Magyar "monarchikus ügyek" 2021-ben
A címért ismét elnézést kérek, de valahogy meg kellett fogalmaznom, hogy mi is a történések virtuális terének a neve. Ahogy tavaly is jeleztem, a "Magyar Királyság" túlzás lett volna, a királyságpártiság szintén. Ezért döntöttem a "magyar monarchizmus" mellett.
Habsburg Károly és a gyermekei
Nem Habsburg Károly volt az, aki Habsburgokkal kapcsolatban a legnagyobb figyelmet kapta 2021-ben. Lehetett volna máshogy is, melyre okot adott volna a 60. születésnapja vagy éppen a nagyapja visszatérésének 100. évfordulója.
A 60. születésnapján mondott beszéde nagyjából semmilyen figyelmet nem kapott. Sőt, az általa közölt üzenet (mely nagyrészt az ukrán helyzettel foglalkozott) némi csalódást okozott jó pár embernek. Ehhez kapcsolódott a cseh monarchisták meglepő ajándéka, a cseh korona másolata. A koronát Habsburg Károly átvette, valamint szabadon látogathatóvá tette. Ennek ellenére semmi olyat nem mondott, amire szerintem reméltek volna tőle.
Habsburg Ottó és a szülei
(a kép forrása: Habsburg Eleonóra instagram-oldala)
Az sem kapott nagy hírverést, hogy 2021-ben megszületett Habsburg Ottó. Ő nem más, mint Károly legidősebb gyermekének, Eleonórának (1994) a most született fia. A név kiválasztása nem volt véletlen, Eleonóra a nagypapájára tiszteletére nevezte el így a fiát.
Habsburg Ferdinánd az egyik legkeményebb autóversenyben lett a kategóriája legjobbja
(a kép forrása: kurier.at)
Valahogy az is elsikkadt, hogy Károly főherceg egyetlen fia, Ferdinánd (1997), világbajnok lett a világ egyik legnehezebb versenyében. Ha valakit a részletek érdekelnek, akkor itt talál róla egy összefoglalást.
Habsburg György
A Habsburgokkal kapcsolatos legnagyobb hírverés Habsburg György kinevezéséből lett. Sokan visszalépésnek érezték azt, hogy elfogadta a párizsi nagyköveti kinevezését, hiszen így állomáshellyel rendelkező nagykövetté vált, ami kevesebb az eddiginél.
A kinevezése még a francia médiában is hírré vált. Azonnal elkezdte a magyar kormány politikáját EU-komfortos nyelvezetre fordítani, valamennyi sikert el is könyvelhetett ezen a téren. Az majd 2022-ben dől el, hogy el tudja-e érni a francia politikában azt, amit Budapesten remélnek tőle.
A francia lapok magyarországi Habsburg-reneszánszról értekeztek, ugyanis felfedezték, hogy más Habsburg is a magyar diplomácia szolgálatába szegődött. Talán ez az írás (2021 utolsó heteiben nagyon sok helyen előkerült) foglalja össze a legjobban a francia szemléletet. Ha valaki elolvassa, akkor elég súlyos tévesztéseket találhat benne, de itt a lényeg az, hogy a teljes magyar politikát úgy tekintik, mint amelyik a Habsburgokat kívánja vissza a trónra. Ennek tudatában György főherceg kinevezése elég furcsa fordulat, amit nehéz dekódolni.
Az utolsó magyar király visszatérési kísérleteinek 100. évfordulója alkalmából készült visszaemlékezések elég érdekesek lettek. A saját észrevételem az volt, hogy egyre kevesebben használják a "királypuccs" kifejezést, ami valahol egy jó dolog. Legalábbis örömmel vettem észre.
Habsburg Eilika mondott beszédet a család nevében a tihanyi megemlékezésen
(a kép forrása: Magyar Kurír)
Az viszont nagyon meglepett, hogy a "hivatalos" megemlékezésen Habsburg György felesége képviselte a dinasztiát. Biztosan volt annak oka, hogy ő jelent meg, de ezzel senkinek nem is volt baja, hiszen ő is Habsburg, ráadásul magyarul mondta el a gondolatait.
[És ráadásul a fiát is Habsburg Károlynak nevezte el, amiről ezen alkalommal azt mondta, hogy IV. Károly tiszteletére történt így.]
Nagyon-nagyon sok kérdést kaptam az első visszatérési kísérlet 100. évfordulóján bemutatott filmről is. Én azt vallom, hogy amikor emberek sok munkát fektetnek bele valamibe és fel tudnak mutatni annak eredményeként valamit, az egy jó dolog. Ezért nem "bántom" őket semmilyen kritikai észrevétellel (legfeljebb majd akkor, ha jobbat tudok összehozni).
Amit szívesen ajánlok az ez a beszélgetés, az első kísérlettel kapcsolatban pedig ez a rekonstrukció.
Felmérés az államfőről
Végezetól pedig egy kissé bulváros hírről, ami a franciáknál nagyobb port kavart. Az azonnali.hu végzett egy felmérést a saját olvasói körében az államfőről. Az újság olvasói (tehát nem a választópolgárok) a királyság mellett voksoltak:
Az azonnali.hu felmérésén a királyság kapta a legnagyobb támogatást
(a kép forrása: azonnali.hu)
Ahogyan már erről szó volt, az ilyen felmérések érdekesek lehetnek, de csak az adott szerkesztőség felhívására válaszolókról közvetít üzenetet, alapjában véve nem alkalmas nagyívű következtetések levonására.
Források
Habsburg Ferdinánd világbajnok lett
Revue Dynastie írása a magyarokról és a Habsburgokról
gigabursch 2022.01.02. 14:20:07
noblesseoblige · http://fratrescalendarum.blog.hu 2022.01.02. 18:25:15
Miért kéne eltűnnie a magyar uralkodóháznak?
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.01.03. 07:05:16
1921: a Kisgazdapárt 1921-ben azt javasolta, hogy a trónfosztás legyen egyértelmű és mondják ki a Habsburgok teljes trónfosztását, tehát annak a lehetőségét is zárják ki, hogy egy Habsburg bármikor is magyar uralkodó lehessen. Erre a Horthy-rendszer kormánypártjai nem voltak hajlandóak. Sőt, megtartották a "főherceg" címet is, előjogokat adva a dinasztia Magyarországon élő tagjainak (a férfiaknak).
Az, hogy a Habsburgok a magyar dinasztia maradhattak, az akkori kormánypártok felelőssége. A maga módján, de ezen Horthy próbált változtatni egy új koronázással, de az akkori politika meggátolta ebben.
2010 után: amikor a napokban írtam az új alkotmányról, amelyet alaptörvénynek kereszteltek el, akkor pont azt emeltem ki, hogy az egyik "atya" (akit ezek szerint valamilyen értelemben értelmi szerzőnek tisztelhetünk) véleménye szerint a magyar politikának ez egy adóssága. Ő tulajdonképpen éppen azt a feladatot jelölte ki a magyar politikának, hogy döntsön az államformáról, ezzel együtt pedig rakja helyre, hogy mi is a dinasztia státusza.
Ez a feladat azóta is jelen van, a magyar politika pedig valamit csinál. Az persze nem túl jó, hogy találgatni kell azt, hogy mi is történik, mintha közünk sem lenne hozzá.
A magam részéről nem tartanék rossznak egy jó kérdésekkel megfogalmazott népszavazást sem (ha nem ügydöntő, akkor is haszna lenne), mert azzal legalább egyértelművé válna sok minden és ez a 100 éves adósság is elrendeződne.
gigabursch 2022.01.03. 08:19:40
1) Mert nem magyar
2) Mert mindaz, amit tettek a magyarság és Magyarország ellen évszázadokon keresztül, amiatt minimum a történelem szemétdombján van a helyük.
(ez utóbbi kérdésben más nemzetek is hozhatják a saját példájukat, én azonban csak a sajátunkat hozom)
gigabursch 2022.01.03. 08:39:39
Elvi síkon jó dolog ez a népszavazósdi, de addig amíg a nyolc általánost négy első és négy második formájában végző Lakatos Tarzannak, meg a 32 éve skorában négy unokás Kalányosné Rézműves Dzsénnek ugyanannyit ér a szavazata mint neked vagy nekem (pedig erőst nem vagyunk egy politikai nézőponton (részletkérdés) - de ez a történelem szempontjából egy másik kérdés), addig a népszavazósdi egy értelmetlen dolog.
Ugyanis száraztésztáért mennek majd a szavazatok. Az meg kellően értelmetlen eredményt hozna.
Egyszer beszélgettem néhány emberrel és kb arra jutottunk, hogy a népszavazás esetén a szavazatok tömegét hogyan lehetne szűrni:
Előzetesen: szellemi cenzus
Utológaosan: Csatolt anonim kérdőív (tehát leül az ember, kitült egy szellemi képességei által megoldandó kérdőívet, amit hozzátűz a szintén anonim szavazatához. Ha meg abból kisüt, hogy érdemtelen az ember, akkor a szavazata pont annyit ér.
Országos kérdésekben ez a népszavazósdi a bazi nagy egyenlőség alkalmazásával viszont értelmetlen. Úgy hoznak döntést emberek, hogy nyomokban sem értik miről szól az élet körülöttük.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.01.03. 13:02:15
A soraid olvasva két dolog jutott eszembe, ami csatlakozik ide.
Attól függetlenül, hogy a Habsburgok egy-egy ága mit gondol magáról és miként határozza meg a családja történelmi szerepét, egy létező adósságról van szó. A múltban létezett politikai elit "visszafogadta" a Habsburgokat. 1918 után a magyar politika irányítói szabadon dönthettek arról, hogy milyen legyen a magyar állam viszonya a Habsburgokhoz. 1921-ben a trónfosztáskor, majd pár év múlva, a felsőház kialakításakor sem kívántak elszakadni a dinasztiától. Ez a kérdés a mai napig rendezésre vár, ahogy arra az a bizonyos "javaslat" is elég egyértelműen utalt.
Valakinek tehát döntenie kell és egy olyan döntésre lenne szükség, amelyet mindenki, minden szempontból érvényesnek tekint. És nem csupán a jelenben, hanem utólag is. Erre egy népszavazás jó lenne, de nem véletlenül nem került rá sor az elmúlt 12 év alatt.
A másik kérdés a választójog korlátozása.
Amikor a visszaemlékezős bejegyzéseket elkészítettem, akkor az eredeti verzióból jó sok dolog törölve lett. Az egyik problémásnak ítélt rész egy vita volt, ahol éppen erről esett szó.
Az alkalom egy olyan megbeszélés volt, ahol a javaslatot megfogalmazó politikusok hallgattak meg általuk szakértőnek tekintett embereket. Erre általában azért tartanak igényt, hogy amikor egy ötletnek van múltja, akkor arról tudjanak. A választójoggal kapcsolatos cenzus az nagyon ilyen ügy, de ezt valószínűleg tudod te is (régebben volt műveltségi cenzus). A nagy meglepetés nem is ez volt, hanem az, hogy nyitott kapukon dörömböltek.
A magyar jogban ugyanis van arra lehetőség, hogy valakinek a korlátozott szellemi képességei miatt elvegyék a választójogát (létezik egy megnevezés, nem tudom pontosan mi is az, de kb. ez). Egyik érzékeny pontja ennek az ügy elindítása, ami különböző ügyes módszerekkel megoldható. Ezeket ugyanis egyénre szabva kell megindítani.
A másik kényes pontja a javaslatnak, a következmények. Ha jól emlékszem alig kellett 20 perc, hogy mindenki belássa mivel jár az, ha holnap 1 millió emberre kiadnak egy ilyen határozatot.
Ebben a vitában külön érdekesség, hogy a parlamenti pártok között is megjelent például az ötlet, hogy adott iskolai végzettséghez legyen kötve a választásokon való részvétel. Aztán valahogy elálltak tőle. Nem tudom, hogy valaha megjelent-e a részükről indoklás okokról...
Persze nem ez a lényeges, hanem az, hogy valahol, valakinek végre döntenie kellene ebben a kérdésben úgy, hogy jó sok időre rendezést nyerjen a kérdés.
Egyébként engem nem zavar az, ha valaki úgy vallja magát magyarnak, hogy megtanul magyarul, a gyerekeit magyarnak neveli, itt fizet adót, hasznára van a környezetének, illetve akkor sem lesz korrupt amikor körülötte sokan azok. Az ilyenekről azt gondolom, hogy nyugodtan mondja csak magát magyarnak, sőt, sokan örülnénk egy ilyen szomszédnak... Ebben az ügyben nem ők a "hunyók" (az utóbbi 100 évre gondolok - leszámítva az 1947 utáni időszak egy részét), hanem a magyar politika döntéshozói, akik nem döntenek.
Azt is értem, hogy kőkemény racionális érvek szólnak amellett, hogy a mindenkori politikai elit jó viszonyt ápoljon a dinasztiával. Nem szeretnék az ő szócsövük lenni (mármint a politikusoké), de azért az feltűnő, hogy mindegyik kormány nagyjából ugyanúgy kezelte őket.
nemes_egyszeruseggel 2022.01.04. 14:10:01
Az itt leírtakat annyival szeretném kiegészíteni, hogy a rendezett eseményen Habsburg család képvisletében jelen volt a család nádori ágából Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg, magyar királyi herceg és a felesége (ha jól tudom gyermekei is), csak az ő szerény módján ezt nem propagálta. Arisztokrata leszármazottként külön megható számomra, hogy bár személyében nem csak a nádori ág leszármazottját, hanem a (legitim) Vitézi Rend főkapitányát tisztelhetjük, ő kifejezetten a magyar történelmi családokat képviselte.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.01.05. 00:22:59
Igen, a képeken is látszik, hogy a helyszínen ott volt és minden ottani programon jelen is volt.
Például itt:
www.magyarkurir.hu/img1.php?id=117508&v=1&p=1&img=c_IMG_5500.jpg
Bár Habsburg György és a nádori ág feje látványosan kibékültek egymással (amikor pár éve György főherceg beszédet mondott a Vitézi Rend ünnepélyes avatásán), a felmenőik 100 éve ellentétes oldalakon álltak.
Ami 1921-ben a koronás királlyal szemben elkövettek, az éppen Horthy és emberei számlájára írható, akik közül többen is avatott vitézként tették amit Horthyék kértek tőlük.
Az, hogy József Károly főherceg valamilyen minőségében jelen volt, az egy szép gesztus, összehasonlítható azzal, amit György főherceg pár éve megtett feléjük.
Valahogy az volt meglepő, hogy a család részéről egyetlen közvetlen leszármazott sem volt ott (ezzel szemben például karácsonyi beszéd volt, januári beszéd lesz, Ottó főherceg halálának a 10. évfordulóján a teljes család megjelent, stb.).
Praefectus Gallorum 2022.02.09. 17:05:43
1. Hogyan lehet visszaállítani az íratlan alkotmányt? Hogyan lehet az 1000 éves jogrendet visszaállítani úgy, hogy ma már jóformán senki nem ismeri a gyakorlatát?
2. Ha a királyság a köztársaság jogrendjéből nő ki, és a kartális alkotmány szabályozza a királyságot, hogyan és milyen példa alapján lehetne az államot alkotmányos/parlamentáris monarchiává alakítani?
Szerintem, ha nincsen konkrét elképzelés ennek a jogi megoldásáról, valamint a királyjelöltről, hamvába holt gondolat az egész monarchizmus.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2022.02.12. 01:33:47
Egy királyság megvalósítása nem feltétlenül kell jelentse az íratlan alkotmány (1000 évesnek nevezett jogrend) visszaállítását. A jelenleg alaptörvénynek nevezett alkotmány úgy készült el, hogy nyitva hagyta az államforma kérdését. Amit ezzel kapcsolatban idéztem forrást, az kijelentette, hogy olyannak kell megírni (az azóta hatályba is lépett alaptörvényt), amely lehetővé teszi a királyság bevezetését.
Ebből következik, hogy az általad másodiknak nevezett eljárásról van szó. Ez csak technikai kérdés, ha királyságot akarnak, egyszerűen csak megalkotják a hiányzó törvényeket. Az elképzelés ugyanis az volt, hogy az alaptörvény nem mond semmit Magyarország államformájáról, a király helyzetét pedig majd törvénnyel szabályozzák.
Ide tartozik, hogy ehhez nem feltétlenül kell példa. Magyarországon a politika a rendszerváltáskor is a spanyol utat követte, esély van rá, hogy ezúttal is így lenne. Az ok csak annyi, hogy ott egy jogállam keretébe kellett illeszteni egy királyt, mint politikai intézményt.
A jogi megoldásnak két oldala van. Az egyik maga a szabályozás, ami már adott, mivel megvan. A másik a koronázás, amire nem kevés pénzt költöttek el (az MTA egyik csoportja kapta a megbízást, ha kell a linket is előkeresem). Tulajdonképpen csak a politikai cselekvés maradt el. Legalábbis eddig.
A király személye a magyar politikai hatalom birtokosai szemében nem kérdés. Akik ez ügyben szóval vagy tettel megnyilatkoztak, többségében a Habsburgokban gondolkodnak.
Mindezektől függetlenül két dolgot vallok ezekről a kérdésekről. Ha az államforma ügyében döntenek, akkor (ahogy az lenni szokott) azt a hatalom birtokosai egymás közt intézik el. Az olyan egyszerű emberek, mint amilyen én is vagyok, nem fognak kapni beleszólást.
Abban is biztos vagyok, hogy a magyar politikai elit elrontaná a királyság megvalósítását. Egy jó intézménynek gondolom a királyságot, de Magyarországon a torz, a többségnek rossz formája valósulna meg. Ezért nem örülnék neki. Kétlem, hogy népszavazás dönthetne az államformáról, de amennyiben mégis, pont a félelmeim miatt nem szavaznék mellette.