyaron kívül, több korona is van, amit csak a koronázáskor használtak.
A konstanzi zsinatról nem ismerek olyan jellegű határozatot, amit leírtál. Szívesen elolvasnám azt a forrást, ami ezt tartalmazza.
A videó első 10 percét meghallgattam. Tudom, hogy csak egy bevezetés, de már abban is találtam... finoman szólva "fura" állításokat. Úgy állok ezekhez hozzá, hogy szívesen elolvasom a bizonyítékokat, nem zárkózom el előlük. Az előadás általam meghallgatott része nem győzött meg, amit pedig tudok, az nincs összhangban az elmondottakkal. Ilyenkor úgy érzem, hogy a bizonyítás terhe nem rajtam van.
Egyébként engem nem zavar az, hogy ilyeneket mond. Nekem ez olyan, mint a kertészkedés. Teljes nyugalommal meg tudom hallgatni azt is, aki szerintem megtévesztő dolgokat mond. Ha belehajszol valakit (mármint a félrevezető kertészpróféta) valamibe, akkor majd a tapasztaltak alapján ki fog jutni belőle és végül lesz egy saját kertje, ahonnan tud egészségeset és finomat enni, ezzel csökkentve a függőségét. Ugyanezt gondolom az ilyen témákról is. Ha valakit belehajszol valaki a bizonyítékok utáni kutakodásokba, azzal ugyanígy nyerünk, mert az illető kiszolgáltatottsága csökken - csak sajnos nem lesz olyan pozitív eredménye, mint a kert esetében.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.22. 11:28:00
Pedig nem vagyok járatlan a hit dolgaiban. Többek között teológiára is jártam, dolgoztam egyházi szervezet szolgálattevőjeként (nem pénzért, hanem ingyen) is egy ideig, nagyon sokat dolgoztam együtt más vallások tisztviselőivel is, rengeteget beszélgettem velük, de erről még egyszer sem hallottam soha semmit. Nem állítom, hogy amiről soha nem hallottam az nem létezik, csak ilyenkor meglep és megkérdezem magamtól, hogy ugyan miért nem tudok erről - és nézek bután magam elé...
gigabursch 2024.01.22. 12:20:23
Mindkét hozzászolásodhoz a kulcs Pap Gábor: Angyali Korona - Szent Csillag című műve, vastagon forrásolt mű. Ott mindent pontosan megtalálsz.
Csak gyorsabb volt egy, a témához kapcsolódó a előadását betenni.
A konstanzi zsinat már került elő, és ezzel valóban adós vagyok, amint odaérkezem, hogy előkotorjam, megteszem.
(van még ilyen igéretem..., de ráérünk...)
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.23. 10:21:46
Pap Gábor elméletei számomra az életkora miatt olyan terület, amit nem bírálok meg.
Egyébként olvastam a könyvét (kölcsön tudta adni valaki pár hónapja), nem találtam benne számomra meggyőző bizonyítékot. Akik hivatkoztak rá, azoknál azóta érdeklődöm arról, hogy ők milyen bizonyítékot fedeztek fel benne, de eddig egy választ sem kaptam. Amúgy tényleg érdekel a válasz, nem kötözködésből kérdezem.
gigabursch 2024.01.23. 11:34:05
Most az első bekezdésben kire utalsz?
Ha történetesen Pap Gáborra, akkor ő mint nyugdíjas, ezen az államilag elismert státuszon kívül nem tölt be ismereteim szerint semmilyen álláshelyet.
Az, hogy nem értesz vele egyet és nem fogadod el amit állít, adatolva, illetve amit cáfol, szintén adatolva, a te döntésed.
Addig amíg nem ülsz egy kis, Árpád/Anjou kori templomban és nem éled át a csodát, ahogy egy ablaknyilás sziluettjét adó fénylény végig nem vonul a templom falán és rámutat arra, amire, addig nem hiszed el, hogy amit leír, az igaz lehet.
Utána tudod.
Amíg nem állsz a Szent Korona előtt, vagy ami sokkal könyebb (nekem így lett könnyebb) a Mátyás-templomban a másolata előtt és nem modellezed le magadban azt, amit Pap Gábor mond, nem fogsz tovább lépni.
Régen olvastam a könyvet és akkor több forrást felkerestem, nem csalatkoztam. A 2009-es elölőadássorozata fent van a TeCsőn, 3×10 órába összefűzve. Tele van szó szerinti idézetekkel, igazolásokkal és vitathatatlan cáfolatokkal. Aki akarja, végignézi.
Mindig kényes volt arra, hogy mi a tény, mi a következtetés és mi a feltételezés. Ezt mindig is kihangsúlyozta.
Tehát így az általam hivatkozott három koronabesorolást sem a fejből szülte, ráadásul vastagon megvizsgálták sokan már a kérdést természetközeli népeknél is.
Az, hogy mára ebből az ismeretből szinte senki semmit nem tud, az nem az egyének hibája, még csak nem is a társadalomé.
Viszont azok, akik az ismeretek birtokában a tényeknek ellentmondva hazudnak (lásd MTA), az viszont nem hiba, hanem bűn.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.23. 12:43:16
Mivel nem tudtunk megélni abból a fizetésből, amit abban a sávban kaptunk, ezért teljesen normális, hogy nem maradtunk, hanem elmentünk külföldre.
Most meg megy a csodálkozás, hogy nincs értő szakember, de arról hallgatnak ami korábban ezeken a szakemberhiányos pályákon volt.
Én visszajöttem, de a többségünk nem. Nekem még 2019-ben is volt 77 éves felettesem!
Az alkum még 2010 előtt született, azóta is tartom magam hozzá. Pap Gábor nem olyan, aki elfoglalt jól fizető vezető állásokat a nyugdíja mellett, tehát az alkum rám eső részét megtartom.
A könyvére sokan hivatkoztak, ezért fogadtam el kölcsönbe. Azóta sem értem, hogy mi lenne benne az, ami bizonyítékként szolgál bárkinek is. Ezért is kérdezek mindig vissza, hogy aki hivatkozik rá, azt mi győzte meg és komolyan örülnék bárkitől egyetlen konkrét válasznak is.
Nem játszom az értetlent, mert a válaszokat sejtem, de miért nem tudja senki megfogalmazni? Úgy nem lehet érdemi beszélgetést folytatni, hogy valakinek nincsenek érvei és csak állításokat ismételget, de egyiket sem tudja megindokolni.
Nekem volt olyan munkám, hogy valakinek a maratoni hosszú előadásaiból kellett logikai gráfokat készítenem. Engem soha többé nem lehet rávenni arra, hogy ilyet tegyek, még pénzért sem... Ahogy jeleztem is, ezekkel az a baj, hogy nekem kell kibogarásznom az érvelést egy olyan gondolatmenetből, amelynek a 100 eleméből 99 problémás. Nem mind a 99 úgy téves ahogyan van, csak féligazság, csúsztatás. Eszméletlen sok időt felemészt, de időből meg nagyon kevés van. Az ő előadásának az első 10 percében is van ilyesmi.
Továbbra is azt tartom tisztességesnek, hogy amikor valaki állít valamit, ami eltér az addigi elfogadottól (persze nem árt előtte megtudni, hogy mi számít elfogadottnak és mi nem) - akkor vállalja fel a bizonyítás terhét.
Tisztában vagyok azzal, hogy régebben a mainál sokkal inkább játszottak a fényekkel az építészetben. Ez egy tudatos alkotás, az alkotóról és a megrendelőről árulkodik. Sokszor volt lehetőségem ebben elmélyedni, de ezek emberek által megfogalmazott üzenetek.
Azzal nem vitatkozom, hogy nem egyféle korona van, mert ez köztudott dolog. A királyi koronák és azok használatának létezik szakirodalma, azokban többféle osztályozást is lehet találni. Azt senki sem vitatja, hogy a királyi koronák közül vannak olyanok, amelyeket csak egyszer, a koronázás alkalmával viseltek vagy viselnek. Ezzel nem mond újat, az általad linkelt előadás első 10 percében zavaró is volt az ezzel kapcsolatos gondolatmenete. Kb. olyan volt hallgatni, mintha valaki azt bizonygatná, hogy esőben kiállva az utcára el fogok ázni.
A könyvében és az általam hallgatott előadásokban (vagyis részletekben) ügyesen pedzeget egy kérdést, ami engem is sokat foglalkoztat. Erre a kérdésre sok választ meghallgattam, de senki sem tudta a saját válaszát igazolni. Úgy tűnik, hogy vannak olyan ismeretek, amelyek kollektív jellegűek. Ha egy régi időszakban nem is mindenki és mindenhol, de viszonylag sokan tudtak róla. Honnan volt ez a tudás?
Le tudok írni jó pár választ, de egyik mellett sincsenek minden kételyt kizáró bizonyítékok. A koronák esetében például a koronák kialakításában van valami egységesnek tűnő ismeret. Túlzás nélkül le tudok írni vagy 15 elméletet, de semmit nem érnek, ha nincs mellettük tisztességes bizonyíték. Addig csak egy levegőben lógó vélemény.
gigabursch 2024.01.23. 13:07:33
Miután az én könyvem anyunál van és időm nyárig nem lesz, hogy nekiugorjak, addig kérek türelmet.
Aztán előveszed a rész kérdésekez és megvitatjuk, hogy mi az ami nekem elfogadható, neked nem és jól megbeszéljük.
Jó ez így?
A kérdés súlya akkora nálam, hogy nem egy könnyen felejtős téma.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.23. 13:26:04
Annak a vitához neki személy szerint csak annyi köze volt, hogy az írásait újra felfedezték és ezen át indult el egy vita. Mindenki előállt a saját elméletével és próbáltak valakire rálicitálni, aki korábban szólalt meg. Az egész diskurzusból csak a bizonyítás maradt el. Így az egész nem több egy kocsmai bölcselkedésnél, de láthatóan ez nem zavarta a megszólalókat.
Nekem a csúcs az a vélemény volt, amelyik levezette a korona jelképrendszeréből azt, hogy 2040-re újra királyság lesz. Az elgondolás alapja Pap Gábortól származott, aki levezette az asztrológiai jelképrendszer létezését a koronán. Ezt gondolta tovább az osztrák asztrológiai valamilyen egyesület akkori magyar elnöke, kihozva belőle a 2040 körüli dátumot. Valamilyen Sándor volt, sajnos a pontos nevet nem tudom előkotorni az emlékeimből.
Tehát ismerem valamennyire ezt a szubkulturális megközelítést, velem lehet is beszélgetni róla, csak ne az legyen a bizonyítás, hogy hallgassak meg egy X órás előadást.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.23. 13:30:21
Van nekem is egy ajánlatom.
Van valamelyik doboz mélyén egy jegyzetem Pap Gábor első publikációiból. Azokból készítettem még nagyon régen egy összefoglaló áttekintést. Azért, hogy legyen egy olyan poszt, ahova ez a téma illeszkedik, felteszem (amint ki lesz bontva a doboz). Abban csak az ő érvelésének a logikai láncolata van ismertetve, aztán majd ahogy az időnk és energiánk engedi, majd ott el tudunk róla diskurálni.
gigabursch 2024.01.23. 18:41:36
OK.
Hozok hozzá bort!
Ha még nem sértelek vele!
gigabursch 2024.01.23. 18:42:55
Sajnos van az a réteg, aki szerint..., na, szóval hülyeség az tényleg van bőven...
:-/
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.24. 03:37:15
Majd holnap átolvasom rendesen, mert 20 éves szöveg. Most is elolvastam, kissé bővebbre emlékeztem, de azért beugrott minden. Pap Gábor sajnos főszereplő benne, ami az alkum ellen való, de a cél az, hogy alatta majd elbeszélgessünk amikor majd elérkezzünk oda.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.01.24. 20:37:29
monarchy.blog.hu/2024/01/24/egy_furcsa_elmelet_keletkezese
Mr. Kéktúra 2024.02.03. 07:14:13
A királyné koronájával kapcsolatban 3 helyen királynő van említve, ezeket javítani kellene, hogy az összefüggések értelmesek legyenek:
1. A cikk bevezetőjének utolsó sorában.
2. A királyné koronája fejezetben is a bevezető gondolat végén.
3. Ugyanitt lentett, "VI. Keresztély felesége, az új királynő".
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.02.04. 20:35:09
Nem is vettem észre ezeket, pedig elég sokszor átolvastam :)
Javítva is lettek!