Ez a bejegyzés Habsburg Ottó két fiának a közéleti tevékenységével foglalkozik, akik a trónjaikat elvesztett dinasztia harmadik generációját vezetik.

Habsburg Ottónak hét gyermeke volt. Ebben a bejegyzésben az öt lányáról lesz szó, elsősorban a nyilvánosságban vállalt szerepeikről.

Milyen volt politikusként az utolsó magyar trónörökös?  

Habsburg Ottó hivatalosan is trónörökös (koronaherceg) volt, majd a Habsburg-dinasztia élére került. Ez a bejegyzés az ilyen minőségében végzett tevékenységét járja körül. 

Miért nem alakult ki Sisihez hasonló kultusz az utolsó magyar királyné körül?

Vajon milyen sorsa lett az utolsó magyar királyi pár gyermekeinek és azok leszármazottainak? Ha valaki nem trónörökösnek születik, akkor hat-e a XXI. századi életére az, hogy a 100 éve élt nagyszülei, dédszülei vagy ükszülei uralkodók voltak? 

Amióta az első bejegyzés megjelent a helyreállításra esélyes monarchiákról, sorozatosan kapom az üzeneteket, hogy vajon mikor lesz bejegyzés arról az országról, ahol valóban a legnagyobb esély van a monarchia helyreállítására? Ez ma történik meg. A mai téma: a spanyol monarchia.

Többen megjegyezték, hogy Európán belül létezik egy olyan köztársaság, ahol a közelmúltban koronázás volt, mégsem írtam róla. Ezt pótolom most. A mai bejegyzés témája a lengyelországi monarchizmus.

Meg lehet-e élni abból, hogy valaki a néhai király leszármazottja? Azt gondolom, hogy nem feltétlenül. Sokaknak nem sikerült, de vannak ellenpéldák. A mostani bejegyzés egy egykori királyi dinasztiának a sok munkával történő megújulását vázolja fel.

Volt idő, amikor a portugál dinasztia nagyságát a magyar származással próbálták igazolni. Később aztán valóban megjelent a magyar származású dinasztia. Nehéz meghatározni, hogy a portugál királyi családnak áldássá vagy átokká vált a magyar hatás.