A magyar trónöröklési sorról lesz szó, legalábbis abban az értelemben, ha a Habsburgok lennének az uralkodásra kiválasztott család.

Vajon a Croy-család az Árpád-ház fiúági folytatása lenne? Van-e mellette vagy ellene bizonyíték?

Ez a bejegyzés Habsburg Ottó két fiának a közéleti tevékenységével foglalkozik, akik a trónjaikat elvesztett dinasztia harmadik generációját vezetik.

Milyen volt politikusként az utolsó magyar trónörökös?  

Habsburg Ottó hivatalosan is trónörökös (koronaherceg) volt, majd a Habsburg-dinasztia élére került. Ez a bejegyzés az ilyen minőségében végzett tevékenységét járja körül. 

Képvisel-e bármilyen értéket egy olyan királyi cím, amelyik mögött már nincs állam? Ha azt gondolnánk, hogy értéktelen, akkor vajon milyen okok miatt harcolnak érte olyanok, akik nélküle is lennének valakik?

A volt pártállami rendszerek közül egyedül Albániában volt népszavazás a királyság helyreállításáról. Igaz, a királyság ügye alulmaradt, de önmagában komoly eredmény volt a népszavazás kiírása is. Vajon miként áll a monarchia ügye Albániában?

Amikor a romániai monarchiáról írtam, akkor nem tettem említést arról, hogy a román királyi dinasztiában nem csupán a néhai király kizárásai miatt voltak (és vannak) konfliktusok. Önmagában az is vitatott, hogy ki a dinasztia feje! Ez most pótlásra kerül, így ma a Pál herceg körüli vitáról lesz szó.

A szerb királyi családról el lehet mondani, hogy nagyon sokat küzdöttek a koronáért. A történetük hosszú és eseménydús. A trónkövetelőket bemutató sorozat részeként ennek a tömör bemutatására történik most egy kísérlet.

A sorozat ezen részében a Petrović Njegoš-dinasztia (magyarosabban: Petrovics-Nyegos) lesz a téma, vagyis Montenegró államformája. Ahogy az első részben is említettem, vannak szerintem olyan köztársaságok Európában, melyeknek esélyük van királysággá válni. A legesélyesebbek között említettem…