Egy évvel ezelőtt indult el a blog.

Sokszor érvelnek azzal, hogy a királyság drága dolog. Nem egy vitán voltam jelen, ahol ez elhangzott. Ebben a bejegyzésben annak jártam utána, hogy olcsóbb-e a köztársasági elnök egy királynál?

Ahogyan arról korábban szó esett, Habsburg Károly megerősítette azt a másfél éve lábra kelt hírt, miszerint új párja van. A bejegyzés röviden azt ismerteti, amit az eddig nyilvánosságra került információkból tudni lehet a hölgyről.

A címért sűrűn elnézést kérek, de valahogy meg kellett fogalmaznom, hogy mi is a történések virtuális terének a neve. A "Magyar Királyság" túlzás lett volna, a királyságpártiság szintén. Ezért döntöttem a "magyar monarchizmus" mellett. 

Folytatva a "karácsonyi sorozatot", Habsburg Ottó 1989-es államfővé való jelölésére térnék vissza. Amikor a témáról először írtam, akkor utaltam egy nem nagyon ismert momentumra, miszerint nem a Kisgazdapárt jelölte őt államfőnek. Akkor nyitva maradt két kérdés, az őt jelölő liberálisok kiléte, illetve a jelölés forrása a kisgazdákon belül.

Arra gondoltam, hogy azoknak, akik egyedül vannak, unatkoznak vagy bármi más okból szeretnének olvasgatni, azoknak készítek egy extra ünnepi csomagot. A csomagban azok az "apróságok" vannak, amelyek kimaradtak innen-onnan, de valahol mégsem annyira lényegtelenek. A csomag első eleme Habsburg Ottó 1987-es magyarországi útja.

Kevés olyan ember van a magyar történelemben, aki Magyarországon született, Magyarországon nőtt fel, majd egy másik ország uralkodója lett. Az egyik ilyen emberről lesz most szó, Cseszneky Gyuláról. 

Vajon a Croy-család az Árpád-ház fiúági folytatása lenne? Van-e mellette vagy ellene bizonyíték?

A Habsburgoknak létezik egy ága, amelyet "magyar", néha pedig "nádori" jelzővel írnak körül. Vajon létezik-e még befolyásuk a XXI. századi magyar közéletre?

Ez a bejegyzés Habsburg Ottó két fiának a közéleti tevékenységével foglalkozik, akik a trónjaikat elvesztett dinasztia harmadik generációját vezetik.