Ennek a blognak az indulása óta a legtöbb megkeresést és reakciót a Koháry hercegek témájában kaptam. A sok-sok eszmecsere összefoglalóját adom közre, legalábbis annyit, ameddig nekem sikerült összeszednem.

A Koháry hercegi címről már szó esett a portugál királyi családról írt bejegyzésben. Ott volt említve, hogy egy bizonyos Koháry Antónia (1797-1862) volt az édesanyja annak a Koháry Ferdinándnak (1816-1885), aki II. Mária portugál királynő férje lett. Ez a Koháry Ferdinánd azonos a II. Ferdinánd néven ismert portugál királlyal. A Koháryak ezzel megmentették a kihalástól a portugál királyi családot. Nem túlzás tőlük származtatni a bolgár dinasztiát, de még a belga királyi család sem áll tőlük messze. Sőt, az összes jelentősebb dinasztiával rokonságba kerültek, nehéz lenne kivételt találni.

A Koháry hercegek közül az egyik legsikeresebb Ferdinánd lett, aki magyar huszárként került a bolgár trónra
(a kép forrása: kaiserreich fandom)

A történelmet kedvelő magyar nyelvű emberek számára is érdekes a család története, de számos külföldi ember fantáziáját is megpiszkálta. A nem magyarok közül sokan kérdezték, hogy miként lettek királyi család, hol vannak ma - miközben vadabbnál vadabb összegzéseket küldtek. Ezért készült el az alábbi összefoglaló.

A hercegi dinasztia születése

A Koháryak eredetéről elég jó leírásokat lehet találni, lényegében a királyhoz való hűségükért földet kapó köznemesi család voltak. A család egy-egy tagja többször is elért kiemelkedő pozíciót, de nem nagyon váltak befolyásos családdá. Végül a törökök megjelenése idején a katonai teljesítményük és a királyhűségük miatt lettek előszőr bárók, majd nem sokkal később grófok.

A rangemeléssel együtt a hatalmuk is nőtt, valamint a birtokaik mérete is. Hozzájuk tartozott például Kecskemét városa is, de számos hatalmas földterület és számos város jó néhány palotája is nagyon sokáig a birtokukban volt. Az összes általuk birtokolt vagyonra hallottam már a "Kohária" kifejezést használni, ami nagyon találó. Igaz, hogy nem összefüggő területről van szó, de ha mindent egy kalap alá veszünk, akkor egy korabeli kisebb önálló hercegség kategóriájával azonos nagyságrendről beszélhetünk.

A családban akadt egy férfi, egy bizonyos Koháry Ferenc (1767-1826), aki szédületes karriert futott be a politikai életben. Ahhoz képest, hogy "csak" gróf volt, rengeteg mindent elért. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a korszak egyik legbefolyásosabb magyar arisztokratája lett belőle. E miatt 1815-ben megkapta a "Fürst von Koháry" címet az uralkodótól, vagyis herceggé emelte.

Nem tudni hogyan és miért, de Koháry Ferenc 1826-ban nagyon váratlanul elhunyt, fiúgyermek nélkül. A magyar jog szerint a vagyona a királyra szállt volna. Nem teljesen ismert, hogy miért, de a király megengedte, hogy Koháry Ferenc veje kapja meg a vagyont, ezzel együtt pedig a "Fürst von Koháry" címet is.

[Ezen a ponton némi vita van, mert létezik egy történet, mely szerint Koháry Ferenc úgy engedte meg Ferdninánd részére a házasságot, ha magyarrá válik és életben tartja a Koháry nevet. Ehhez képest sokan úgy írták le a történetet, mintha a vagyontest visszakerült volna a királyhoz, aki azt a Koháry név felvétele mellett adományozta Ferdinándnak.]

Koháry Antónia ennek a Ferenc hercegnek a lánya volt. A férje (1815-ben esküdtek meg) Szász-Coburg-Gotha Ferdinánd (1785-1851) lett, akit az 1827. évi XLI. törvény magyar herceggé fogadott. Ezzel a neve "Koháry" névvel bővült, így ő lett a frissen alapított hercegi dinasztia második feje. A gyerekeik királyi családokba házasodtak be, szinte mindegyik királyi családdal hamar rokonságba kerültek. 

A Koháry-dinasztia vezetőinek rokonsági viszonyai

Ahogy korábban több bejegyzésben is előkerült, a XIX. században a királyi családokban volt nyitottság új családok "bevonására", vagyis a házasodási kör kibővítésére. Ennek egészségügyi okai is voltak, amelynek jó pár nyertese is volt. Ilyen volt a dán király és a montenegrói uralkodó, de ugyanígy a Koháry-család is, mivel ők váltak az egészséges túlélést biztosító vérfrissítéssé. 

A Koháry-család még 1881-ben megélt egy újabb rangemelést. Akkor Ferenc József megadta nekik az "őfensége" megszólítást, amelynek az értékéről és hatásáról már nagyon sok vitát meghallgattam. Mondjuk annyiban talán megegyezhetünk, hogy onnan kezdve a királyi család tagjának számítottak, ami azért nem volt kis dolog. Azonban ez még nem a felemelkedés vége volt!

Hiszen van még magasabb szint a (királyi) hercegnél, egy olyan trón, mely a többi királyi család által is elismerten a sajátjuk. Erre volt igény, mivel a portugál dinasztia nem lett a Koháryaké. A belga vagy a brit királyi dinasztia a rokoni kapcsolódás miatt eleve nem lehetett az. Közben a szászországi helyzet sem volt ideális, ráadásul ott szóba sem jöhetett a (katolikussá vált) Koháry-dinasztia trónra jutása. Aztán 1887-ben mégis történt valami.

A bolgár politika nagymestere akkoriban Stefan Stambolov (1854-1895) volt, aki nagyjából egy olyan jellegű politikus, mint a magyar politikában Horthy Miklós, csak éppen ő átadta a hatalmat az uralkodónak. Akkoriban éppen keresett egy új uralkodót Bulgária élére, akiben volt képesség arra, hogy kilavírozza a függetlensége teljességét elérni kívánó országot a török és az orosz befolyás alól. A térképén volt az akkori román király, a dán Valdemar herceg, de egyik sem volt sikeres út.

Stambolov a két kudarc után Bécsbe érkezett, ahol az udvartól kért segítséget. A Monarchia balkáni politikájának volt egy ásza, akit báró Müller László (1855-1941) néven ismertek. Ő javasolta a magyar huszárként szolgáló Ferdinánd herceget bolgár államfőnek. Ebbe Stambolov bele is ment, Ferdinánd pedig vállalta. Amit a bolgár politika elvárt, azt Ferdinánd kiemelkedően teljesítette (más kérdés, hogy Stambolov később gyilkosság áldozata lett, amelynek a megrendelését általában Ferdinándhoz kapcsolják).

Ferdinánd nem egyszerűen Bulgária fejedelme lett 1887-ben, hanem 1908-ban királlyá változtatta a trónja minősítését, amit Bulgárián belül cárnak, vagyis a bizánci császár politikai utódjaként határoztak meg. Ferdinánd annak ellenére, hogy Bulgáriában a függetlenség egyik nagy alakja lett, nagyon is megmaradt magyarnak. Az 1918-as lemondása előtt is nagyon sokat járt Magyarországon, de utána is rendszeresen lehetett vele találkozni az országban. Használta a "Murányi gróf" álnevet, bár igazából annyira közismert volt ez a neve, hogy bajosan lehet álnévként titulálni.

Persze Ferdinánd nevéhez még sok egyéb is kapcsolódik, nagyon sok negatív dolog is, de most az a lényeges ebben a történetben, hogy a Koháry-dinasztia egy örökletes trónt is megszerzett magának, mely végül megkapta a nemzetközi elismerést.

A dinasztia hanyatlása

A Koháry-dinasztia egyik sajátossága, hogy igazából már a megalapításakor "kihalt", legalábbis a klasszikus értelemben. A Koháry nevet sem nagyon sokáig használták az utódok, mert a "Saxe-Coburg és Gotha" jobban hangzott (igaz, a brit dinasztia elvetette, helyette a mai napig a Windsor nevet használja). Noha az eredeti szász hercegséget a formálódó német egység fokozatosan "elnyelte", maga a név jól csengett. Nem meglepő, hogy a dinasztia negyedik vezetője a "Koháry" névtől a király engedélyével megszabadult.

"Kohária" viszont nagyon is létezett, hiszen hatalmas területei voltak, hatalmas jövedelemmel. A jövedelem és a méretek annyira nagyon voltak, hogy a leszármazottak még a bíróságra is elmentek a vitáikkal. Annyira érdemes volt a Koháry-dinasztia tagjává lenni, hogy elindult egyféle magyarosodás a körükben, bár ennek a méreteit és dinamikáját nem sikerült előkutatni.

1935-ben ismét feltámasztották a Koháry nevet
(a kép forrása: Délamerikai Magyarság, 1935. szeptember 14. 3. oldal)

A II. világháborúban a dinasztia akkori vezetője eltűnt, feltehetően Budapesten halt meg. A vagyontest egy része elveszett, ahogyan a bolgár trón is. A vagyoni veszteség a teljes keleti térségre kiterjedt, mindenhová, ahol a szovjet politika meg tudta szerezni a hatalmat.

Az új családfő egy sikeres üzletember és ismert arisztokrata volt, de alkalmazkodva az új időkhöz, nem kívánta a Koháry-dinasztiát feléleszteni. Legalábbis erre vonatkozó információkat egyáltalán nem találtam. Egyedül az édesapja másodunokatestvére, a volt bolgár cár, II. Simeon (1937) foglalkozott a Koháryak emlékével.

A dinasztia feltámasztása

II. Simeon (1937) tudta, hogy a Koháry névnek és Koháry hercegi címnek köszönhető a dinasztiája léte. Ezért döntött úgy 2012-ben, hogy a Koháry-dinasztia vezetését és a hercegi dinasztia jövőjét a nővérére bízza, ezzel lényegében feltámasztotta a hercegi családot.

Alexandra Koháry hercegnő a családjával
(a kép forrása: Noblesse & Royautés) 

2015-ben egy nyilatkozatot is kiadott, mely a "Koháry herceg" cím viselésére felhatalmazta a nővérét és az utódjait. Akkor kiderült az is, hogy a Koháry-dinasztián belül abszolút elsőszülöttségi öröklést tervezett el, vagyis születési nemre való tekintet nélkül, csak a születési sorrend számít. Tekintettel Koháry Antóniára, ez egy nagyon logikus döntés volt. 

A "Koháry herceg" címet így ma 9 ember viseli:

1. Maga II. Simeon, aki a dinasztia feje volt.
2. Mária Lujza (1932), a dinasztia jelenlegi első embere. II. Simeon döntése értelmében Mária Lujza második férjével közös gyermekei viselhetik a címet (az első férje egy herceg volt, akik apjuk hercegi címét örökölték). A második férj neve Broniszlav Chrobok (1934), aki egy lengyel nemzetiségű ember. Ő nem minősül hercegnek, legalábbis a közlemény nem utal erre.
3. A dinasztia leendő vezetője, Mária Lujza első gyermeke, Alexandra (1970). Az ő férje e Georges Paoso de Magalhaes (1970), aki a híred felfedezőnek, Magellánnak a leszármazottja. II. Simeon közleménye nem utal arra, hogy ő is megkapta volna a hercegi címet.
4. Luis (2003), Alexandra után ő lesz a hercegi dinasztia vezetője, mint a legidősebb gyermek.
5. Giovanna (2006), Alexandra második gyermeke.
6. Clementina (2011), Alexandra harmadik gyermeke.
7. Paul (1972), Mária Lujza második gyermeke. A felesége Ariana Oliver Mas (2014-ben volt az esküvőjük), akit a közlemény nem nevez meg hercegként.
8. Maya (2015), Paul első gyermeke.
9. Alexander Ferdinand (2017), Paul második gyermeke.

A közlemény már Koháry néven említi a felsorolt személyeket. Ennek köszönhetően az egyik legsikeresebb magyar nemesi család végső soron megmaradt, még akkor is, ha a tagjai bolgárok, akiknek a többsége Kanadában él (ne felejtsük el, hogy Kanada a mai napig is monarchia).

A dinasztia vezetői 

Elég sok megkeresést kaptam arra vonatkozóan, hogy miként jön ki kilencedik vezetőnek a bolgár király testvére. Erre mindig válaszolgattam, de a válaszként készített listát (és a családi kapcsolatokat felvázoló ábrát) ebbe a bejegyzésbe is elhelyezem.  

1. 1815-1826 között: Koháry Ferenc (1767-1826), a dinasztia első hercege.
2. 1827-1851 között: Ferdinánd herceg (1785-1851), Koháry Antónia férje. Úgy kaphatta meg a Koháry vagyont, ha a nevet is felveszi.
3. 1851-1881 között: Ágost herceg (1818-1881), Ferdinánd herceg második fia, az első fia nem lehetett a hercegi dinasztia vezetője, mivel portugál király lett. Ágost 1881-ben a "fenség" címet is megkapta a magyar uralkodótól, ami megalapozta a Kohária tartománykénti vagy mini államként való félreértelmezését is.
4. 1881-1921 között: Fülöp herceg (1844-1921), a francia király lányát vette feleségül, Rudolf koronaherceg bizalmasa volt, ő találta meg a koronaherceg és Maria Vetsera holttestét. Annak idején a Koháry nevet "letette", vagyis nem szerette volna használni. Ehhez megkapta az udvar engedélyét.
5. 1921-1934 között: Pedro Augusto (1866-1934), Fülöp herceg fia 1916-ban elhunyt, ezért az öröklési sorban Ágost herceg második fiához ugrottak vissza, akinek a vonalán Pedro Augusto volt az örökös. A név hangzása nem véletlen, az édesanyja Brazília császárának a leánya volt. Maga a Koháry-vagyon nem foglalkoztatta sokkal inkább Brazília trónja (amelynek az örököse volt, csak éppen a monarchia megszűnt). Az elvesztett lehetőségébe beleőrült, élete nagyobb részét orvosi kezelés alatt töltötte. 
6. 1934-1945 között: Rainer herceg (1900-1945) szintén Ágost leszármazottja volt. a rokoni kapcsolat a fentebbi ábrából látható. Az édesapjának Brazília trónjára is esélye volt, amelynek van egy érdekes története. A köztársaság kikiáltása után menekült (mármint Rainer édesapja) Ferenc Józsefhez, így Rainer édesanyja egy főhercegnő lett. Rainer herceg lényegében ellátta a Koháry-vagyontest felügyeletét, mely 1920 után is nagy jövedelmet termelt ki. Állítólag 1945-ben hunyt el Budapesten.
7. 1945 -2010 között: Johannes Heinrich (1931-2010) apja feltételezett halála után lett a hercegi ház vezetője. Ő már Németországban élt, a családi vagyon feletti tényleges befolyása már nem nagyon volt. Sikeresnek tartott vállalkozóként élt. Az egyetlen fia balesetben hunyt el.
8. 2010-2012 között: II. Simeon (1937), vagyis a volt bolgár cár és volt miniszterelnök, aki a klasszikus örökösödési sornak megfelelően 2010-ben lett annak a dinasztiának a vezetője, amelynek maga is a tagja volt.
9. 2012-től: Mária Lujza (1933), a bolgár cár nővére. II. Simeon döntött úgy 2012-ben, hogy a hercegi dinasztia élén a nővére kell legyen. Bár vagyon már nem tartozott a címhez, a bolgár cár szerette volna megtartani a Koháry nevet az utókornak.

A cím jelentősége napjainkban

II. Simeon a bolgár dinasztiának egyféle mellékágaként tekint a Koháry-dinasztiára, melyet a nővére leszármazási vonalán át szeretne életben tartani. A világ számos országában előnyt jelent az, ha valaki egy igazi hercegi dinasztia tagja, néhol pedig számít az is, hogy mennyire van közel a dinasztia első emberéhez. II. Simeonnak öt gyermeke és tudtommal 11 unokája van, ami a nővére leszármazottjainak néha hátrány lehet. Számomra aligha kétséges, hogy a "Koháry hercegség" (újra)alapítása mögött ez is szempont volt.

A praktikus okokon kívül az is szempont volt, hogy a Koháry név ne tűnjön el, még akkor sem, ha mára már sem a magyarokhoz, sem a bolgárokhoz nem kapcsolódik. Az előbbi bekezdésben írtak tükrében teljesen logikus lépés volt a Koháry név és cím használata.

"Kohária" belső szabályai nem tesznek különbséget férfiak és nők között, ami egy napjainkban is zajló "csendes vita" része. Sok dinasztia nem mert (vagy nem akart) ilyen döntést hozni. Simeon legidősebb gyermeke fiú volt, akinek szintén két fia született - tehát ott ez a kérdés nem merült fel. Akár szerette volna, akár nem, a volt bolgár államfő letette a voksát a női öröklés megnyitása előtt. 

Létezik egy másik "csendes vita" is, amelyik azt a kérdést járja körül, hogy milyen jogosítványai vannak egy nem uralkodó dinasztia fejének, a dinasztia öröklési kérdéseivel kapcsolatban. Ahogyan a román és az orosz példánál is már szóba került, egy dinasztia vezetőjének időnként muszáj lépnie, mivel a monarchikus testületeknek megszűnt a legitimitása. Ebben a kérdésben II. Simeon is amellett szavazott a tetteivel, hogy amikor szükségessé válik, akkor a dinasztia vezetőjének lépnie kell.

Fogadást nem mernék kötni arra, hogy bármilyen más, érezhető hatással lenne a jövőnkre a hercegi cím, de arra sem, hogy nem lesz ennek a döntésnek semmilyen érdemi következménye. Mindenesetre a Koháry hercegek léteznek, a névvel pedig majd itt-ott lehet majd találkozni a jövőben is.

Források

András herceg honlapja (Szász-Coburg és Gotha)

Budapesti Hírlap, 1899. július 29. 7. oldal

Délamerikai Magyarság, 1935. szeptember 14. 3. oldal

Friss Ujság, 1935. augusztus 18. 11. oldal

História, 2001/7. 6-8. oldalak

Kaiserreich fandom

Kapronczay Károly: A Semmelweis-család eredete és története. In: Vasi Szemle 2011/2, 155-171.

Magyar Nők Lapja, 1943. szerpetmber 10. (V. évfolyam 26. sz.) 8. oldal

Magyarország, 1995. december 22. 34. oldal

Nagy Iván: Magyarország családai VI. Elérhető innen is

Noblesse & Royautés

Pesti Hírlap, 1894. április 14. 2-3. oldalak

Pesti Napló, 1934. január 6. 35. oldal

Simeon honlapja

Uj-Somogy, 1943. szeptember 18. 8. oldal