Malakiás jóslatairól
Szent Malakiás jóslatairól érdemes beszélni itt is, mivel egy európai monarchia uralkodóiról van szó. Mi az amit nem nagyon mondanak el erről az írásműről?
Szent Malakiás (1094-1148) egy püspök volt, az első ír születésű szent. Az ír katolikus egyházban nagyon fontos egyházszervezőnek számít és sokáig ezt is kapcsolták a nevéhez. Aztán 1590-ben egy Arnold Wyon (1554-1610) nevű szerzetes és történész felfedezte Szent Malakiás pápákra vonatkozó próféciáit. Ezt 1595-ben ki is adta, ennek a műnek a címe: Lignum Vitae (vagyis: Az élet fája).
Mivel Szent Malakiásnak a főpap kortársai soha nem említettek semmilyen próféciát amikor a személyéről írtak, ezért a katolikus álláspont mindig is a gyanakvás volt. A gyanút az is megalapozta, hogy az 1590 előtti próféciák nagyon pontosak, míg az 1590 utániak már elég sejtelmesek és nem is annyira tökéletes a teljesedésük. Ezért a katolikus egyház nem tekinti hitelesnek a néhai püspök nevéhez kapcsolt jóslatokat.
A Nemere-könyvről
Magyarországon a legtöbben Nemere István (1944-2024) 1987-ben kiadott Új titkok könyve c. művéből ismerik a témakört, de a pápaválasztással foglalkozó újságcikkekben már korábban is rendszeresen megjelentek ezek a próféciák. Általában csak ismertették az elhunyt pápára vonatkozó mottót, valamint elővették a soron következő jóslatot vagy jóslatokat. Sokszor megjegyezték azt is, hogy ezek a rövid prófétai mottók olyanok, amelyekbe bármit bele lehet magyarázni. Ehhez képest Nemere István sokkal pozitívabban állt a jóslatokhoz, ami sokakra átragadt és ez a mai napig is érezhető.
Pedig a könyv sorait olvasva már 1987-ben is látszódott, hogy azért lényeges információk hiányoznak belőle. Például Nemere máris az elején leszögezte, hogy Malakiás beszél egy magyar születésű ellenpápáról, olyat pedig nem ismer a történelem...
Ez a "prófécia" III. Kallixtuszra utal, akit III. Sándor pápa ellenében választottak meg. Ő az 1500-as évek végi felfogás szerint Szávaszentdemeteren született, ami akkoriban Pannónia része volt (Újvidéktől délre van). Vagyis ezen a ponton nem egy tévedésről van szó, hanem éppen ellenkezőleg, egy gyanúsan pontos "teljesedésről"! Az idézőjelek ugye arra utalnak, hogy a XVI. században írták meg úgy, mintha valaki előre látta volna a jövőt a XII. században.
A legtöbben ebből a Nemere-könyvből ismerik Magyarországon Szent Malakiás jóslatait
(a kép forrása: Google Books)
Nemere István írt arról, hogy ijesztően pontos Szent Malakiás jövendölése jó sok ponton, de elhallgatta azt a fontos tényt, hogy ez az állítás csak az 1590 előtti pápák esetében igaz. És ugye pont ez a tűpontosság ad okot a szerzőséggel kapcsolatos gyanakvásra!
Ráadásul az, aki nagyon elmerül a kérdésben, még további érdekességekre is lel, melyek elvileg nem jutottak el Nemere Istvánhoz. Éppen a Lignum Vitae megjelenése előtt adtak ki egy pápákra vonatkozó próféciákat tartalmazó írást Velencében, melyből valószínűleg Arnold Wyon elég sokat felhasznált a jövőre vonatkozóan.
Egyébként volt lehetőségem Nemerével erről beszélgetni. Kiderült, hogy ahogyan én is, úgy ő is hatalmas újságcikkekből álló gyűjteményt rakott össze. Nálam is témák szerint rendezve voltak mappákba, amikor pedig a témáról írnom kellett, akkor átolvastam őket. Nemere nagyjából ezt követően leült írni a témából egy könyvet, ami miatt felületesnek és alaptalanul optimista hangulatúnak tűntek az írásai. Ezzel szemben az általános eljárás az, hogy az ember beköltözik pár hétre a könyvtárba és rálátást szerez a téma teljes szakirodalmára. Többször is visszakérdeztem, de mindannyiszor megerősítette, hogy nála ez a kutatási munka általában elmaradt.
Egyébként nem hanyagságból járt el így. Azt mondta, hogy amikor történik valami rendkívülien esemény, akkor leül és egy hét múlva a boltokban van a könyve. Példának hozta fel a 2001-es amerikai terrortámadásokat. Néhány napon belül ki tudta adni az esetről szóló könyvét, amikor mások még csak az információkat gyűjtögették. Lehet, hogy nem a legalaposabb írás lett, de piaci szempontból ez nagyon sokat számított.
A XX. századi pápákról írt jóslatok
Annak idején, 1991-ben pár olyan barátommal összegyűltünk, hogy közösen gondolkodjunk Malakiás jóslatairól. Akkoriban még nem volt internet, postán levelezve kértünk információkat és így tovább, így ilyen találkozókat szerveztünk egy-egy téma kivesézésére. Oda mindenki elhozta a könyveit, újságjait, jegyzeteit és megpróbáltunk ilyen módon bővíteni a tudásunkat.
Első lépésben az addig hivatalba lépett 9 pápára vonatkozó próféciákat vizsgáltuk meg. Nézzük mire jutottunk! Az egyes pápákhoz idézőjelben írtam oda a rájuk vonatkozó próféciát.
XIII. Leó (1810-1903), 1878 és 1903 között volt pápa: "Fény az égen'.
Viszonylag egyszerűen kínálta magát a megoldás. Az olasz egyesítés miatt a korábbi pápa elvesztette az addigi világi hatalmát és fogolyként határozta meg önmaga helyzetét. XIII. Leó volt az, aki ebből a krízisből rálépett a kivezető útra. Ő hozta létre annak a pápai hatalomnak az alapjait, amit ma ismerünk. E szerint a pápa nem egy állam irányítója, hanem az egyházvezetői szerepe az elsődleges.
X. Piusz (1835-1914), 1903 és 1914 között volt pápa: "Égő tűz".
A megoldás itt is egyszerű volt, mert az egyházi ügyekben egy nagyon aktív pápának számított. Komoly harcot vívott az általa rossznak ítélt irányzatok ellen. A több évszázada hatályban lévő katekizmust is megújította. Másik nagyon meglepő lépése volt a pápa megválasztásának a módosítása. Ő ugyanis úgy lett pápa, hogy az osztrák-magyar uralkodó megvétózta az esélyes bíborost (Rudolf trónörökös temetése miatt). Ennek a vétónak X. Pius lett a nyertese. Első intézkedésével azonban eltörölte a katolikus uralkodó vétójának a lehetőségét, hogy az általa vezetett vallást védje a külső befolyásoktól.
XV. Benedek (1854-1922), 1914 és 1922 között volt pápa: "a vallás elnéptelenedik".
A megoldás nem volt kérdéses. A róla írt prófétai mottóban a "depopulata" kifejezést sokan az "elpusztul" szóval fordítják, de szerintem az elnéptelenedés lenne a jobb megoldás. Az elnéptelenedés egyébként jól megmagyarázható. XV. Benedek ellene volt a háborúnak, de sem a katolikus politikusok, sem a katolikus hívek nem engedelmeskedtek neki. A kiadott nyilatkozatai még a háború után is süket fülekre találtak a befolyásos "hívei" körében.
XI. Piusz (1857-1939), 1922 és 1939 között volt pápa: "Félelem nélküli hit".
Neki köszönhető a ma ismert Vatikán, mármint az állam. Ő lett újra uralkodó, mint Vatikán állam szuverénje. Eleinte nem volt nyíltan ellensége az olasz fasiszta rendszernek, de idővel váltott. Meglepő kemény nyilatkozatokkal utasította el Mussolini politikáját, melyet a katolikus hittel össze nem egyeztethetőnek minősített (sokkal keményebb szavakat használt ennek a kifejtésére). Az utolsó tervezett beszédében a hitleri politikát is el szerette volna ítélni, de a halála miatt azt a beszédet már nem tarthatta meg.
XII. Piusz (1876-1958), 1939 és 1958 között volt pápa: "Angyali pásztor".
A "pásztor" szerepet érteni lehet, hiszen rengeteg politikailag nehéz válságban kellett lavíroznia és védeni a személyében képviselt világvallás érdekeit. Nagyon sokszor kellett minden katolikust érintő kérdésekben állást foglalnia. Ezen pásztori tevékenységére az "angyali" jelzőt nem sikerült dekódolni. Maximum annyit tudott valaki összekalapálni, hogy az utolsó nemesi származású pápa volt, így az "angyali" jelző nagyon átvitt értelemben utalhat erre.
XXIII. János (1881-1963), 1958 és 1963 között volt pápa: "Pásztor és tengerész".
A pásztor jelző sok módon megfejthető. Leginkább talán abban, hogy egy barátságos, kedves ember volt, rengeteg olyan dolgot tett, ami szokatlan volt egy pápától. Addig maximum hetven bíboros lehetett egyszerre, de ő 52 új bíborost kreált, amivel ezt a felső határt áttörte. Ez is lehet a "pásztori munka" megerősítése.
A tengerész jelző egyik megfejtése az lehetne, hogy a pápai címerébe emelt olyan elemeket, amelyek Velencére utalnak. Erre azért volt szüksége, mivel paraszti származású lévén, nem volt családi címere. Ez a velencei utalás azért is kínálkozik megoldásként, mert a Velencére gyakran használtak tengerrel kapcsolatos szavakat. Sőt, van olyan pápa (XII. Gergely) akire vonatkozóan szintén Velencét jelöli a kifejezés. Mivel ez a korábbi prófécia még a "tűpontos" részben szerepel, a velencei utalás ezért lehet megoldás.
VI. Pál (1897-1978), 1963 és 1978 között volt pápa: "Virágok virága".
A címerében megjelent virágok egy könnyű magyarázat lehetne, hiszen az, hogy a pápai címerben virágok jelenjenek meg, nem annyira általános dolog, bár volt rá pár példa. Maga a kifejezés a legjobb minőségűre utal, ami VI. Pál esetében emberi értelemben igaz. Mi inkább így magyaráztuk, nem a címerrel, de akár mindkettő egyszerre is számításba vehető.
I. János Pál (1912-1978), 1978-ban 1 hónapig volt pápa: "A hold közepéből".
A klasszikusnak tartott magyarázat, mely szerint megközelítőleg egy hónapot volt pápa, nagyon kínálkozott. Ez elvileg nagyjából egy teljes holdhónap, bár nekem a "közepe" kifejezés nem akar sehogyan sem kapcsolódni az egy hónapos időszakhoz.
Sokan leírják azt, hogy a megválasztásakor félhold volt, amit lehetne a holdciklus közepének tekinteni. Vajon ez mennyire minősül telitalálatnak?
I. János Pál pápaságának dátumai idején megfigyelhető Hold Vatikán felett
(a kép forrása: Moongiant)
I. János Pált a félhold utáni napon választották meg, vagyis augusztus 26-án már csökkenő félhold volt, ami az utolsó negyed kezdete volt. Nekem az a problémám, hogy a teliholdat és a félholdat is lehet a "hold közepe" címkével ellátni. Egy átlagos 30 napos hónap során 21 napon ilyennek látjuk a holdunkat. Vagyis 70 százalékos valószínűséggel siker koronázza az ilyen próféciát.
Ami viszont érdekes lehet megfejtésnek, az a pápaság rövid ideje. Egy hónapnyi a pápai székben olyan kis idő, hogy szinte csak a hold valamelyik fázisa számít komoly eseménynek a megválasztás és a halál között. Ezt jobban el tudom fogadni megoldásnak, mintsem a többit.
II. János Pál (1920-2005), 1978 és 2005 között volt pápa, de ezt 1991-ben még nem tudhattuk: "A nap munkájáról".
Ennek a megfejtése eléggé kudarcos volt. Végül a lengyel származására való utalás mellett döntöttünk. Ugyanis a kontinens keleti feléről érkezett, ráadásul Lengyelországból, amihez a központi csillagunkra tett utalás Kopernikuszon keresztül dekódolódik. Ezt a magyarázatot nem mi találtuk ki, hanem egy lengyel nyelvű újságban olvastuk.
Tehát addig, 1991-ig, egész jól értelmezhetőek voltak a prófétai mottók. Igaz, hogy II. János Pál esetében erőlködni kellett. Mindenesetre a 8/9 teljesülési arány már egész jó a többi próféciához képest. Mit gondoltunk a következő pápákról 1991-ben?
XVI. Benedek
Úgy tűnt tehát, hogy a próféciák találóak voltak és sikeresen rámutattak valami fontos tényezőre az egykori pápákkal kapcsolatban. E miatt el mertünk játszani azzal a gondolattal, hogy a prófécia működik. Ez azért volt érdekes felvetés, mert előre vetített egy távolinak látszó, de elég közeli végítéletet. Hogyan jött ez ki a próféciákból?
Több újságban talált magyarázatban is előkerült V. Sixtus (1521-1590), aki 1585 és 1590 között volt pápa. A rá vonatkozó prófétai mottó ez: "Axis in medietate signi", ami nagyjából ezt jelenti: "a tengely a jel közepén". Az egyik újságban találtunk egy jópofa magyarázatot arra, hogy e szerint ő a "középső" pápa. A pápasága közepe 1587-re esett.
Innen már jól számolható minden egyéb. A próféciában szereplő első pápa 1143-ban került trónra, vagyis a "középpontig" 444 év tel el. Vagyis az utolsó pápa uralkodásának a vége 2031-re esne. Ebből következett az, hogy az előttünk álló 40 évben:
- befejeződik II. János Pál pápa uralma;
- megjelenik az "olajfa dicsősége";
- jön az, aki "a Szent Római Egyház utolsó üldözése alatt fog ülni";
- valamint a "római Péter", akinek a pápaságát Jézus visszatérése szakítja meg.
Amennyiben valaki a 90-es évek közepén tippelt volna a soron következő pápára, akkor már nagyjából mindenki Ratzinger nevére kötött volna fogadást. Akkor, 1991-ben, ezt még nem lehetett tudni. A "megfejtések" 1991-re egy olyan utódról írtak, aki valamelyik mediterrán országból érkezik, mivel az "olajfa" erre utalt, legalábbis nekünk ez tűnt hihetőnek.
Mások olyan főpapnak írták körül, aki a békéért dolgozik. Ebben az tévesztette meg a dekódolásra törekvőket, hogy az olajfa szóból a békére következtettek. Így szól Nemere István magyarázata is:
[...] ezt a leendő de már feltehetően valahol világunkban élő és tevékenykedő főpapot, ki békeszerető és talán békét szerző is lesz...
Nem tudom, hogy XVI. Benedeket felismeri-e valaki ezekből a mondatokból, de nekem nem sikerült. Ennek ellenére találtam egy beszédet, amelyben a frissen pápává választott bíboros arról értekezik, hogy miért lett Benedek a pápai neve. Abban XV. Benedeket jelölte meg oknak, akiben a békéért való elkötelezettségét tisztelte. Azok a gondolatai elég ijesztőek voltak, így a "béke"-megfejtés látszólag teljesült. Még akkor is, hanem vagyok teljesen meggyőzve.
Szokás egyébként utalni az olivetánokra, de a néhai pápa és az olivetánok között nem volt kapcsolat. Akkor már inkább a névválasztás indoklását tudom elfogadni. Mindenesetre bennem komoly kétely él most is.
Ferenc pápasága
Akkor, 1991-ben, nem úgy tekintettük, hogy az "olajfa dicsősége" az utolsó előtti pápa. Az eredeti kiadásban a római Péter és az olajfa dicsősége között áll egy önálló bekezdés, ami egy újabb pápára utal. Ma már tudjuk, hogy ez Ferenc pápa.
Az olajfa dicsősége és a római Péter között van egy önálló bekezdés, ami szerintem Ferenc pápa része
(a kép forrása: Lignum Vitae 311. oldal)
A mottóját rendszerint így fordítják: "a Szent Római Egyház legvégső üldöztetése idején fog uralkodni". Akkor arra a véleményre jutottunk, hogy ez a fordítás alapvetően téves. Amennyiben valaki megnézi a fenti képet, szerintem jól láthatja az írásjelet. Itt akkor valami másnak kell lennie.
Az első pontig terjedő részt úgy fordítják le, hogy "üldözésben". Nehéz így gondolni Ferenc pápa időszakára, így a szó átvitt értelmű jelentéseit tartanám helyesebbnek. Amennyire jól tudom, ez a kifejezés utalhat bármilyen nyomasztó helyzetre, például egy belső vívódásra. Az, hogy Ferenc pápa időszaka egyféle belső vívódás időszaka volt, el tudom fogadni.
A második mondat ez: "Extrema S.R.E. sedebit". Maga az S.R.E. egy sokszor használt rövidítés, Sancta Romana Ecclesia, vagyis Szent Római Egyház, amely magát a római katolikus vallást jelöli.
Az extrema a saját álláspontom szerint szélsőségekre utal. Mások a végső időkre, mármint az ítéletnapra utalva az utolsó napokra gondolnak ezt olvasva. Szerintem viszont "csak" egy káoszos időszakra utal a prófécia. Sőt, átvitt értelemben utalhat egy olyan időszakra is, amikor az addig ismert rend összeomlik.
A sedebit szó a sedeo ige jövőidejű alakja, ami így azt jelenti, hogy "ülni fog", de ennek is lehetséges több jelentése. Hajlamos vagyok olyasmire gondolni, hogy "káoszos zavartság fog uralkodni a katolikus egyházban", mármint ezt érzem helyes jelentésnek.
Ha ez a két mondat lenne lenne Ferenc pápa mottója (hiszen egyetlen bekezdésről van szó), akkor ez szerintem telitalálat: "belső vívódás, miközben káoszos zavar fog uralkodni". Szerintem ha ez lenne a helyes értelmezés, akkor ijesztően pontos teljesedést figyelhettünk meg.
A római Péter
"Petrus Romanus" - az utolsó pápa, akinek az 1991-es logika szerint 2031-ig tart majd az "uralma". Azt mondja a prófécia, hogy egy nehéz időszakban fogja majd pásztorolni az egyházát, ami elhozza Róma végét. Elméletileg most mindenki Pietro Parolin (1955) biztos megválasztásáról beszél, amely a prófécia szempontjából ismét egy telitalálat lenne.
Parolin bíboros három módon "római". Olasz származású és olasz születésű, ami a három elődjéről nem mondható el. A vatikáni adminisztráció tagja, ami egy érzékelhető törésvonal a bíborosok között, mivel a bíborosok között ő a "római" ember, hiszen a pápa mellett szolgált, nem pedig egy Vatikántól távoli részre felügyelt. Aztán a pápaságra esélyesek között több Péter is van, de ezek közül egyedül Parolin bíboros az, aki Rómában él.
Amennyiben a próféciából kikövetkeztetett sejtés igaz, nagyjából 2031 körül véget fog érni az uralma. Már annak idején (1991-ben) is voltak olyan vélemények, hogy itt nem az ítéletnapot jövendölte meg a valódi szerző, hanem a pápaságnak, mint intézménynek a végét. Nem minden keresztény felekezetnek van egyszemélyi, legfőbb vezetője, akár a katolikus bíborosok is eljuthatnak egy ilyen döntésre. Mármint majd Parolin bíboros pápasága végeztével.
Amennyiben nem lesz új pápa pár napon belül, akkor hamarosan érkezik egy újabb poszt a konklávé témájában.
gigabursch 2025.04.29. 09:29:22
"Ő ugyanis úgy lett pápa, hogy az osztrák-magyar uralkodó megvétózta az esélyes bíborost"
Nem!
Magyar királyként vétózta meg.
Az indokolás is érdekes, mert már hallottam ettől eltérő dolgot is (csak fogalmam sincs, hogy mi volt....). De igazában nem is indokolás köteles. Indokolni azt kell, amivel szemben van fellebvitelnek lehetősége.
A vétó eltörléséhez a magyar király ellenében meg nincs joga a pápának.
Apostollal szemben egy apostoli főség nem vonhat magához többletjogokat.
Egyházjogi értelemben - a nálam messze okosabbak így fogalmazzák meg -: "Az Istenfiút szülő Szűzanya királysága és Péter széke között a különbség az, hogy az előbbi örök, az utóbbi meg feladat."
Ha most történetesen lenne holnapután királya Magyarországnak (aminek roppant kicsi a valószínűsége, sőt még csak láthatáron sincs rá alkalmasnak vélhető ember), akkor egy laza csuklómozdulattal ezt a fajta pápai döntést lerázhatná azzal, hogy "bah, bah...."
dundyvega 2025.04.29. 09:41:52
Mondjuk, magyarként inkább Erdőnek drukkolok :)
@gigabursch:
A magyar büszkesség mindannyiunkban ott van.
gigabursch 2025.04.29. 09:44:13
Érdekes amit Nemeréről írtál. Végül is gyakorlatias filozófia...
Az a baráti társasági ülés nagyon nagy élmény lehetett!
Remélem, fotó vagy legalább egy magnókazettás felvétel született a későbbi utókornak!
II. János Pál és "A Nap munkájáról":
A Nap éltet is, de felperzselhet is.
Fényt is adhat, de el is vakíthat.
Megvilágosodást adhat, de veszedelmes dolog a napba öltözni.
Lehet, hogy erre keresném a megoldást, nekem ez volt régen is a becsípődésem, mikor először olvastam róla. S azóta sem tudom a pontos választ.
Az "Olajfa dicsősége"-vel a mai napig nem tudok mit kezdeni.
Egyszerűen XVI. Benedek munkásságát nem tudom hová tenni ebből a szemszögből.
Meg ez az egész kép is, hogy mi lehet a természetben az olajfa dicsősége?
Faanyaga nudli, fatermő képessége szintén.
Virágzása huszadrangú esemény.
A termése évezredek óta lételeme az emberiségnek.
Mi lenne a Dicsőség? Maga az olaj?
Abból készül a szent olaj?
Kit szentelhettek vele, mi terjedhetett ki?
Amit Ferencről írtál, ebből a szemszögből, az szerintem tényleg "ül".
Ráadásul szerte a közel-keleten üldözik a keresztényeket, de itt Európában is.
S a pápa már évek óta ült (kerekes)székben egészségügyi problémái miatt.
Római Péter:
No, erre most épp sok megfejtés elképzelés is van, majd meglátjuk, melyik lesz az igaz.
2031:
Várjuk ki a végét.
Ez mindössze hat esztendő.
Nem tudom felmérni, hogy egy totális atomháború kivételével mi lehet az, ami felszámolja az egész pápaságot.
De ezt a verziót nem szeretném megélni.
gigabursch 2025.04.29. 09:48:45
Nem büszkeség az a kérdés, ami tény.
Amúgy halkan jegyzem meg, érdeklődők számáraérdemes utánamenni a Konstanzi Zsinat jegyzőkönyveinek.
Egyrészt ott van az a tény, hogy Luxemburgi Zsigmond (aki ekkpor már a németek Szent Római Birodalmának császára is volt - ha jól emlékszem) magyar királyként a zsinati döntések közé emeltette azt, hogy (lényegében( "a magyar király, ahogy eddig is, ezután is személyében főkegyúri joggal rendelkezik és a pápa döntéseit és a pápával kapcsolatos döntéseket megvétózhatja".
Ezt akkor aláírta vagy harminc bíboros, meg vagy hetven uralkodó.
De természetesen erre illik büszkének is lenni.
A másik oldalról viszont ez hatalmas felelősség!
S annak is meg kell felelni!
gigabursch 2025.04.29. 09:51:38
"magyarként Erdő Péternek drukkolok".
Nyilván, szerintem sincs túl sok magyar ember, aki ne drukkolna ennek, felekezettől függetlenül.
Én is.
Egy biztos:
Ahogy a konklávé dönt, az úgy helyes.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.29. 16:41:50
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.29. 20:55:53
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.29. 23:04:57
Itt, a 698. oldal aljától kezdve írnak valamit, ami egyezik az egyéb katolikus forrásokban találhatóakkal:
epa.oszk.hu/03000/03049/00001/pdf/EPA03049_katolikus_almanach_1927_693-702.pdf
Elméletileg arról van szó, hogy a francia, spanyol és az osztrák uralkodónak volt ez a vétójoga. Az uralkodó a bíborost megbízhatta azzal, hogy egy bizonyos jelölt megválasztása esetén benyújtsa az uralkodó előzetesen írásban átadott tiltakozását. Egy konklávé alatt egyszer terjeszthettek be ilyet.
A tudomásom szerint a legtöbbet a franciák éltek vele, kb. négyszer a spanyolok, a Habsburg uralkodók pedig háromszor.
Amikor 1895-ben XIII. Leó meg akarta szüntetni a három katolikus uralkodó vétójogát, akkor a magyar jogászok álláspontja az volt, hogy az soha nem volt a magyar közjog része, ezt a korabeli lapokban le is írták.
Itt van egy egész jó összefoglaló:
m.blog.hu/mo/monarchy/image/vatk89.jpg
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.29. 23:40:38
A Konstanzi Zsinat melyik dokumentuma mondja ki azt, amit leiírtál? Jó ideje keresem, de nem sikerült rátalálnom.
Neki (Nemerének) egy idő után az volt a célja, hogy ő legyen a legtöbb könyvet kiadó szerző a világon. Akkoriban nem tudom gondolkodott-e ilyesmin, de ha igen, akkor ez fontosabb lehetett annál, minthogy komoly kutatás legyen minden egyes fejezet mögött. Egyébként képes lett volna elvégezni, ezzel nem volt gondja, de jól ráérzett (vagy inkább a kiadók?), hogy mennyire sokat számít a gyors bevétel. Ezért nem hibáztatom őt, sokat dolgoztam kiadókkal, valóban nagyon kell a pénz, lehetőleg gyorsan és sok.
Valami olyasmit is mondott, hogy ő csak az érdeklődést kelti fel, akit meg nagyon érdekel, majd elkezd kutatni. Az ő esetében igaz volt, hogy nyert azon is, ha rosszat mondtak róla, mert az érdemi vitához előbb el kellett olvasni az adott írását.
Azok a találkozók nem voltak ritkák, hiszen mindenki ezt csinálta :)
Mi is a felnőttektől tanultuk el, hogy elhozzák amivel rendelkeznek, aztán összevetik azzal ami nekik van. Nem értékeltük ezt túl, így hangfelvételt vagy jegyzőkönyvet eszünkbe sem jutott készíteni. Sőt, a kazettákra akkoriban még zenéket vettünk fel, pazarlás lett volna ilyenre elhasználni :)
Fényképek vannak, de azok is csak azért készültek néha, hogy legyen emlékbe a későbbi időkre.
Az olajfa egy bibliai jelkép, a Rómabeliekhez írt levélben van róla egy hasonlat. A kereszténységet szemlélteti ott, mint aminek a vadalanya a zsidó hit, melybe bele lettek oltva a nem zsidó keresztények. Amennyiben ezt veszem alapul, akkor sem ismerem fel benne Ratzinger bíboros pápai tevékenységét.
Az olajfa termése az olajbogyó, amiből a kipréselt olaj az olivaolaj. Maga a szöveg azonban az olajfára utal, nem a belőle készült termésre vagy annak valamilyen feldolgozott származékára.
A pápaság felszámolásáról el tudok képzelni olyat is, hogy nem választanak többé pápát. Például a reformátusoknak sincs nemzetközi központja vagy egyszemélyű nemzetközi vezetése. Persze a prófécia nem ilyesmit vetít előre, hanem a végítéletet. Komoly esélyünk van rá, hogy a saját szemünkkel láthassuk meg a most megválasztandó pápa utáni eseményeket, így ez viszonylag hamar ki fog derülni.
gigabursch 2025.04.30. 05:02:07
Röviden:
Itt két dolog keveredik:
1) A választás _előtt_ ne lehessen beleszólni a választók és választandók kérdésébe, a másik meg a választás utáni vétóról szól.
2) Választás után és " újratervezés": Ehhez csak a magyar királynak van joga.
Az előbbihez vakóban volt beleszólása többeknek, az utóbbiba nem.
gigabursch 2025.04.30. 07:12:16
Zsigmond és Konstanz számomra az utóbbi fél-egy évben többször is előkerült.
Nem ma olvastam, olyan jó két évtizede és kölcsön kapott könyvből.
Emlékeim szerint nem Kocsis István és nem Tóth Zoltán József gyűjtése volt.
De benne elég sok latin szöveg is idézésre került.
Kb olyan 150 oldalas könyv volt, de nem kifejezetten a Konstanzi Zsinatról szólt, de tetemes rész volt benne.
A könyv a Szent Koronáról szól elsősorban és a magyar királyról.
Magam is égre-földre keresem.
(Sajnos vannak ilyen dolgaim, amikor a kezembe akadt valami, elolvastam, megmaradtak lényeges epizódok, majd utána sok évvel nem tudom kibogarászni, hogy hol olvastam, vagy a határozott emlékem, hogy itt és itt, az sajnos cáfolódik - egyik ilyen egy Dunaszerdahelyi Községhatár bejárás, amiben van egy szófordulat (erdészettörténeti jelentősége van a dolognak)* . Totálisan biztos emlékképem volt, hogy melyik könyvben olvastam róla és sajnos nem, nincs ott.) -.
_________________
A szöveg kb így szólt: "... és ennek határánál elfordul jobbra az új telepítésú erdő mellett..."
Namost ez egy erősen középkori leírás, egy baromi régi okirat és a jelentősége abban van, hogy
A) tudatos erdőtelepítés (ami lehet erdőfelújítás is)
B) Kell hozzá legyen csemetekert, ahonnan a csemetéket telepítették
C) Lehet, hogy tarvágásos erdőgazdálkodással és mesterséges erdőfelújítással (hogy a jelenkor szakzsargonját használjam) állunk szemben és utána történt erdőgazdálkodási tevékenységként erdőfelújítás
Sokáig biztos voltam benne hogy a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Könyvtáráról szóló könyvben van bent ezen okiart szöveges elemzése, de nem. Ott nincs. És máshol sem találom.
Ráadásul az emlékképem, hogy hol olvastam is adott. Otthon.
De a teljes erdészeti szakirodalom anyagomat már végigtúrtam és nem találom sehol.
Aki meg tudott volna segíteni kapásból (Igmándy Péter), sajnos már nem tud.
Talán Oroszi Sándort kéne megkeresnem, végülis évek óta ketyeg bennem ez a kérdés.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.30. 08:47:36
Ennek a módja az volt, hogy az uralkodó által megbízott bíborosnál volt egy királyi írásos nyilatkozat egyetlen megnevezett bíboros ellen. A megbízott bíboros a sikeres szavazás esetén adta át ezt a dokumentumot akkor, ha olyat választottak meg, aki ellen a király tiltakozott. Persze ez csak akkor sikerült, ha a megbízott bíboros megérkezett a szavazás befejezésére, mert több alkalommal még nem érkeztek meg. Ebben az esetben, mármint, ha megérkeztek a tiltakozó nyilatkozattal, a szavazási procedúra folytatódott.
1903-ban ezt az utólagos tiltakozást már nem is vették figyelembe, csak a megválasztott bíboros a vétót megismerve, elutasította a pápai tisztséget és csak ezért folytatták tovább a szavazást, mintha mi se' történt volna.
Tehát ez egy olyan vétó volt, amivel a sikeres szavazás után újra kellett tervezni. Erre vonatkozik a kérdésem, hogy milyen dokumentum igazolja a magyar királynak ezt a jogát? Amennyiben van vagy volt ilyen jog, akkor arról tudnunk kellene valahonnan.
Tudtommal 12 vagy 13 ilyen alkalom volt, de egyet sem a magyar király terjesztett be. A vétóról beszélő pápai dokumentumokban sem látni a magyar király említését, de még csak az utalást sem. Az, hogy én nem tudok erről, nem jelenti azt, hogy nincs, tehát nem kötözködésből, hanem érdeklődésből kérdezem.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.30. 08:48:38
gigabursch 2025.04.30. 09:43:38
Továbbra sem vagyok egyház jogász (sem), viszont azt amit megfogalmaztál, így még sose hallottam (vagy legalábbis nem maradt meg bennem).
Jelesül, hogy a konklávéba, papírra vetett módon, "vétóval a hónuk alatt" vonulnak be.
Amiről én beszélek, az meg - szintén a nálam okosabbak szavai és az általam olvasottak alapján - alapvető egyházjogi kérdés, amit írtam fentebb is.
A magyar király, mivel Szűz Mária, az egek királynője és az Istenfiú szülőanyja országának királya, egy személyben a legmagasabb egyházi és állami vezető, aki felett nem áll evilági hatalom (keresztény kultúrkörben, inerciarendszerben).
Ebből kifolyólag mind világi, mind egyházi kérdésekben megához ragadhat bárminemű hatalmat, döntést (az már más kérdés, hogy túl sok olyan uralkodónk, aki ezirányba cselekedett nem volt, de van viszont egy tény, hogy csak úgy Magyarországát keresztény hadak nem támadták meg, mert akkor Szűz Mária ellen vétenek, ami több mint visszás.
Minden támadást megelőzött egy "behívás".
Orseoló Pétertől Kádár Jánosig elég sok eset felsorolható. Sajnos..., de zz másik téma.
Visszatérve:
Zsigmond magyar királyként mondatta le Konstanzban az épp aktuális három pápát.
Lett légyen ez bárhogy is, ilyet se előtte, se utána nem hajtott végre ismereteim szerint senki.
Ha erre megvolt a hatalma, akkor egy frissen választott pápa vétójára ne lett volna...? Adódik a kérdés...
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.04.30. 15:55:08
Az említett zsinattal összefüggésben történő pápai és ellenpápai visszalépésekkel az a probléma, hogy le kellene írnom, hogy minden egyes esetben miért történtek a lemondások, mi volt abban Zsigmond szerepe és ezt honnan tudjuk.
Ez kb. egy szakdolgozatnyi terjedelem lenne :)
Ettől inkább megkímélném magam, kivéve, ha valaki kifizeti a rászánt időm :)
Azt, hogy a jus exclusivae mit jelentett a gyakorlatban, könnyebb bizonyítani. Eleve ott van a két linken a magyar nyelvű leírás. Mármint azt, hogy az uralkodó előre írt egy tiltakozó nyilatkozatot, amivel a konklávéra besétált a megbízott bíboros és ha a szavazás eredménye olyan volt, akkor azt megmutatta.
Az első linken lévő kiadvány az Országos Katolikus Szövetségé, Katolikus almanach a címe, a második pedig az utolsó katolikus uralkodói vétó idején született ismertető. Akkor, 1903-ban, tele voltak vele a hírújságok, mivel Ferenc József megpróbálkozott a vétóval.
Sőt, előtte pár évvel is tele voltak vele a hírlapok, mert az akkori pápa is el akarta végleg törölni, a bécsi politika hőzöngött, a magyarok viszont nem voltak hajlandók lépni, mivel a magyar királynak nem voltak ilyen jogosítványai - ismételték el vagy százszor.
Ezzel összefüggésben emlegették például Csáky hercegprímást is. Itt egy példa:
m.blog.hu/mo/monarchy/image/vatk81.jpg
A témáról született tudományos igényű magyar nyelvű könyv, de interneten nem elérhető, csak papíros formában. Kérészy Zoltán írta, a címe: A ius exclusivae (vétójog) a pápaválasztásnál. Mivel képen sem tudom megmutatni, ezért nem illik rá hivatkoznom.
Valamennyire ezen a linken is olvasható (ez volt az első link):
hegykozcsatar.lapunk.hu/dokumentumok/201801/revai19_4.pdf
A pdf 28. oldalán, az oldalszám amúgy 207 és a "vétójog" mellé írtakra gondolok.
Ez pedig tisztességes katolikus forrás:
epa.oszk.hu/03000/03049/00001/pdf/EPA03049_katolikus_almanach_1927_693-702.pdf
A pdf 6. oldalán, az alsó sorokban kezdődik, amúgy 698. oldal a rendes számozás szerint. Ez amúgy azért is érdekes, mert éppen a pápai szék betöltése a téma és érinti az említett zsinat szerepét is (szintén a 6. oldalon, csak a tetején).
A frissen megválasztott pápa elleni tiltakozásról van interneten is elérhető idegen nyelvű irodalom, ahol le van írva a vétó technikai módja. Ezek mai vagy kortárs könyvek, a többségük angol nyelvű, természetesen forrásokra utalnak vissza.
Ő az egyik(1866-os francia nyelvű):
books.google.hu/books?id=c08VAAAAQAAJ&pg=PA68&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
Egy másik (2017-ben adták ki, angol nyelvű):
books.google.hu/books?id=KjsqDwAAQBAJ&pg=PA52&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
Ebben is van róla szó (2000-ben adták ki, angolul):
books.google.hu/books?id=t9QxJMdp6FMC&pg=PA22&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
Remélem sikerült úgy linkelnem, hogy oda is ugorjon, ahol szó van valamelyik vétóról.
Még ezeken kívül is van számos forrásokra épülő, tehát ellenőrizhető információkat tartalmazó könyv, szerintem sok interneten is fent van, csak nem sikerült megtalálnom.
gigabursch 2025.05.01. 10:50:11
Mindenekelőtt hálásan köszönöm a hozzászólásaidat!
(Ezt vastagon kiemelnén, ha tudná ilyet a blog hu)
Több ponton megremegtetted a biztosnak vélt ismereteimet.
Engedelmeddel viszont forrásmwgjelöléssel/hivatkozássaal a hozzászólásaidat, linkjeidet, hivatkozott könyveidet továbbküldeném olyan általam ismert emberhez, aki fel tudja oldani a bennem felgyűlt kétséghalmazt.
...
Források:
Tök jó dolog a link, tök jó dolog a digitalizálás, de van ami még mindig csak nyomtatva van meg.
Ne félj ezt behivatkozni!
Mivel sok olvasód van, aki csak olvas, számukra is hasznos lehet.
Meg aztán a kedvencem az, hogy adott esetben újrakiadás és ekkor javítanak, bővítenek.
gigabursch 2025.05.01. 10:54:40
Zsigmond és a pápai lemondások
1) A te blogod is rajta van az elméleti kifizetési listámon, ami egy ötöslottó telitalálat esetén díjazást kap.
2) ezek a lemondások azért izgalmasak, mert XVI. Benedek kapcsán mindenhol az folyt, hogy pápa még sose mondott le.
Erre ott három is.
nayzoli · https://monarchy.blog.hu 2025.05.01. 11:32:52
Teljesen igazad van, hogy a csak nyomtatásban megjelent könyvre is lehet hivatkozni, sokan ezt teszik és ez teljesen jó, mert az ember utána tud járni. stb.
Ugyanakkor, ha sem megmutatni nem tudom szkennelt képeken, sem egy pontos idézetet nem tudok bemásolni, akkor mi történik? Például állítom, hogy Kérészy Zoltán az említett könyvben leírta de akkor mi van, ha rosszul emlékszek? Ezért jobb szerintem az, hogy amikor valaki hivatkozik rá, akkor tud pontos idézetet mellékelni vagy minimum egy szkennelt képet.
Aligha van olyan, aki nálam jobban szurkol a telitalálatodnak :)
Volt olyan, ahol elmondták, hogy mennyi ideje nem volt pápai lemondás, de a legtöbb helyen az egészet rosszul kezelték és első lemondásnak minősítették.
Nekem ez egy reménytelen harcom volt sokáig. Ott voltam sajnos amikor elindult ez az egész lefelé. Valaki a fejébe vette, hogy a hírszerkesztés egy betanított munka, nem kell komolyan ellenőrizni semmit sem. Olcsóbb volt, hiszen olyanokra bízták, akik piti összegekért voltak dolgoztatva, ráadásul hálásak is voltak a munkáért, hiszen nem kellett egy gyárban vagy boltban robotolniuk. Az is ide tartozik, hogy a megfelelően képzett emberek is behódoltak ennek a rendszernek, mert e miatt sokkal magasabb fizetést kaptak, mint egyébként. Ma ők hőbörögnek a züllés ellen, de akkoriban ennek a folyamatnak a zászlóvivői vagy éppen úttörői voltak.
Ha azt mondod akárhol, hogy nem lehet elhinni amit a hírekben mondanak, akkor ma már szinte senki nem szállna veled vitába, hanem egyetértően bólogatna. Kár, hogy így van.