Vitéz hazafiak
A mostani nyáron volt pár meglepő kitüntetés Magyarországon és ezekhez kapcsolódó egyéb fejlemény, amiről a hírolvasók nem értesültek. Ezt igyekszem pótolni a bejegyzéssel.
Előre le szeretném szögezni, hogy nem azoktól kaptam az információkat, akik a blogon jól azonosítható módon szoktak kommenteket írni. Ugyanennyire fontosnak tartom azt is, hogy egyetlen szervezetet vagy embert sem szeretnék lejáratni. Minden embernek és szervezetnek joga van szerintem ahhoz, hogy a legjobbnak ítélt döntését meghozza, talán az sem kizárt, hogy a helyükben én is úgy döntenék, ahogyan ők. Az viszont egészen biztos, hogy a kommunikációmban magyarázatot adnék a helyzetre, ami a bejegyzésben leírt esetekben elmaradt.
Arra szeretném kérni a bejegyzés olvasóit, hogy tippeljék meg kit látnak a képen!
Ermias herceg (1960)
(a kép forrása: Bionic Buzz)
Akinek csak a képfelirat segít, de magát a személyt nem ismeri fel, az azt gondolhatja, hogy az úriember valamilyen herceg. A blog témájára való tekintettel pedig a tipp egy uralkodói családra vonatkozna. Ez nem is áll távol a valóságtól, ugyanis egy már jó ideje készülő bejegyzésnek ő az egyik főszereplője. Ugyanakkor ő nem csak egyszerűen egy bizonyos trón várományosa, hanem egy magyar vitéz!
Ermias herceget ugyanis a hétvégén vitézzé avatták Gödöllőn. Sőt, a Vitézi Rendnek ő az egyik törzskapitánya! Nem szeretném kétségbe vonni azt, hogy Ermias herceg nagyon komoly és valóban tiszteletre méltó munkát végez. Az átlagoshoz képest jobban ismerem a munkásságát és a pozitív hatásait, de nekem nincs arról tudomásom, hogy lennének magyar felmenői, pláne nem egykori vitézek. Sőt, arról sem tudok, hogy valaha bármit is tett a magyarságért.
Ermias herceg a Rend egyik vezetője lett
(a kép forrása: a Rend honlapja)
Számomra ezért érthetetlen, hogy az egykori etióp császár unokája, az etióp trón örököse, a valóban milliók által ma is etióp császárként tisztelt Ermias herceg milyen okok miatt lett a Vitézi Rend új vitéze és egyben törzskapitánya?
Egyébként 5 olyan személy van a szervezetben, aki ilyen tisztséget tölt be (tehát törzskapitány, minden egyéb kiegészítő jelző nélkül). Ezek közül az egyik Ermias herceg, a másik 4 személy pedig Habsburg (a Rend vezetőjének a családtagjai). Ezzel Ermias herceg egy nagyon elit társaságba jutott be. Vajon mit tett, ami ekkora elismerést igényelt?
Nála érthetőbb vitézzé avatás Leka herceg (1982) ügye, mondjuk azért, mert részben magyar származású. Ismerve az eddigi életművét azt viszont nem tudom megállapítani, hogy milyen érdemekre tekintettel válhatott belőle magyar vitéz, de ha nagyon akarom, akkor az esetében még találok indokokat.
A magyar politika rendszerint uralkodói sorszámmal és koronahercegi címével tiszteli meg Lekát
(a kép forrása: MCC)
Az tény, hogy Leka herceg sokat találkozik magyar politikusokkal, sokat van Magyarországon, nem híve annak a gyakorlatnak, hogy egyes országokat elszigeteléssel és szankciókkal kell büntetni. A politikai vezetők ugyanis mindig a pénzüknél maradnak, így az ostor azokon csattan, akik a legkiszolgáltatottabbak, a legszegényebbek. Egy bizonyos határ után a lakosság többsége is szenvedni fog, de a vezetők akkor sem, mert ők akár a lakosság többségének a kárára is emelni fogják a saját fizetéseiket. Magyarország pont jó példa erre.
Leka tehát nem vesz részt abban a korlátozott bojkottban, ami az ország körül kialakult. Erre való tekintettel megérdemelne bármilyen elismerést, csak éppen nem azoktól, akik a lakosság kárára gazdagodnak. Azon persze lehetne vitatkozni, hogy a szóban forgó vitézi szervezetbe való felvételnek mi a célja, hiszen erről sem Leka, sem a szervezet nem kommunikál.
Illetve Leka az alábbiakat közölte:
Leka herceg mostani közleménye a saját vitézzé avatásáról
(a kép forrása: Leka instája)
Többek között Leka ezt állítja a fenti bejegyzésében:
Nagy megtiszteltetés és kiváltság részese lenni egy gazdag hadtörténettel és mély gyökerekkel rendelkező rendnek, amely összekapcsolódik az első hun törzsekkel. A Vitézi Rend a hagyományt, a becsületet és a haza iránti odaadást jelképezi. Ebből az alkalomból felidéztem és megerősítettem a Habsburg család és az albán királyi család közötti szoros történelmi kapcsolatot.
Szerintem Leka nem egészen értette meg azt, hogy pontosan hova került. Szerintem azt sem egészen látta át, hogy József Károly (és a családja) a Habsburgok melyik ágát képviselik. Azért emeltem ki az idősebb fiút, mert ő időközben a Vitézi Rend dezignált főkapitánya lett (a fiú házasságáról ebben a bejegyzésben volt szó).
[A Rend vitézei közé tartozó egyik barátom hívta erre fel a figyelmem, hozzáfűzve azt is, hogy egy olyan szervezetnek lett "dezignált" főkapitánya, ahol annak idején az frissen felvételt nyertek magyarosították a neveiket. Jobban örült volna ezért a "kijelölt" szó használatának.]
Leka egyébként azon kevesek közé tartozik, akik a világ legjobbnak tartott katonai képzését is elvégezték, így nála a vitéz cím használata nem csupán jelképes. A májusi budapesti látogatásakor szervezett beszélgetésen nagyon érdekes dolgokat mondott el, ami mentes volt a közhelyektől. Magát (és a családját) nagyon hazafias magyarként azonosította, akiben történetesen sokan az albánok uralkodóját látják meg. A dinasztikus felelősségéről ezt mondta:
Egy királyi család, amely nem mutat fel valamilyen terméket, amely nem proaktív és nem foglalkozik az emberekkel, csupán a történelmi múlt díszlete.
Akik figyelik a nádori ág tevékenységét, azoknak biztos van véleményük arról, hogy Leka hova sorolná a nádori ág közéleti munkásságát. Nem állítom, hogy a fenti szavak biztosan alkalmazhatók a nádori ág közéleti ténykedésére, csak azt, hogy erről mindenki képes valamilyen véleményt formálni.
Leka közéleti szerepvállalása sok szempontból a magyar kormánynak kényelmes, de elég határozott véleménye van Koszovó ügyében. Ez azért érdekes, mert élesen ellentétben áll a szerb elnök álláspontjával, aki szintén most kapta meg a magyar államfőtől a Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést (213/2024 (VIII. 22. KE határozat). Ez egyébként a legmagasabb fokozata a kitüntetésnek.
A Magyar Érdemrendnek hat fokozata van. A fokozatokat jelző sorszámok közül az alacsonyabbak jelölik a magasabb szinteket. Ez a legmagasabb fokozat csak más országok államfőinek adható. A második fokozat a "nagykereszt", ami csak nagyon komoly tevékenység elismeréséért adnak. Amikor leendő uralkodókat (trónörököseket) tüntetnek ki, akkor ők is ezt kapják. A harmadik a parancsnoki kereszt a csillaggal, a negyedik a parancsnoki kereszt, az ötödik a tisztikereszt, a hatodik pedig a lovagkereszt. Azért írtam ezeket le, mert lesz most ezeknek szerepe.
Előbb azonban le kell írjam azt is, hogy nem ez a kettős avatás volt az első meglepő vitézavatás. Számomra hasonló kategória VI. Yuhi (1960) 2022-es avatása is. Az emigrációban élő címzetes ruandai király Máriapócson lett magyar vitéz. Nála is kérdéses, hogy milyen érdemei vannak, amellyel a magyarságot szolgálta?
A sötétebb bőrű úriember is egy magyar vitéz, ahogyan az a jelvényén is látszik
(a kép forrása: VI. Yuhi honlapja)
Egyébként VI. Yuhi nem csupán egy a vitézek közül, hanem a Vitézi Rend törzskapitánya is! A szervezet honlapja szerint Ruanda egykori területéért felel ebben a tisztségében.
VI. Yuhi a Vitézi Rend egyik törzskapitánya
(a kép forrása: a Rend honlapja)
A címzetes király egyébként nem Ruandában él, hanem Angliában. Nem állítom, hogy semmilyen kapcsolata nem lehet az egykori Ruanda területén élőkkel, de azért szerintem érthető az értetlenkedésem oka. Érdekes lenne megtudni, hogy abban a térségben hány magyar vitéz él, akiknek a címzetes király a lokális vezetőjük...
Végezetül ne feledjük el azt sem, hogy a vitézi szervezet az alábbiakat fogalmazta meg a vitézzé avatásról:
A vitéz személyesen szerzett érdemeket - állítja a Rend honlapja
Azt hiszem nem annyira meglepő a fentiek tükrében, ha az említett magyar vitézek esetében valami indokot szeretnénk olvasni vagy hallani.
Szeretnék még kitérni két kitüntetésre is (majd utána egy továbbira), amely talán segít egy érthető magyarázatot találni. A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést többek között két személy is megkapta a magyar államfőtől (ez a kitüntetés 4. fokozata).
Az egyik személy Habsburg József Károly, a másik személy pedig Ermias herceg.
József Károly esetén (aki a Vitézi Rend vezetője) az indoklás így szól (Magyar Közlöny 2024/82, 6042. oldal):
Magyarország jó hírnevének öregbítését szolgáló, hazánk és kultúránk, illetve keresztény elkötelezettségünk képviseletét támogató tevékenysége elismeréseként
A kitüntetésre a miniszterelnök javasol személyeket, de azt hiszem senki nem hiszi el azt, hogy Orbán Viktor fejéből pattant ki az ötlet. Azt, hogy József Károly ilyesféle munkát végzett eddig, ha nagyon megerőszakolom magam, akkor el tudom hinni. A kételyeim oka az általa adott interjúkban, valamint az erről a tevékenységéről szóló híradásokban keresendők, gondolom mindenki rá tud keresni.
Az etióp trónörökös esetén ezt az indoklást olvashatjuk a Magyar Közlönyben (szintén az előbb megjelölt oldalon):
Magyarország jó hírnevének öregbítését szolgáló, hazánk és az abesszin kereszténység kapcsolatainak kibontakozását segítő tevékenysége elismeréseként
Nem tudom, hogy az amúgy USA területén élő címzetes császár mi mindent tett ezen a téren, mert hiába kerestem ilyen jellegű információkat, valahogy nem jöttek elő. Amennyiben bárki tud valamit, hogy a miniszterelnökkel ki íratta alá a kitüntetésre való előterjesztést és milyen indokok miatt, szívesen meghallgatnám.
És végezetül tegyünk említést egy harmadik kitüntetésről is. Mindez az előbb idézett Magyar Közlöny 6040. oldalán olvasható. Ott a "Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat" kitüntetés adományozásáról olvashatunk. Ez a kitüntetés 2. fokozata, mivel az első fokozatot csak államfők kaphatják meg. A meglepő az, hogy ezt a 2. fokozatot leendő államfőknek, nagyon komoly szakmai munkát végzett embereknek szokták adni. A névsorban valóban komoly embereket lehet találni. Vajon kit tiszteltek meg ezzel az elismeréssel?
A kitüntetést a szicíliai Károly herceg (1963) kapta, akinek az előző magyar államfővel való találkozójáról már esett szó a blogon.
Az indoklás a következő:
Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok előmozdítását, illetve hazánk jó hírnevének erősítését szolgáló tevékenysége, valamint a Magyarországra érkező ukrajnai menekülteknek nyújtott nagylelkű humanitárius segítségnyújtása elismeréseként
Károly hercegnek a (magyar) politikával való kapcsolatáról már részletesen is volt szó. A tavaly nyári magyarországi útjáról készített képes beszámolója eléggé beszédes és talán egy-két kérdésre is választ ad.
Károly hercegről azért azt jegyezzük meg, hogy nem a saját vagyonából adakozik, hanem olyan segélyszállítmányt kísért Magyarországra, amely Olaszországban élő emberek adományaiból állt össze. Ebből ő nem csinált soha titkot, soha nem állított mást. Azt is el kell mondani ezen a ponton, hogy Olaszországban egy olyan szabályozás van érvényben, mely szerint az ilyen adakozások az adóalapot jelentősen csökkentik, Károly hercegnek így nem annyira nagy munka rávenni embereket az adakozásokra. Ezzel sincs semmi baj, csak a "segítségnyújtó" jelző kissé árnyalásra szorul a leírtak szerint.
Mit tett Károly herceg Magyarország jó hírnevének az erősítéséért? Hogyan dolgozott Magyarország és Vatikán kapcsolatainak a javításán? Eléggé naprakész vagyok Károly herceg és 3 családtagja munkásságából, de ilyesmiről nem tudtam. Ha valaki segítene csökkenteni a tudatlanságom, hálás lennék érte!
Ahogyan azt említettem is, sem az albán, sem az etióp, sem a ruandai trónörökössel nincs bajom, ahogyan Károly herceggel sincs. Ettől függetlenül nem értem, hogy milyen tetteik miatt vált indokolttá őket ilyen jellegű elismeréssel illetni.
dundyvega 2024.09.05. 23:17:03
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.09.06. 07:08:15
nemes_egyszeruseggel 2024.09.23. 15:36:51
Szerintem meg egyértelmű a szándék; a VR mint lovagrend működjön tovább. A nemzetközi kapcsolatépítés révén ez sikerülni is fog.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.09.24. 10:00:37
Közel 25 éven át dolgoztam civil szervezetekben, ennek kb. a felét szervezésért felelős vezetőként. Azt vallom, hogy mindig jobb tenni valamit és valamifelé haladni, mint semmit nem csinálni. Abban a pillanatban, amint valaki tesz valamit, egészen biztosan lesz kritikusa és az lényeges, hogy a kritikus véleményekkel mit kezdünk.
Sajnos a magyarországi szervezeti kultúrának a része, hogy ilyenkor elvárt a hallgatás, az öncenzúra, mert azt hiszi mindenki, hogy ez a jobb. Van ennek szakirodalma, így nem szeretnék hosszasan érvelni, mivel mindent onnan idéznék. A szervezet vezetésének a döntése az, hogy mit csinál ezekkel az ellenvéleményekkel.
Ezzel együtt az is megkerülhetetlen, hogy amikor belül "nem illik" megszólalni, akkor annak megteremtődnek a helyettes fórumai. Főleg akkor, ha van olyan rivális szervezet, amelyik ezt értelmes módon még bátorítja is. Nem beszélve a Honvédelmi Minisztériumról, amelyik a 2011-es álláspontján nem változtatott, vagyis még mindig közeledést szeretnének. Szerintük csak egy Vitézi Rend létezik, ami szép gondolat, csak éppen egyik szervezet sem hiszi el ezt úgy, ahogy a minisztérium akarta akkoriban.
A másik szervezet az általam is bírált lépéseket úgy jellemezte, hogy az nem más, mint "az alapítói szándék elleni merénylet". Az indokaik is hasonlóak voltak ahhoz, amit leírtam, csak ők direktebb kifejezésekkel jellemezték a helyzetet. Egy szervezet vezetésének a véleményem szerint az ilyen reakciókat előre kellene látnia, majd megelőző jelleggel kommunikálnia is kellene erről valamit. Ez viszont megint a saját véleményem, biztosan jól átgondolt lépés a hallgatás is, amellett is léteznek érvek.
Ahogy írtam is, nem szerettem volna senkit sem megbántani, viszont úgy éreztem, hogy a konkrét ügy több ponton is illeszkedik a bloghoz, ezért hiba lett volna hallgatnom. Igyekeztem nagyon sokat finomítani a leírt véleményemen, de valószínűnek tartom, hogy rosszul sikerült.
Amennyiben bárkinek van ezzel kapcsolatban olyan közlendője, amit szeretne itt közreadni, egyáltalán nem zárkózok el előle, sőt, nagy örömmel benne lennék! Egyébként a nálatok lévő barátaim, ismerőseim többségét már régóta próbálom rávenni egy akár névtelen interjúra is, de nem voltak hajlandók rá, mert szerintük ezzel ártanának a Rendnek, amit nem szeretnének. Szerintük az expénztárosotok blogja is felért egy árulással (szerintem nem), mert azzal az összes Vitézi Rendet nevetségessé tette. Elfogadom, hogy így gondolkodnak, de az, hogy több irányban is kibeszélik a kétségeiket, szerintem annak az erős jele, hogy kellene valami belső fórum, ahol ezekről szó eshetne.
Persze azt is tudom, hogy nem nálad kell ilyen ügyben reklamálni és nem is nekem, hiszen nem az én bajom, csak mivel látom a mögötte lévő lelki gyötrődést, szeretném segíteni a feloldását is, már amennyire erre lehetőségem van.
Ismételten szeretnék elnézést kérni tőled, semmilyen rossz érzést nem szerettem volna kiváltani belőled, de másokból sem. Remélem érted mire utalgatok a soraimmal.
Egyébként szívesen megbeszélném ezt a lovagrendes célt, akármilyen módon, akár négyszemközt is, mert nagyon nem érthető nekem ebben jó pár dolog.
nemes_egyszeruseggel 2024.09.24. 14:07:33
Úgy vélem, hogy a VR-t tekinthetjük félkatonai szervezetnek ahol az elöljáró döntéseit kell követni. Más mint mondjuk egy egyesület ahol a vezetőséggel szemben meg lehet fogalmazni kritikákat, amely ezt elfogadja, vagy nem, és megy minden úgy ahogy a vezetőség akarja, vagy feláll a vezetőség vagy felállítják és más kerül ebbe a pozícióba.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a VR vezetősége a kritikai hangokat nem hallja meg. De ahogy írtad is ennek is, mármint a kritikának is megvan a formája helye ideje, módja.
Írod a HM 2011-es álláspontjáról. Nos ez amolyan pilátusi módszer, mosom a kezem, rágódjatok a gumicsonton, ha kinyírtátok egymást és csak egy marad, na akkor majd kitalálok megint valamit. Szégyenteljes döntés ha erősebben akarok fogalmazni, amely utcába a VR soha nem fog bemenni (remélem).
Szerinted mondjuk a Máltai Lovagrend (a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend, tehát az igazi) leül hasonló célzattal egyezkedni a hamis Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrenddel? Vagy a 30 éve működő, nemzetközi szinten, tehát az ICOC és a CILANE által jegyzett és akkreditált Magyar Történelmi Családok Egyesülete egyezkedni fog a számos ötletét ellopó (nevét is) tavaly alakult Történelmi Magyar Családok Nemzetközi Szövetsége elnevezésű egyesülettel? Soha.
A külvilág felé való kommunikáción szerintem is lehetneerőteljesebb, de félő, hogy az egész képviselni kívánt ügy a külvilág felé köznevetség tárgyává válna, mint a Brian élete című filmben a Júdea Népe Front és a Júdeai Népfront közötti civakodás.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2024.09.24. 23:37:51
A katonaságnál ez az "elöljárói döntés" nem úgy van, ahogy sokan hiszik. Nem akarom részletezni, mert hosszú lenne, de a lényeg az, hogy nagyon szabályozott a környezet, van felelőssége a parancsnoknak is, ráadásul maga a parancs tartalma sem mindegy. Létezik olyan jellegű parancs is, amit nem szabad teljesíteni. A parancsnoklás sem terjed ki mindenre, ez részletesen a szabályzatban bárki számára elolvasható.
A nagyobb gondom ezzel a hasonlattal az, hogy a katonai szervezet döntési jogköre elég kicsi. Eleve nincsenek kontroll nélkül, mert a jogszabályokon túl a politika is felügyeli őket, ráadásul nagyon sok eszközzel (vezetők kinevezése, parlamenti bizottság, szakminisztérium, katonai ügyészség, stb.) - a lovagrendeknél ilyen nincs.
A katonai szervezetnél ráadásul a nagy döntéseket mindig a politika hozza. A katonai szervezet a politika döntéseit fordítja le végrehajtásra. A katonai szervezet tehát a politikai hatalomnak a jog által szabályozott szervezete, amely akár erőszakos eszközökkel is élhet. A lovagrendeknél elvárt "belső fegyelem" ezért nem hasonlítható az állam katonai jellegű szervezeteihez.
Az állam által létrehozott katonai szervezetben ráadásul fel sem merülhetnek olyan kérdések, hogy milyen politikát folytat, milyen külkapcsolatai vannak, mert ezekben a szervezet vezetése nem dönt. Ráadásul nem is a benne szolgálók tartják el anyagilag a szervezetet, hanem a benne szolgálók pénzt kapnak a szervezettől.
Ennek ellenére is előírás, hogy a parancsnokoknak félfogadási időt kell biztosítaniuk, ahol az "alárendeltek" észrevételeket, javaslatokat, panaszokat nyújthatnak be. Tehát ahol van lehetőség a parancsnoknak döntést hoznia, ott van helye az észrevételeknek.
Lehet, hogy rosszul gondolom, de amikor a VR-hez hasonló lovagrendek magukat félkatonai vagy katonai szervezetként azonosítják, akkor kimarad pár lényeges elem. A belső fegyelem sokkal szigorúbban és nagyon más jelleggel kerül értelmezésre, viszont nem látom felettük a többszörös kontrollt, sem a jogilag szabályozott környezetet. Most a VR-től eltekintve, az összes hasonlóra értem, hogy teljesen alá vannak rendelve egy-egy családfő akaratának. Össze lehet hasonlítani őket a monarchiákban működő lovagrendekkel, nagyon másképpen működnek.
A minisztériumot csak azért hoztam szóba, mert ők tárgyalásban állnak többekkel, mivel szerettek volna valamilyen módon hivatalos státuszt adni a VR-nek. Azért gondolták így, mert egy magyar jog által kreált szervezetről van szó, amit nem egy pár évtizede létrehozott szervezetnek (például az ICOC-nek), hanem nekik kellene legitimálniuk. Ez a több szervezettel nem megy, de a szándék megvan ma is, ezért veszélyes elvárni a döntésekbe való csendes beletörődést. Persze ez is olyan, amit nem nálad kellene reklamálnom, tudom.
A külső kommunikációt illetően arra utaltam, hogy az afrikai törzskapitányok kinevezésének elébe lehetett volna menni. Vagy az ilyen-olyan külföldi emberek felavatásának is.
Az ilyen "melyik az igazi?" vitában van személyes élményem. A civil szervezeteknél is volt egy ilyen időszak, hogy egy adott csoportnak kik képviselik hitelesen az érdekeit. Egy olyan szervezet amelyet még az állampárti időkben alapított az állam, így a rendszerváltás után nagy taglétszámmal és óriási költségvetési pénzzel kezdett neki a civilségnek - vagy azok, akik alulról szervezték meg magukat, rendszeres állami apanázs nélkül? Pont én voltam az, aki le tudtam ültetni a két felet egy asztalhoz és tető alá tudtunk hozni egy olyan együttműködést, amiben mindkét szervezetféle megfért és nem egymást támadták. Az utána elért eredmények össze sem voltak hasonlíthatók a korábbiakkal. Azok is kaptak benne teret, akik élethosszig elnöki székben akartak maradni és ehhez volt támogatójuk, meg azok a szervezetek is, ahol a tagság választhatta ki a vezetőség minden tagját. Amennyiben a cél valóban fontos minden vezetőnek, akkor meg kell tudniuk egyezni.
Más kérdés, hogy e miatt az együttműködés miatt hagytam abba a pályafutásom náluk, mert ahol én voltam vezető, ott a többség árulásnak tartotta a kiegyezést, ezért a tisztújításon még a jelöltséghez szükséges ajánlásokat sem tudtam összeszedni. Ugyanakkor nem mondták fel az együttműködést, így valahol mégis átlátják, hogy jobb kiegyezni egymással.
Mindezeket csak arra írtam, amit leírtál, tudom, hogy a VR ügyeiben nem nálad kell reklamálni és bele sem akarlak kényszeríteni abba a helyzetbe, hogy védened kelljen őket.