A címért ismét elnézést kérek, de valahogy meg kellett fogalmaznom, hogy mi is a történések virtuális terének a neve. Ahogy tavaly is jeleztem, a "Magyar Királyság" túlzás lett volna, a királyságpártiság szintén. Ezért döntöttem a "magyar monarchizmus" mellett.
Ennek a sorozatnak az első részében részben személyes emlékekből próbáltam megmutatni azt, hogy a királyságpártiság miként nem lett önálló politikai tábor a rendszerváltás éveiben. Ennek a történetnek van azonban egy még személyesebb része, amelyik jobban feltárja annak az okait, hogy hol veszett el…
Az ünnepi könnyedebbnek ígért bejegyzések egyike a Kádár-korszak királyságot pártoló csoportjaival és az azokból kinőtt rendszerváltáskori erőkkel foglalkozik. Tulajdonképpen a 4 alcím egy-egy külön bejegyzés is lehetne, de nem láttam érdemesnek darabolni. Nem is annyira lett könnyed, mint szerettem…
A második visszatéréssel kapcsolatban nagyon sok üzenetet kaptam. Néhány gondolat olyan jellegű, illetve annyira sokan megírták, hogy szeretnék itt reagálni rájuk.
Egy monarchiával kevesebb van a bolgyónkon. Barbados (karibi becenevén: "a kicsi Anglia") úgy döntött, hogy mától köztársaságként működik tovább.
Az igazi császári cím birtokosa, aki a történésekhez képest pár évvel korábban még a világ egyik legnagyobb hatalmú politikusainak egyike volt, élete negyedik száműzetését élte meg 100 évvel ezelőtt.
A történet november 2-án, egy szerdai nappal folytatódik, de most csak egyetlen szál marad a fókuszban, a trónfosztás több napra nyúló megvalósítása.
Október utolsó napja egy hétfői nap volt 1921-ben. E napon hagyta el a király Tihanyt. Másnap pedig az ország területéről is távozott. E két nap eseményeivel folytatódik a sorozat.
Az utolsó magyarországi hétvégéhez érkezett a történet. Tihanyban egyre kevesebb dolog történt, azonban Apponyi gróf felkavarta a közhangulatot.
Egy pénteki nap volt 100 évvel ezelőtt október 28. Ezen a napon Budapest abban reménykedett, hogy a király lemond.